Akár nyerünk, akár veszítünk Luxembourgban, a kvótamechanizmus velünk él

Írta: itv , - Frissítve: 11th May, 2017 - 6:34pm

Téma: 

A kvótahatározat hatálya szeptember 26-án lejár. Ha elveszítjük a kvótapert, nyilván már nem kell átvenni embereket. Az azonban más kérdés, hogy a mechanizmust be akarják építeni egy másik rendeletbe. Így a kvótamechanizmus – akár nyerünk, akár veszítünk – nagy valószínűséggel velünk él majd – jelentette ki Tóth Norbert nemzetközi jogász.

Biztos benne, hogy sértettek eljárási szabályt 2015-ben, amikor elfogadták a kvótadöntést – jelentette ki Tóth Norbert az M1 Ma reggel című műsorában.

Arra a kérdésre, mennyire húzódhat el a döntéshozatal, azt válaszolta: az előző ítélkezési év tapasztalatai szerint 14-15 hónap az átlagos ügyintézési határidő az Európai Bíróságon. Vagyis a kvótaper az átlagos ügyintézési időn túl fog nyúlni, pedig el lehetett volna bírálni ezt az ügyet hamarabb is – jegyezte meg.

Mint mondta: másfél hónapos törvénykezési szünet lesz nyáron, így várhatóan ősszel hoznak ítéletet az ügyben.

Tovább élhet a kvótamechanizmus 

Magyarország azt kérte a keresetlevélben, hogy a bíróság semmisítse meg a kvótadöntésről szóló határozatot, illetve az Európai Tanácsot kötelezze a költségek viselésére. Ha megsemmisítik a határozatot, az tiszta sor, úgy kell rá tekinteni, mintha létre sem jött volna. Dönthet úgy is a bíróság, hogy megsemmisíti a határozatot, de bizonyos jogi hatásait fenntartja. Például azoknak, akiket már szétosztottak, nem kell visszamenniük Olaszországba és Görögországba – magyarázta.

A kvótahatározat hatálya szeptember 26-án lejár. Ha elveszítjük a kvótapert, nyilván már nem kell átvenni embereket. Az azonban más kérdés, hogy a mechanizmust be akarják építeni egy másik rendeletbe. Így a kvótamechanizmus – akár nyerünk, akár veszítünk – nagy valószínűséggel velünk él majd – hangoztatta.

A perújítás lehetősége nem releváns, a felek legfeljebb az ítélet vagy az ítélet hatályának az értelmezését kérhetik – fűzte hozzá.

Lomnici: mind a tíz magyar érv ül Luxembourgban 

Nemcsak a luxembourgi Európai Bíróságot érinti a kvótaper, hanem az alkotmánybíróságok előtt zajló nemzeti szuverenitási vitát is – jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A viták arról szólnak, hogy a komitológia elvét kell-e alkalmazni az Európai Unióban, jelesül, mennyire kell a nemzeti parlamentek a véleményezési jogát kikérni, illetve a bizottság elvileg csak akkor hajthat végre egy uniós jogszabályt, ha előtte kikérte olyan szakmai testületek véleményét, melyek megfelelő szakvéleményt adhattak – tette hozzá.

A magyar fél érvelésében fontos szempont, hogy kapkodva, gyorsított eljárásban fogadták el a bizottsági javaslatot, ez pedig a jogbiztonság, a normavilágosság elvét sértheti. Ez olyan elvi kérdés, mely önmagában elég kellene legyen ahhoz, hogy Magyarország és Szlovákia keresetének adjon helyt a luxembourgi testület – érvelt az alkotmányjogász.

Mellettünk a lengyelek 

Felhívta a figyelmet arra: az a Lengyelország is beavatkozóként megjelent a”mi oldalunkon”, mely részt vett a kvótahatározat végrehajtásában mindaddig, míg az olaszok nem kérték annak felfüggesztését. Maga Lengyelország is reméli, hogy elvi szinten kimondják a kvótahatározat semmisségét – jegyezte meg.

Kérdésre válaszolva elmondta: a gyorsított eljárás önmagában nem eredményez érvénytelenséget, de ez esetben sok olyan eljárási jogsértés következhetett be, mely megalapozza ezt. Példaként említette, hogy a kvótáról szóló átmeneti rendelkezések 2-3 évre szólnak, noha a bírói gyakorlat fél évre szokta megállapítani a hasonló szabályok érvényességét. Tíz érve volt egyébként a magyar félnek, mind a tíz ül – fogalmazott.

Csattanós a magyar válasz 

A szakember meglehetősen szokatlannak nevezte, hogy a luxembourgi testületnek az a legfőbb problémája, Magyarország mennyiben tartja fontosnak a szolidaritást. A magyar válasz ugyanakkor “rendkívül csattanós: azt mondjuk, hogy a szolidaritás kétoldalú, a határvédelemben való részvétellel pedig kifejezzük a szolidaritásunkat az Európai Unió iránt” –  mutatott rá.

Hangsúlyozta: ha olyan döntés születik, mely Magyarország és Szlovákia számára hátrányos, döntő jelentőségű lesz az unió jövőjét tekintve. Ez a kétsebességes Európa problémáját tovább mélyíti majd – prognosztizálta.

Forrás: hirado.hu, Kossuth Rádió

Kapcsolódó cikkeink