Az alma hatalma: ellenáll, nem barnul

Írta: itv , - Frissítve: 25th January, 2017 - 2:58pm

Téma: 

15 új, hazai ültetvényekből származó, rezisztens almafajtát ismerhettek meg szakértők és almakedvelők a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szerdai alma fajtabemutatóján, Budapesten, míg az amerikai közép-nyugaton a gyümölcs génmódosított változatát kezdik árusítani februártól.

Az alma az a különleges gyümölcsünk, amelyben a magas táplálkozás élettani értékek együtt jelennek meg a kiemelkedő élvezeti értékekkel. Az alma fajtaújdonságok fogyasztási és élvezeti értékéről érzékszervi bírálatok során győződik meg minden évben a NÉBIH. Ezúttal a hatóság 15, a NÉBIH fajtakísérleti állomásairól és hazai ültetvényekből származó rezisztens almafajtát mutatott be.

NÉBIH

Az ellenálló gyümölcs

A hazai almatermesztés rendkívül gazdag fajtakínálatra támaszkodhat. Ebben jelentős szerep jut az ellenálló, úgynevezett rezisztens almafajták termesztésének, mely a fajta-előállítás leginnovatívabb irányzata ma világszerte. Jelentőségük, hogy csökkentett vegyszerhasználatot tesznek lehetővé, ökológiai- és bio termesztésre különösen alkalmasak, ezáltal – a környezetet kevésbé terhelő technológiák bevezetése mellett – még egészségesebb gyümölcs termelését teszik lehetővé. A rezisztens almafajták felhasználása igen változatos: élelmiszeripari alapanyagként többek között bébiétel és gyümölcslé készül belőle, de termesztenek friss fogyasztásra alkalmas fajtákat is.

A szerdai kerekasztal beszélgetésen az ágazat valamennyi érintettje, nemesítők, szaporítóanyag-előállítók és -forgalmazók, termelők, érdékképviseleti szervezetek és fogyasztók is részt vettek. Szóba került többek között a rezisztens alma szektor jelentősége és a benne rejlő lehetőségek, a piaci igények, de az is, hogy a lakosság körében a fajtaismeretet fejleszteni kell.

Kóstolás? Érzékszervi bírálat!

A szakmai bírálók és a „laikus” almakedvelők érzékszervi bírálaton értékelhették a bemutatott 15 új rezisztens almafajta jelöltet. A bírálók pontozták többek között a gyümölcsök színét, alakját, húsállományát, illatát és ízét. A rezisztens almafajta-újdonságok fogyasztási érétkét jól mutatja, hogy valamennyi bemutatott fajtajelölt, minden vizsgált tulajdonságra közepesnél jobb átlagértéket ért el a standard fajtákhoz viszonyítva. Az összesítés alapján a Fujion, az Isaaq, a Luna, a Smeralda, az Orion, a Red Topaz és a fajtanévvel egyelőre még nem rendelkező MR-17 fajtajelölt szerepelt a legjobban.

A fajtajelöltekre további vizsgálatok várnak, melyek várhatóan jövőre fognak lezárulni: pozitív végeredmény esetén bekerülnek a Nemzeti Fajtajegyzékbe, ezáltal pedig az Európai Közösség teljes területén forgalmazhatóak, szaporíthatóak és telepíthetőek lesznek – a bírálati részeredményeket a NÉBIH honlapján találhatják.

A boszorkány almája?

A gyümölcs génmódosított változatát egyesek vélhetően annak tartanák, így például a hazai őstermelők bizonyára az ördögtől valónak is érezhetik az Amerikai Egyesült Államok közép-nyugati területén februártól bevezető jellegű árusításra szánt GMO-almát.

A többéves kísérletezést követően előállt, sokat vitatott terméket szeletelve, úgy nevezett Sarki Alma (Arctic Apple) márkanéven terjesztik majd, egyelőre korlátozott számban – így demonstrálva, hogy a gyümölcs a húsát érő levegő hatására sem barnul meg – adta hírül a Washington Post.A genetikai manipuláció kritikusai szerint az alma fogyasztói piacra kerülésének ténye fordulópont lehet az efféle (GMO) organizmusokat illető erősen megosztó társadalmi vitában – a génkezelő eljárás védelmében a múltban főként a termés megóvása volt az elterjedt narratíva, vagyis a közvetlenül a vásárlókhoz eljuttatott Sarki Alma az első, valódi áttörést jelentő ilyetén termék lehet. Az említett vita kapcsán rövidesen könyvet megjelentető McKay Jenkins úgy véli, az amerikai cégek kétségbeesetten vágynak már egy népszerű GMO-termékre, amely végre eloszlathatja az génmódosítás fogalma felett pöffeszkedő viharfelhőket. 

„Citromízű banán”

Az ipari vezetők szerint a szóban forgó alma a génmanipulált földi javak egész sorát nyithatja meg – legyen szó akár rózsaszín ananászról, vagy akár antioxidánsokkal dúsított paradicsomról. „Mi sokkal inkább az ügy kényelmi viszonylatában látunk áttörést, vagyis nem a genetikai körülményeket kívánjuk kihangsúlyozni” – mondta Neal Carter, az Arctic Apple-t forgalmazó vállalat alapítója. Hozzátette: a fogyasztók bizonyára készen állnak a nem barnuló almára, elvégre mindenki számára ismerős az áporodott gyümölcsök által kiváltott emberi viszolygástForrás: NÉBIH, Washington Post, hirado.huKép: NÉBIH

Kapcsolódó cikkeink