Bízunk a visegrádi együttműködésben

Téma: 

A Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése szerint a visegrádi együttműködés (V4) országai felnőtt népességének túlnyomó része ismeri a V4-et, és többségük úgy gondolja: országa a szövetség keretein belül jobban érvényesítheti érdekeit.

Az intézet az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: a Visegrad Group által 2001-ben és 2015-ben végzett felmérésekhez képest jelentős növekedés állt be a V4 ismertségében.

MTI Fotó Máthé Zoltán

A Nézőpont Intézet szerint a növekvő ismertség vélhetően annak köszönhető, hogy az európai migrációs válság és az annak megoldására adott közös válasz növelte a V4-országok politikai súlyát, és így a róluk szóló híradások számát.

A Nézőpont által a négy országban készített telefonos közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a válaszadók 47 százaléka optimista a jövőt illetően, 82 százalékuk nem hagyná el az EU-t, ugyanakkor a menekültkvótákat 77 százalékuk elutasítja.

A V4-ek (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország) ismertsége a négy érintett országot összesítve rendkívül magas, a válaszadók 86 százaléka az adatfelvételt megelőzően már hallott a szövetségről. Leginkább a csehek (91 százalék) és a szlovákok (88 százalék) vannak tisztában a közép-európai EU-s országok szövetségének létezésével. A másik két tagállamban valamivel alacsonyabb a V4-ismerők aránya, a magyarok 83, a lengyelek 81 százaléka ismeri a visegrádi együttműködést – közölték.

A V4-et a tagok továbbra is nagyon fontosnak ítélik meg (10-es skálán 7,4-es átlag), a legfontosabbnak a magyar lakosság tekinti (7,9-es átlag). Országonként maximum 3 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem tartják fontosnak, viszont minimum 17 és maximum 39 azoké, akik nagyon fontosnak tartják az együttműködést. A V4 elutasítottsága tehát marginális, mindenhol jelentős tábora van a szövetségnek – írták.

A kutatásból kiderült az is, hogy a válaszadók szerint a V4-eknek leginkább az autópálya-építés (82 százalék) és tudományos kutatások (78 százalék) tekintetében kellene szorosabbra fűzniük kapcsolataikat. Szintén fontos kapcsolódási pont a turizmus, az ipar és az energiapolitika. Legkevésbé (39 százalék) az adópolitikák összehangolását tartják fontosnak.

A válaszadók alapvetően optimistán látják a jövőt, leginkább derűlátóbbnak a magyarok számítanak, 49 százalékuk szerint öt év múlva jobb helyzetben lesz az ország, 34 százalékuk szerint viszont romlik a helyzet a következő fél évtizedben. A csehek 48, a szlovákok 47, a lengyelek 42 százaléka optimista.

Kiderül továbbá: mind a négy állam népességének többségi (a négy ország felnőtt népességének majd kétharmada, 63 százaléka) álláspontja, hogy országuk a V4 keretein belül hatékonyabban tudja érvényesíteni érdekeit, mint önállóan. Leginkább a magyarok és a szlovákok vannak meggyőződve a visegrádi együttműködés eredményességéről, azonban a cseh és a lengyel felnőtt népesség többsége is hiszi, hogy a szövetség segítségével könnyebb az egyes országok érdekeinek az érvényesítése.

A kutatás szerint a lengyelek 86, a szlovákok 85, a magyarok 82, a csehek 76 százaléka szerint országának nem kellene elhagynia az uniót. Emellett viszont a menedékkérők uniós kvótarendszer alapján történő elosztásának ötlete továbbra sem túl közkedvelt a V4-tagállamokban.

Forrás: MTI

Kép: MTI Fotó Máthé Zoltán

 

Kapcsolódó cikkeink

MTI/AP

Hivatalosan is érvénybe lépett kedden a brit EU-tagságot rögzítő törvény visszavonását célzó jogszabály, miután II. Erzsébet királynő az előírt formális uralkodói aktussal jóváhagyta és kihirdette.

Bűncselekménynek számít, ha engedély nélkül hoznak be külföldről lőszert, illetve fegyvert. Eljárás indult egy edelényi vadásszal szemben, aki a megfelelő igazoló okmányok nélkül hozott be Szlovákiából lőszereket.

2019. július 20., szombat, Illés