Egyre kevesebb rezsit kell fizetnie a magyar lakosságnak

Téma: 

Hét év alatt 1700 milliárd forintot takarítottak meg a magyar családok 2012 óta, amikor az Orbán-kormány meghirdette a rezsicsökkentés politikáját – derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) november végén ismertetett összesítéséből.

 

A csaknem négymillió háztartást érintő rezsiköltség-csökkentésről 2012-ben döntött a kormány. Indoklásul a többi között elhangzott, a szektor 1995-ös privatizációjában részt vevő cégek évente átlagosan 20 százalékos nyereségre tettek szert, így a befektetés már 3,5-szer megtérült számukra. Ezért 2013-tól 10 százalékkal mérsékelték a távhő, a villamosenergia és a lakossági földgáz árát, amit több ütemben további rezsicsökkentési bejelentések követtek.

MTI Fotó Beliczay László

Elsőként hajtott végre rezsicsökkentést a jelenlegi kormány

A rendszerváltás óta ez a kormány az első, amely nem sorozatos rezsiemelést, hanem rezsicsökkentést hajtott végre – jelentette ki Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára az M1 Summa című műsorában. Mint mondta, 2012 óta átlagosan 25 százalékkal csökkent a gáz, az áram és a távhő ára. Hozzátette, a kormány a piaci árak emelkedése ellenére is megvédte a rezsicsökkentés eredményét.

A rezsicsökkentés azt eredményezte, hogy Magyarországon a legolcsóbb a lakossági földgáz ára az Európai Unió 28 tagországa közül, és tovább csökken. Az Eurostat adatai szerint 2019 első fél évében – 2018 hasonló időszakához képest – Dánia után Magyarországon csökkentek a legnagyobb mértékben a gázárak. Dániában 1,7, Magyarországon 1,6 százalékos volt az energiahordozó árának mérséklődése.

Az EU-ban több országban a magyarnál lényegesen többet kell költeni az otthon melegére. Stockholmban a budapesti árakhoz képest körülbelül nyolcszoros a földgáz ára – közölte Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal szóvivője. Ha a szomszédos országokat nézzük, mint például Ausztriát vagy Szlovákiát, akkor is elmondható, hogy előbbi kétszerese, utóbbi pedig másfélszerese a magyar árnak – tette hozzá.

Olcsóbbá váltak az energiadíjak

A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal adatai szerint Budapesten a villamos energia ára 11,38 eurócent/kilowattóra. Ennél csak Bulgáriában kell kevesebbet fizetni. Összehasonlításul elmondható az is, hogy Magyarországon 100 kilowattnyi elektromos áram körülbelül 3600 forintba kerül. Ugyanezért Németországban 30,9 eurót, azaz csaknem 10 ezer forintot kellett fizetni 2019 első felében.

Az olcsóbbá váló energiaárak egyúttal azt is eredményezték, hogy a magyar lakossági fogyasztók közműtartozásainak összege a korábbi összeg 41 százalékára csökkent az elmúlt hét évben. A kikapcsolt lakossági fogyasztók számát például 60 százalékkal sikerült visszaszorítani 2012 óta.

Scherer Zsolt azt is elmondta, miután a gáz és a villany hatósági áras, még a pénzromlás ütemével sem korrigálhatják a díjtételeket a szolgáltatók. Hangsúlyozta, Magyarországon még az inflációt sem számították bele a gáz, illetve a villamos energia árába. Ennek köszönhetően, miközben a magyar családoknak javult a jövedelmi háttere, egyre kevesebbet költenek energiahordozókra.

A szóvivő elmondta azt is, hogy az adatok azt mutatják, ahol a piacra hagyják az energiahordozók árának a megállapítását, ott a fogyasztóknak magasabb rezsiköltségekkel kell szembenézniük. Scherer Zsolt szerint az Európai Unióban is kérdés, hogy be lehet-e avatkozni az árszabályozásba hatósági eszközökkel, vagy a piacra kell bízni. Úgy véli, ahol a piacra bízzák, ott mindenhol magasabb ár alakul ki.

Kötelező feltüntetni a kiadások csökkenését

Hogy az egyes családok mennyit spóroltak a rezsicsökkentéssel? Mindenki könnyen kiszámolhatja magának otthon. A jogszabályok szerint ugyanis a szolgáltatóknak a közműszámlákon kötelező feltűntetniük, hogy az adott fogyasztónak mennyivel csökkentek a kiadásai az olcsóbb energiatarifáknak köszönhetően.

Forrás: hirado.hu, M1

Kép: MTI Fotó Beliczay László

Kapcsolódó cikkeink

MTI Fotó

A kormány javaslata szerint bevándorlási különadót kell fizetnie a bevándorlást segítő szervezeteknek, ezt is tartalmazza az Országgyűlés elé ma kerülő adótörvény.

MTI/Koszticsák Szilárd

A kizárólag vérplazmát adók száma folyamatosan növekszik, miközben a véradók száma meg csökken - írta pénteki számában a Magyar Idők.

Shutterstock

Tizenkilenc hete folyamatosan csökken az álláskeresők száma. A legfrissebb adatok szerint 300 ezer fő közelébe esett vissza a munkanélküliek száma, ami 70 ezerrel kevesebb, mint a júniusi mélyponton.

2021. január 22., péntek, Vince,Artúr