II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánítják 2019-et

Írta: itv , - Frissítve: 22nd November, 2018 - 5:34pm

Téma: 

II. Rákóczi Ferenc nemcsak a könyvekben és lelkekben, de egy kicsit a természetben is jelen van. A nagyságos fejedelemnek több helyen vannak fái, olyan több száz éves, több méter magas matuzsálemek, amelyek árnyékában a legenda szerint Rákóczi is megpihent. Napjainkban II. Rákóczi Ferenc az igazi magyar karaktert személyesíti meg, hiszen életét a magyar szabadságért áldozta fel.

A fejedelem kultusza országszerte jelentős, számos településen találunk Rákóczi-emlékfát. A települések fái nemcsak a szabadságharcos fejedelem emlékét, hanem a települések egymásra találását, közösséggé válását is jelképezik. II. Rákóczi Ferenc nemcsak a szabad, de az egységes országért is harcolt, így a 2019-es év most kultikus alakja és neve alatt formálódik.
 
MTI Fotó Marjai János
 

Egy olyan személyiségről és uralkodóról van szó, aki napjainkban is népszerű – mondta Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, a Rákóczi-emlékév kezdeményezője.

Az igazi magyar karakter testesült meg benne

Elmondta, az uralkodó az igazi magyar karaktert testesítette meg, hiszen életét a magyar szabadságért áldozta fel. Talán ezzel is magyarázható, hogy II. Rákóczi Ferenc szelleme mai napig él a néphagyományokban, és nagyon sok emlék kapcsolódik hozzá.

A Habsburg-ellenes Rákóczi-szabadságharc (1703–11) vezére. Szabadságharca azonban nem érte el a kívánt eredményt. A magyarság szemében azonban ma is tiszta lelkű és becsületes vezető, aki végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett – hangsúlyozta Lomnici Zoltán a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A szabadságharc bukása ellenére is megakadályozta az ország beolvadását a Habsburg Birodalomba, és a rendi alkotmány, ha látszólagosan is, de fennmaradt.

Az emlékév fő motívuma

Lomnici Zoltán volt a kezdeményezője az idei Mátyás király-emlékévnek is. Felidézte, az emlékév fő motívuma az volt, hogy az idei év Erdély megszállásának századik évfordulója, Mátyás király pedig Kolozsváron született. A cél pedig az volt, hogy egy olyan uralkodóról emlékezzenek meg, aki az ott élő magyarokat is erősíti. Hozzátette, Magyarország abban az időben a legerősebb, egy igazi nagyhatalom volt Európában.

A Rákóczi-emlékévvel kapcsolatban elmondta, a fő motívum a kárpátaljai magyarok jelenlegi sorsa és helyzete. A Rákóczi vezette sereg a lengyel–magyar határt 1703. június 16-án átlépve a Vereckei-hágón keresztül érkezett Magyarországra, seregéhez ruszinok is csatlakoztak. Úgy véli, ez is azt mutatja, hogy a szabadság fontos az ott élőknek. Hangsúlyozta, szeretnének még jobban odafigyelni a határon túli magyarokra, különösen a jelenlegi helyzet miatt.

A magyar nemzet és történelem megismerése

Felvidék is fontos szerepet játszik az uralkodó életében, hiszen Borsi településen született, végső nyugalomra pedig Kassán helyezték II. Rákóczi Ferencet – fűzte hozzá.

Úgy véli, azoktól a fiataloktól, akik a határon túlra kerültek az I. világháborút követő igazságtalan békerendszer megkötése után, gyakorlatilag elvették a magyar nemzet és történelem megismerésének jogát, hiszen a szlovák, szerb, ukrán és román tankönyvek nem a valóságot írják le. Hozzátette, az emlékév céljai közé tartozik az is, hogy a fiatalok sokkal jobb és átfogóbb képet kapjanak a magyarság és a magyarságot megtestesítő II. Rákóczi Ferencről.

Forrás: hirado.hu, Kossuth Rádió

Kép: MTI Fotó Marjai János

Kapcsolódó cikkeink