Biomassza kazánt avattak Tiszaújvárosban

2002-ben, amikor a jelenlegi fűtőmű megkezdte működését, Magyarország egyik, ha nem a legmodernebb ilyen jellegű létesítménye volt. Azóta a gázmotoros és a gázkazános fűtésrendszer, ha technikailag nem is avult el, ám nem rentábilis.

A Tisza BioTerm Kft. tulajdonosai, a Sinergy Kft. és a GDSH Kft. most úgy döntött, ismét modernizálnak, igaz ennek külső okai is voltak. 2011-ben a hő- és villamosenergia-termelés támogatását megszüntették, valamint a távhő termelői árát rendeletben határozták meg, emiatt a Tiszaújvárosi Fűtőmű gyakorlatilag veszteséges működésre kényszerült. Erre a kialakult helyzetre lehet válasz az az 500 kilowattos új biomassza kazán, mely jelentősen alacsonyabb áron, a környezet minimális terhelése mellett termel hőt. Az új kazán hőteljesítménye ugyan nem nagy - éves termelése 5000 gigajoule, mely az igények mindössze 2%-a – de jelenleg nem is ez a lényeg. A most elkészült berendezés ugyanis, úgynevezett pilot- projekt. Kis méretben,- mennyiségben tesztelik, hogy egy nagy biomasszás fűtőmű, amely már képes ellátni a város igényeinek jelentős részét, valóban az elképzelések szerint, rentábilisan működjék.

A távolabbi tervek között szerepel egy 14 megawatt kapacitású biomassza kazán megvalósítása, ezzel a tiszaújvárosi távhőigények 60%-a megújuló energiaforrás felhasználásával lenne biztosítva. Emellett az sem elhanyagolható, hogy a beruházás munkahelyeket teremt. A fűtőműben minimális személyzetnövekedés lehet, ami viszont ennél lényegesebb, hogy Tiszaújváros 25 kilométeres körzetében a mezőgazdasági szektor számos szereplője profitálhat a jövőbeni beruházásból, mert a biomasszát éppúgy alkothatják a fásszárú növények, mint a lágyszárúak. De az erdészet és a szállításlogisztika területén is munkahelyek teremtődhetnek. Mindezek eredménye a kedvezőbb távhőár a régió erőforrásainak felhasználásával, illetve a földgáztól való függőség jelentős csökkenése.

Kapcsolódó cikkeink

MTI/EPA/Leszek Szymanski

Varsóban felavatták szerdán az 1956-os magyar forradalmat és a lengyelek szolidaritását jelképező emlékművet, az ünnepségen részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke.

 Szent István fából faragott szobrát avatták fel szombaton a moldvai csángók által lakott Pusztinában - tájékoztatta vasárnap az MTI-t Nyisztor Tinka néprajzkutató, a helyi Szent István Egyesület elnöke.

 

Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Ternyák Csaba egri érsek (b-j) Kazincbarcikán, a Szalézi Rend Don Bosco Sportközpontjának avatásán 2016. szeptember 2-án.	- © MTI Fotó: Vajda János

 Elkészült a Szalézi Rend Don Bosco Sportközpontja Kazincbarcikán, a mintegy kétmilliárd forintos, állami és egyházi költségből megvalósult létesítményt pénteken adták át a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei városban.

MTI Fotó Varga György

A több mint tizenötezer ember részvételével megtartott szombathelyi latin nyelvű boldoggá avatási szentmise elején Angelo Amato bíboros, az Apostoli Szentszék szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusa felolvasta Ferenc pápa levelét, amelyben az egyházfő...

2019. szeptember 17., kedd, Zsófia