Bemutatta Brüsszel az új uniós költségvetési javaslatot

Téma: 

Az Európai Bizottság a jogállamiság követelményeinek meglétéhez kötné az uniós kifizetéseket a következő hétéves költségvetési időszakban (2021–2027) – közölte Jean-Claude Juncker, az uniós bizottság elnöke szerdán. Emellett gyakorlatias és eredményközpontú, több forrást biztosító, hosszú távú költségvetést kialakítását javasolja Brüsszel a következő ciklusra.

Juncker az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén az uniós költségvetési tervezet bemutatásakor elmondta, hogy az adófizetők pénzével való felelős kormányzás érdekében az uniós bizottság – most első alkalommal – „a jogállamisághoz kötődő új mechanizmussal biztosítaná a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást”.

MTI/EPA/Olivier Hoslet

Költségvetési eszközökkel védenék az EU jogállami rendszerét

A brüsszeli testület közleménye szerint az újonnan javasolt eszköz lehetővé teszi az unió számára, hogy „felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon”. Ilyen határozatra az elképzelés értelmében az Európai Bizottság tesz majd javaslatot, és elfogadásáról a tagországok kormányait képviselő tanács dönt.

Brüsszel költségvetési eszközökkel is védeni szeretné a fellépő kockázatoktól az Európai Unió jogállami rendszerének fennmaradását. Az új mechanizmus nem egyes tagállamok ellen irányulna, hanem általánosan alkalmazható lenne, mivel az unió struktúrájához tartozó alapvető eszköz létrehozást jelenti – közölte Juncker.

Günther Oettinger uniós költségvetési biztos, aki szintén felszólalt az EP ülésén,  kijelentette, a költségvetés a megtakarításokra, és a hatékonyság növelésére összpontosít, ezért a bizottság a közös agrárpolitika forrásainak mintegy öt, a kohéziós politika forrásainak hét, a közvetlen kifizetések területén közel 7 százalékos csökkentést javasol – közölte. A bizottság szerint ugyanakkor növelni kell a finanszírozás szintjét egyebek mellett a kutatás és az innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén.

A költségvetési biztos ismertetése szerint a bizottság 2018-as áron számítva 1135 milliárd euró (egy euró mintegy 310 forint) kötelezettségvállalást tartalmazó hosszú távú költségvetést javasol a következő hét éves időszakra, amely az EU tagországainak bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százaléka. A kötelezettségvállalások javasolt szintje 1105 milliárd euró – a GNI 1,08 százaléka – kifizetési előirányzatot jelent. Figyelembe véve az inflációt, ez lényegében megfelel a jelenlegi, 2014-2020 közötti költségvetésnek – mondta.

A bizottság tájékoztató anyaga szerint a kötelezettségvállalás tervezett folyóáras összege összesen 1279,4 milliárd euró lenne. Ebből regionális fejlesztésre és társadalmi kohézióra, valamint a monetáris és gazdasági unió kiépítésére 442,4 milliárd euró lenne. Az agrárium és a környezetvédelem támogatására 378,9 milliárd euró, az egységes piac, az innováció és digitalizáció támogatására 187,4 milliárd euró jutna.

A szomszédságpolitikára 123 milliárd euró, az európai közigazgatásra 85,3 milliárd euró, a bevándorlás és a határvédelem feladataira 34,9 milliárd euró, a belső biztonság, a védelem és a váratlan krízishelyzetekre való reagálásra 27,5 milliárd eurót fordítanának.

Ismertette: a szakpolitikák korszerűsítését javasolják, hogy kevesebb forrással is eredményesek legyenek, és akár új prioritásokat is szolgáljanak. A kohéziós politikának például egyre fontosabb szerepe lesz a strukturális reformok támogatásában és a migránsok hosszú távú integrálásában – mondta. A bizottság emellett növelni szeretné a finanszírozás szintjét egyebek mellett a kutatás és az innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén – közölte.

Oettinger beszámolt arról is, hogy a bizottság egy új reformtámogató programot kíván indítani, amely – összesen 25 milliárd eurós költségvetéssel – pénzügyi és technikai támogatást kínál minden tagállamnak a kiemelt reformok végrehajtására, különösen az európai szemeszter összefüggésében. Emellett egy konvergenciatámogató eszközt hozna létre, amely célzott támogatást biztosít az euróövezeten kívüli, a közös valutához való csatlakozás előtt álló tagállamok számára. A tervben szerepel egy beruházásstabilizáló funkció is, amely kezdetben legfeljebb 30 milliárd eurót kitevő hitelek formájában segít fenntartani a beruházási szinteket.

Tajani helyteleníti a közösségek megbüntetését

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke pozitívnak nevezte, hogy több forrás jutna az Erasmus programra, kutatásra, a kisvállalkozásoknak és a klímaváltozás elleni harcra. Elismerően nyilatkozott az új uniós saját bevételek bevezetésére vonatkozó javaslatról is.

Véleménye szerint ugyanakkor nem helyes az agrár- és kohéziós büdzsé csökkentésére tett javaslat. A régiók lakosságát és a gazdálkodó közösségeket nem lehet feláldozni – emelte ki.

A nemzeti szuverenitásról szól a Brüsszellel folytatott vita

„A jogállamisági vizsgálat keretében bizonyos országoktól elvonhatnak uniós forrásokat. Nincs az a jogállam, nincs az a jogrendszer, amiben ezt végre tudnák hajtani” – fejtette ki Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa. Hozzátette, gazdasági nyomásgyakorlás a költségvetési terror meglebegtetése a következő uniós támogatási időszakra lehetséges, ennek hátterében a migráció áll. Brüsszel így próbálja megbélyegezni a bevándorlásellenes országokat, főként Magyarországot és Lengyelországot.

„Ha ezt a két országot megbélyegzik, akkor ezzel azt akarják elérni, hogy egy júniusi uniós csúcson, amikor a kötelező betelepítési kvótákról lesz majd szavazás, akkor ez az álláspont kisebbségbe kerüljön” – magyarázta.

A politológus hozzátette: az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban csak minősített többséggel változtathatják meg az unió bevándorláspolitikáját. Deák Dániel úgy fogalmazott: most a bevándorláspárti, illetve a bevándorlásellenes országok is azon dolgoznak, hogy minél több tagállamot tudjanak maguk mögé felsorakoztatni.

Forrás: MTI

Kép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Kapcsolódó cikkeink

Bemutatta 2015-ös téli menetrendjét a Wizz Air. A low-cost légitársaság szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint a Wizz Air az idei téli szezonban 24 országban összesen 40 úti célt tesz elérhetővé Magyarországról.

A Wizz Air bemutatta 2014-es nyári menetrendjét, amelyben 35 ország és több mint 280 útvonal szerepel.

Úgy látják, az "haszontalan", és nem old meg semmit a Quaestor-károsultak problémájából. Szigetvári Viktor pártelnök szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek van felelőssége van az ügyben, mert nem intézkedett időben, és ezzel méltatlanná vált a pozíciójára.

2020. december 3., csütörtök, Ferenc