Fontos dolgokról egyeztetett Merkel és Putyin

Téma: 

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Szocsiban fogadta Angela Merkel német kancellárt, és megbeszélésük előtt elmondta, hogy elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról, valamint regionális krízisekről, köztük kiemelten az ukrajnai válságról és a szíriai konfliktusról kívánnak tárgyalni.

“Ki kell használnunk a lehetőséget, hogy a kapcsolatainkról tárgyaljunk és a legproblematikusabb olyan kérdésekről, mint Ukrajna és Szíria, és talán más régiókról is” – mondta az orosz elnök. Angela Merkel, aki hivatalosan a júliusi hamburgi G20-csúcs előkészítésének keretében találkozott Vlagyimir Putyinnal, fontos csoportbeli partnernek nevezte Oroszországot.

MTI/AP pool/Alekszandr Zemljanyicsenko

A német kancellár kétévi kihagyás után látogatott el Oroszországba. Ez a második vizitje az ukrajnai orosz beavatkozást és a korábban szoros kapcsolatok emiatti megromlását követően. Putyin, amikor márciusban fogadta Sigmar Gabreil német külügyminiszter, kijelentette, hogy Moszkva és Berlin közös célja “a kapcsolatok teljes körű normalizálása”.

Angela Merkel legutóbb a nácizmus ellen aratott győzelem 70. évfordulója alkalmából kereste fel Moszkvát, de akkor a két ország közötti viszony nem került terítékre. Előtte kétoldalú találkozón 2013 júniusában, a szentpétervári G20-csúcs alkalmából pedig ugyanazon év szeptemberében járt utoljára Oroszországban.

A Kommerszant című orosz gazdasági napilap kedden arra hívta fel figyelmet, hogy Merkel Oroszország előtt Szaúd-Arábiában járt, és – elutasítva a nőkre vonatkozó öltözködési előírásokat – nem viselt fejkendőt.

A német kancellár engedhet majd a moszkvai tárgyalásokon egy orosz lap szerint

“A világsajtó méltatta a gesztust, azt, hogy Merkel őrködik a szabadság felett. Most Oroszország van soron, ahol szintén nincs minden rendben a nyugati világ alapértékeivel kapcsolatban” – írta a lap, hozzátéve, hogy a német kancellár mint az elvekre adó politikus, természetesen engedhet majd a moszkvai tárgyalásokon, de nem a legfontosabb ügyekben.

A kommentár rámutatott, hogy amíg az Egyesült Államoknak nincs kiforrott álláspontja fontos világpolitikai kérdésekben, egyebek között Ukrajna ügyében, addig Moszkvának alapvetően Merkellel kell tárgyalnia, akit szeptemberben feltehetően újra fognak választani, és aki a Brexit után továbbra is az EU “nyilvánvaló vezetője”.

A lap szerint a német vezetés arra következtésre jutott, hogy az orosz kormányra nem hat a furkósbot-politika, vagyis a szankciók bevezetése, ezért most fel akarja kínálni Moszkvának a “kalácsot”, vagyis a korlátozó intézkedések eltörlését és a kapcsolatok normalizálását.

A Kommerszant ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy aktív szakaszába lépett az Oroszországból kiinduló Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítéséről szóló egyeztetés.

“Ha a csövet lefektetik, az megfosztja Kijevet fő adujától, a tranzitország-státustól. És erre Berlin azt fogja mondani szövetségesének: bocsánat, nekünk olcsó gázra van szükségünk, s ez fontosabb, mint az önök európai integrációja” – állt a cikkben.

A tárgyalások beárnyékolnak néhány állítást

Nyugati megfigyelők szerint a tárgyalásokat beárnyékolhatják azok az állítások, amelyek szerint a Kreml hackerek és dezinformálás segítségével befolyásolta a tavalyi amerikai és az idei francia választásokat. Németország választópolgárai szeptemberben járulnak majd az urnák elé.

A RIA Novosztyi a találkozót megelőzően megjelentetett kommentárjában ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen beavatkozásnak nem lenne értelme, hiszen a jelenlegi kancellár legesélyesebb kihívója, a szociáldemokrata Martin Schulz “ruszofóbiás” politikát képviselt az Európai Parlamentben.

A hírügynökség emlékeztetett arra is, hogy Németországban csaknem 2 és fél millió oroszajkú választópolgár él, akiknek 60 százaléka hitelesebbnek tartja az orosz televízió tájékoztatását, mint a németet. A RIA úgy tudja, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű radikális jobboldali párt támogatóinak egyharmada orosz ajkú.

“Természetesen a szövetségi kancellár azt szeretné, hogy ezek az emberek rá szavazzanak. Ehhez pedig meg kell szerezni Putyin támogatását” – hangzott a kommentár.

Nagy jelentőséggel bír a közel-keleti konfliktusok rendezése a német választások szempontjából

A TASZSZ arról írt, hogy a német választások szempontjából nagy jelentőséggel bír a közel-keleti konfliktusok rendezése, egyrészt a menekülthullám megállítása, másrészt pedig a terrorveszély elhárítása szempontjából.

A két vezető legutóbb tavaly novemberben Berlinben, az ukrajnai rendezésről tárgyaló “normandiai csoport” csúcsértekezletén találkozott. A felek akkor megállapodtak a minszki megállapodások végrehajtásához vezető útiterv elfogadásában, ám azóta is képtelenek voltak egyetértésre jutni a prioritásokban.

Noha Moszkva nem részese az alkunak, Berlin a minszki megállapodások maradéktalan végrehajtását támasztja feltételként az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciók visszavonásához. Az EU-n belül jelenleg vita folyik a Merkel által támogatott, nyáron lejáró gazdasági büntetőintézkedések meghosszabbításáról, amelyet a berlini kormánnyal szemben több német vállalat is ellenez.

Merkelnek haladást kell elérnie a minszki megállapodások végrehajtásában az állami televízió szerint

Az RT állami televízió hírportálja által megszólaltatott németszakértő szerint Merkel számára fontos, hogy a választásokat megelőzően haladást érjen el a minszki megállapodások végrehajtásában.

“A kompromisszum ebben a kérdésben lehetővé teszi az Oroszországgal szembeni szankciórendszer enyhítését, amire számít a német üzleti világ” – jelentette ki Jekatyerina Tyimosenkova, az orosz akadémia európai intézete német kutatásainak helyettes vezetője.

Moszkva és Berlin kiáll a minszki megállapodások végrehajtása mellett

Moszkva és Berlin megerősítette, hogy az összes félnek be kell tartania a kelet-ukrajnai válság rendezéséről megkötött minszki megállapodásokat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a kétoldalú tárgyalásokat követően Angela Merkel német kancellárral kedden Szocsiban közösen megtartott sajtótájékoztatóján.

“Nem lehet új célokat kitűzni a régiek teljesítése nélkül” – mondta. Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy kárt okozott a kelet-ukrajnai béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseknek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőjének halála.

Putyin elmondta, hogy a tárgyalások során mindkét fél elítélte a vegyi fegyver Szíriában történt bevetését. Egyetértettek abban, hogy szükség van az Idlíb tartományban történt incidens pártatlan kivizsgálására.

Merkel: a Moszkva elleni szankciók feloldásához végre kell hajtani a minszki megállapodásokat

Az Oroszország ellen bevezetett európai szankciók feloldása csakis a minszki megállapodások végrehajtása esetén lehetséges – jelentette ki Angela Merkel német kancellár, miután kedden Szocsiban megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A közös sajtótájékoztatón Merkel ugyanakkor rámutatott, hogy “nem történt haladás a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésében”. A kancellár közölte, hogy a tárgyaláson a csecsenföldi melegek jogainak biztosítására kérte Putyint, miután a sajtóban jelentések jelentek meg a csoport tagjainak üldöztetéséről. A német kancellár hangoztatta a civil szervezetek és a gyülekezési jog fontosságát, és szót emelt az Oroszországban a közelmúltban betiltott egyház, a Jehova Tanúi mellett.

Putyin kiemelte: Oroszország és Németország egyaránt megerősítette, hogy az összes érintett félnek be kell tartani a minszki megállapodásokat és hogy “nincs alternatívája” a normandiai formátumnak. Kifejezte reményét, hogy abban Franciaország a választások után is fenntartja szerepét.

“Nem lehet új célokat kitűzni a régiek teljesítése nélkül” – mondta az orosz vezető.

“Nem célszerű új megállapodásokat kötni”

A német kancellár ugyancsak arról szólt, hogy “nem célszerű új megállapodást kötni. Amíg azonban a német vezető arról beszélt, hogy előbb biztosítani kell Ukrajna hozzáférését a saját államhatárához és azután kell hozzákezdeni a politikai rendezéshez és a helyi választások megszervezéséhez, Putyin annak fontosságát hangsúlyozta, hogy Kijev közvetlen párbeszédbe bocsátkozzon a szakadár köztársaságok vezetőivel.

Merkel elvetette annak lehetőségét, hogy Kelet-Ukrajnában egy ENSZ-misszió vegye át az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek szerepét, és hangoztatta, hogy utóbbiaknak minden támogatást meg kell kapniuk. Putyin hangsúlyozta, hogy kárt okozott a béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseknek az EBESZ-megfigyelő halála.

Putyin – ugyancsak az ukrajnai válsággal kapcsolatban – hangsúlyozta, hogy a világ közvéleményének “nincs joga elfeledni” a három évvel ezelőtti odesszai tragédiát, amikor ukrán nacionalisták oroszajkú tüntetőkre rágyújtották a szakszervezeti székházat. Az incidensnek 48 halálos áldozata volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tetteseket még mindig nem vonták felelősségre.

A tárgyaláson Merkel a csecsenföldi melegek jogainak biztosítást kérte

A német kancellár közölte, hogy a tárgyaláson a csecsenföldi melegek jogainak biztosítására kérte Putyint, miután a sajtóban jelentések jelentek meg a csoport tagjainak üldöztetéséről. A német kancellár hangoztatta a civil szervezetek és a gyülekezési jog fontosságát, és szót emelt az Oroszországban a közelmúltban betiltott egyház, a Jehova Tanúi mellett.

Putyin elmondta, hogy a vendégével folytatott megbeszélésein szóba került a Kreml elleni tüntetések ügye. Az orosz elnök szerint ezek részvevőivel szemben a rendfenntartó erők a törvényes keretek között jártak el, és nagyobb önmérsékletet tanúsítva léptek fel, mint kollégáik az Európai Unióban.

A tavalyi amerikai elnökválasztás orosz hackerek által történt állítólagos megzavarását firtató kérdésre válaszolva Putyin hangoztatta, hogy Oroszország sohasem avatkozik be más országok politikai életébe. Reményét fejezte ki, hogy ettől a többi állam is tartózkodik majd Oroszország esetében, történjék a beavatkozás akár közvetlenül, akár civil szervezeteken keresztül.

Nem fél Merkel a külső befolyástól a Bundestag-váalsztásokon

Merkel közölte, “nem fél attól”, hogy kívülről fogják majd befolyásolni a szeptemberi Bundestag-választásokat.

“Természetesen az orosz katonai doktrína meghatározó része a hibrid hadviselés. De határozottan abból indulok ki, hogy Németországban mi magunk fogjuk lefolytatni a választási kampányt” – mondta. Szavai szerint Berlin “foglalkozni fog a kérdéssel”, ha “durva dezinformációt” észlel.

Putyin elmondta, hogy a tárgyalások során mindkét fél elítélte a vegyi fegyver Szíriában történt bevetését. Egyetértettek abban, hogy szükség van az Idlíb tartományban történt incidens pártatlan kivizsgálására és a felelősök megbüntetésére.

Az orosz elnök hangot adott meggyőződésének, hogy az Egyesült Államok részvétele nélkül lehetetlen a szíriai válság hatékonyan rendezése. A német kancellár úgy vélekedett, hogy Moszkva és Berlin elmélyítheti együttműködését a terrorelhárítás terén.

Merkel konstruktív partnernek nevezte Oroszországot a G20 csoporton belül. A német kancellár hivatalosan elsősorban azért találkozott Putyinnal, hogy előkészítse a csoport júliusi hamburgi csúcstalálkozóját.

Forrás: MTI

Kép: MTI/AP pool/Alekszandr Zemljanyicsenko

Kapcsolódó cikkeink

A szíriai partokhoz vezényelt még egy rombolót az Egyesült Államok, ideiglenesen ötre növelve ezzel a robotrepülőgépekkel felszerelt hadihajóinak számát a Földközi-tenger keleti medencéjében - közölte a francia hírügynökséggel csütörtökön az amerikai védelmi minisztérium...

EPA

Németország számára fontos az Európai Unió jövője, ezért kormánya továbbra is elkötelezett az Európai Unió törekvései mellett - jelentette ki újságírók előtt Angela Merkel német kancellár az az uniós és a keleti partnerségi országok vezetőinek pénteki brüsszeli...

MTI/AP pool/Alekszandr Zemljanyicsenko

Áder János köztársasági elnök meghívására hétfőn kétnapos látogatásra Magyarországra érkezik Recep Tayyip Erdogan török államfő. Útjára elkíséri felesége, Emine Erdogan.

MTI Fotó Szigetváry Zsolt

Elkezdték újraépíteni a magyar-amerikai kapcsolatrendszer harmadik pillérét, a politikai kapcsolatokat – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, miután amerikai kollégájával egyeztetett.

2019. szeptember 15., vasárnap, Enikő,Melitta