Formálisan is a németek vezetnék Európát

Téma: 

Október végéig lehet megnevezni az európai parlamenti frakciók részéről, ki kerüljön a csúcsjelölti pozícióba. Szakértők szerint egyelőre nagy a bizonytalanság. A német érdekek szerint német politikus lenne az ideális, azonban az európai parlamenti választások nagyban befolyásolhatják a végső döntést.

Európa fordulóponthoz érkezett, a 2019-es választások meghatározzák az Európai Unió (EU) jövőjét – Manfred Weber így fogalmazott Twitter-üzenetében. Ezek mellett azt is írta, hogy Európa és az EU nem lehet az elit és a bürokraták projektje, hanem vissza kell térni az emberekhez, hidat kell építeni az unió és a polgárok között. Saját célkitűzésének is ezt tekinti, amennyiben sikerül csúcsjelöltként sikert aratnia, és az Európai Bizottság elnöke lesz – jelentette az M1 berlini tudósítója.
 
MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A jelölés csütörtöktől válik érvényessé, hiszen szeptember hatodikától október végéig lehet a jelöléseket leadni. Az Európai Néppárt pedig novemberben, Helsinkiben dönt arról, hogy hivatalosan is jelöltté válhat-e Weber – mondta.

Október végéig tart a jelöltállítás

Törekvéseit Angela Merkel német kancellár is támogatja, bár némileg visszafogott nyilatkozatában úgy fogalmazott, sok mindennek kell még teljesülnie ahhoz, hogy Manfred Weber ezt a célját elérhesse – tette hozzá a tudósító.

A témában Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter is megszólalt, aki elmondta, büszkén tekint arra, hogy Weber személyében egy CSU-s politikus lehet Európa jövőbeni csúcsvezetője, hiszen ilyenre korábban még nem volt példa.

Több lehetséges jelölt neve is elhangzott már a politikában, azonban biztosat majd csak október végén lehet mondani, amikor lezárul a jelöltállítás – fogalmazott a tudósító.

Vitás kérdés a csúcsjelölti rendszer

Az Európai Néppárt csúcsjelöltségi tisztségéért elindult tehát a küzdelem, ami előszobája az európai bizottsági elnöki posztnak – hangzott el az M1 Ma reggel című műsorában. A csúcsjelöltek rendszere már legutóbb is vitákat váltott ki, mert az Európai Unió alapszerződése értelmében az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni.

A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tény elé állítják a tagállamok vezetőit – mondta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.

„Először magyarnak kell lenni, aztán európainak”

Az uniós szerződések kimondják, hogy a jelölésnél figyelembe kell venni az európai parlamenti választások eredményét. A szakértő szerint az igazi problémát azonban az jelenti, hogy sokan az európai érdekeket és szempontokat veszik elsődlegesen figyelembe. Szánthó Miklós szerint „először legyünk magyarok, és a magyar szempontokat helyezzük elsődleges helyre”.

Véleménye szerint a csúcsjelölti rendszer egy még erősebb európai integráció, európai egység és centralizált Brüsszel irányába mutat. Ezt kedvezőtlen fejleménynek nevezte a szakértő, majd hozzátette, a legutóbbi EP-választásokon német nyomásra „találták ki” a csúcsjelölti rendszert. Kommunikációs szempontból ez egy lényeges, informális intézmény, azonban szilárd jogi alap nélkül.

Magyar szempontból jobb lenne Weber

Az uniót jelenleg Berlin dominálja, és ezt szeretnék formalizálni is. Ezt szolgálhatná az, hogy az Európai Bizottság leendő elnöke német legyen. Ehhez azonban szükséges, hogy a néppárt összességében győzedelmeskedjen az EP-választáson, ez azonban – Szánthó Miklós szerint – egyáltalán nem olyan biztos.

Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint magyar szempontból Manfred Weber jobb jelölt lehet, mint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke.

Forrás: hirado.hu, M1

Kép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Kapcsolódó cikkeink

MTI Fotó: Ujvári Sándor

Az igazságügyi minisztérium parlamenti államtitkára szerint "másként nem is nagyon képzelhető el a tiltott határátlépés, mint ennek a határzárnak a megrongálásával", tehát azt csak úgy akadályozhatják meg, ha annak megrongálását büntethetővé teszik.Elegendő...

Letették a Miskolci Atlétikai Centrum alapkövét

 Letették a Miskolci Atlétikai Centrum alapkövét csütörtökön a Miskolci Egyetem területén, az állami forrásból finanszírozott, 350 millió forintos beruházás kivitelezése a tervek szerint még az idén befejeződik.

 

Megkezdődtek a helyhatósági választások Koszovóban: a szavazóhelyiségek vasárnap reggel hétkor nyíltak meg, és este hétig tartanak nyitva. Az 1 779 357 szavazópolgár 103 lista közül választhat.

2020. június 3., szerda, Klotild