A Google engedélyt kért a titkosszolgálati megkeresések publikálásához

Téma: 

A Google, az amerikai alkotmány szólásszabadságot szavatoló első kiegészítésére hivatkozva, arra kérte az Egyesült Államok külföldi hírszerzését felügyelő bíróságot (FISC): engedélyezze számára annak külön közlését, hogy a szövetségi szervek hány alkalommal kérték tőle a felhasználói adatok felfedését a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által folytatott internet-megfigyelési program keretében. Az NSA a PRISM fedőnevű program keretében, a titokban működő FISC végzései által felhatalmazva, terroristagyanús külföldi személyek internet-használatát figyeli meg. A gyakorlatra az NSA egyik szerződéses alkalmazottja, Edward Snowden kiszivárogtatásai nyomán derült fény.
A törvény által szigorú titoktartásra kötelezett Google álláspontja szerint a cégnek az alkotmány értelmében joga van ahhoz, hogy többet közölhessen a PRISM programban játszott szerepéről. Az internetes szolgáltató szóvivője szerint a Google régóta átláthatóságot követel, hogy a felhasználók jobban megérthessék, milyen mértékben kéri ki a kormányzat az adataikat.
A Google és más informatikai óriáscégek, így az Apple, a Microsoft és a Facebook azt kérvényezték a sajtóban a PRISM programról nemrég megjelent hírek nyomán, hogy közzétehessék a hozzájuk beérkezett adatszolgáltatási kérelmek számát. A múlt héten arra kaptak engedélyt, hogy összesített számokat tegyenek közzé azzal kapcsolatban, hogy a kormány nemzetbiztonsági és bűnügyi ügyekben együttesen hány alkalommal kereste meg őket.
Vagyis azt konkrétan és külön nem közölhették, hogy a titkosszolgálatoktól hány felkérést kaptak. Ráadásul az engedély csak egy féléves időszakra vonatkozik.
A Google korábban több adatot is közölt arról, hogy hányszor fordultak hozzá a kormány részéről, ám ezek a számok nem tartalmazták a titkos bírósági felhatalmazásával történt megkereséseket. Az cég szerint a számok összesített közlése "visszalépés" lenne a felhasználói számára.
"A Google hírneve és üzleti érdekei csorbát szenvedtek a médiában megjelent hamis vagy félrevezető értesülések miatt" - hangzott a cégnek a FISC-hez intézett nyílt folyamodványa.
Az üggyel kapcsolatban a cég jól értesült források szerint jó egy hete heves vitát folytat az amerikai igazságügyi minisztériummal. (MTI)

Kapcsolódó cikkeink

Magyar idő szerint szombat éjszaka 0 óra 52 perc körül leállt a Google összes szolgáltatása. A Google egyelőre nem adott magyarázatot az öt offline percre, a cég szolgáltatásainak állapotát mutató táblázatban jól látszik, hogy minden szolgáltatással gond volt.

A világhírű Economist szerint az internetes magánvállalatok valójában sokkal többet tudnak rólunk, mint az állam. A Google az összes levelünket elolvassa, feljegyezheti, kivel telefonáltunk, és azt is, hogy éppen hol tartózkodunk.

 A Google alapítója szerint a demokráciára jelent veszélyt az internetes kémkedés

A Google társalapítója, Larry Page szerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) internetes kémkedése veszély jelent a demokráciára, és akadályozza a technológiai fejlődést.

2020. november 26., csütörtök, Virág