Hetven éves a „világ legnagyobb demokráciája”

Téma: 

1947. augusztus 15-én kiáltotta ki függetlenségét a brit uralom alól India. Az egykori koronagyarmat vallási alapon történő felosztása százezrek életét követelte. Az új államok (India és Pakisztán) megszületése óriási migrációs hullámot indított el a térségben.

Az 1947. augusztus 15-én függetlenné váló dél-ázsiai ország 3,2 milliónyi négyzetkilométernyi területével a világ hetedik legnagyobb, csaknem 1,3 milliárdnyi lakosával pedig a második legnépesebb állama.

EPA/Raminder Pal Singh

Indiát a végletek országaként is szokták emlegetni. A hagyományos falusi földműveléstől a csúcstechnológiáig minden megtalálható a kontinens méretű államban. India hatalmas ütemű fejlődését elsősorban a szolgáltatások és a feldolgozóipar táplálja. A helyi vállalatok többsége az export helyett a belső piacra koncentrál.

Jelenleg Földünk egyik leggyorsabban bővülő gazdasága ugyanakkor súlyos problémákkal küszködik. A közgazdászok legnagyobb kihívásnak a szegénységet, az analfabetizmust és az alultápláltságot tartják. A gazdaság tavaly 7,6 százalékkal bővült, ezzel hatodik helyen állt a világban.

Az egy főre eső GDP azonban még mindig alacsony. Vásárlóerő-paritáson mérve mindössze 6700 dollár. A hatalmas szegénységet egyes szakértők szerint a társadalomban még mindig komoly relevanciával bíró kasztrendszer konzerválja.

Az országban jelenleg a a hindu nacionalista Indiai Néppárt kormányoz. A politikai erő hatalomra jutásával kiéleződött a konfliktus a hindu többség és az országban élő közel 200 milliónyi muszlim között.

Indiától sokan azt várják, hogy a belső feszültségek ellenére a következő évtizedekben meghatározó világhatalommá növi ki magát, ám a környező országokkal fennálló konfliktusos helyzet megnehezíti a nagyhatalami álmok teljesülését.

A brit korona ékköve

Az indiai szubkontinens mérhetetlen gazdagsága és stratégiai fekvése miatt már a 16. század óta az európai gyarmatosítás elsődleges célpontja volt, a portugálok, a hollandok és a britek is megvetették itt lábukat.

A versengésből végül a britek kerültek ki győztesen, és a 19. század közepére egész Indiára kiterjesztették hatalmukat, miután az 1857-es szipojlázadást vaskézzel leverték.

Ezt követően enyhítettek az elnyomáson, és törekedtek arra, hogy a felső kasztok tagjait megnyerjék maguknak, de az ellenállási folyamat kibontakozását nem tudták megakadályozni. 1885-ben megalakult az Indiai Nemzeti Kongresszus (INC), amely a függetlenedés és az indiai nacionalizmus motorjává vált.

Nagy-Britannia 1919-ben kétkamarás indiai törvényhozást állított fel, és szavazati jogot adott az ötmillió leggazdagabb indiainak az ország ügyeinek intézése érdekében.

A húszas évek forrongása közepette emelkedett ki a következő időszak három jelentős politikusa: Dzsaváharlál Nehru, Mahátma Gandhi és Muhammed Dzsinna.

Gandhi erőszakmentes ellenállása az egész világ figyelmét Indiára terelte. 1935-ben a brit parlament újabb jogokat biztosított az indiai központi törvényhozásnak és a 11 területi törvényhozásnak, a hadügyek és külügyek intézése azonban továbbra is brit kézben maradt.

A törvény azonban nem vette figyelembe a vallási megosztottságot, így az önálló muszlim államot követelő Dzsinna és az egységet fenntartani akaró Nehru és Gandhi ellentéte egyre súlyosabbá vált. A második világháború alatt az INC függetlenséget követelt a brit erőfeszítések támogatása fejében, válaszul a britek megint bebörtönözték Gandhit.

Véres függetlenség

A háború végére azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a megroppant brit birodalom nem képes tovább fenntartani befolyását. Miután az 1947. évi választásokon a szigetországban a Munkáspárt került hatalomra, megkezdődtek a tárgyalások a britek, az INC és a muszlimok képviselői között. Mindkét fél elfogadta, hogy India a nemzetközösségen belül függetlenséget kapjon, de ez a szubkontinens megosztásával járt. A törvény 1947. augusztus 15-i életbe lépésekor két szuverén domínium jött létre, India mellett, két egymástól 1500 kilométerre fekvő területből megalakult a muszlim többségű Pakisztán.

A hinduk és a muszlimok között tömegmészárlásokba torkolló összecsapások robbantak ki, az újonnan meghúzott határok 15 millió embert kényszerítettek lakóhelyük elhagyására. India és Pakisztán a vitatott hovatartozású Kasmír miatt már 1947-ben háborút kezdett. A vérontást megakadályozni képtelen Gandhit 1948 januárjában egy megszállott hindu gyilkolta meg.

A konfliktus részeként India támogatást nyújtott a kelet-pakisztáni függetlenségi mozgalomnak, így 1971-ben Pakisztánt kettészakítva létrejött Banglades. A szembenállás az elmúlt évtizedekben mit sem enyhült a két szomszédos állam között. India és Pakisztán összesen négy háborút vívott, a legutóbbi t 1999-ben. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy India és Pakisztán egyaránt rendelkezik atomfegyverekkel.

Feszült a viszony az északi szomszéddal

A Pakisztánnal való konfliktus mellett egy másik szunnyadó szembenállás is feléledni látszik, melynek a kietlen hegyláncokkal tagolt Himalája szolgál színterül. Júliusban ismét kiújult a konfliktus Kína és India között a világ legmagasabb hegységrendszerében futó határvonalak körüli vita miatt.

India azzal vádolja Kínát, hogy a Himalája nyugati részén mintegy 15 ezer négyzetkilométeres indiai területet foglalt el, míg Peking igényt tart mintegy 90 ezer négyzetkilométer területre az északkelet-indiai Arunácsal Prades államban, amely a brit gyarmati uralom idején Indiához tartozott, de Kína “Dél-Tibetnek” tartja.

Sokan attól tartanak, hogy a világ két legnépesebb állama, a közelmúltban magára találó Kína és a folyamatosan erősödő India között akár komolyabb konfliktus is kitörhet a jövőben, azzal párhuzamosan, hogy a világ gazdasági és ennek köszönhetően hatalmi egyensúlya is kezd áttolódni az Ázsiai kontinensre.

Baljós jelként hathat, hogy India az elmúlt években komoly fegyverkezésbe kezdett. A hazai hadiipari komplexum kiépítése mellett hatalmas mennyiségű fegyvert vásárolnak évről-évre külföldről.

Forrás: hirado.hu

Kép: EPA/Raminder Pal Singh

Kapcsolódó cikkeink

MTI/EPA

A második világháború óta eltelt idő "legrosszabb menekültválságával" kell most szembenéznie a világnak, Európának pedig ki kell vennie a részét a probléma civilizált megoldásából - jelentette ki az Európai Unió (EU) menekültügyi biztosa."Amit tennünk kell,...

MTI Fotó: Krizsán Csaba

Mintegy húsz magán gépkocsival 66 menekültet szállítottak az interneten szervezett osztrák civil kezdeményezés keretében Győr térségéből Bécsbe - közölte az APA osztrák hírügynökség a szervezők közlése alapján péntekre virradó éjjel.A menekülteket az osztrák...

A hirosimai atomtámadás. (Fotó: DPA/MTVA Sajtó- és Fotóarchívum/MTI)

Idén hetven éve, hogy Amerika atombombát dobott Hirosima és Nagaszaki japán városokra. Az újonnan kifejlesztett fegyverből csupán kettő legkevesebb 210 ezer ember halálát okozta, a túlélők éveken át a sugárzással járó kórokkal küszködtek.

Molnár Oszkár polgármester, Edelény

70 235 486 forint adósságot és ennek járulékait vállalja át az állam az edelényi önkormányzattól. Az erről szóló megállapodást szerdán írta alá Molnár Oszkár polgármester Matolcsy György nemzetgazdasági és Pintér Sándor belügyminiszterrel.

2020. november 23., hétfő, Kelemen,Klementina