Kulcsfontosságú volt a pápa látogatása az Arab-félszigeten

Írta: itv , - Frissítve: 7th February, 2019 - 4:49pm

Téma: 

Két napos, történelmi látogatást fejezett be Ferenc pápa. A katolikus egyházfő az iszlám bölcsőjének számító Arab-félszigeten járt. Az egyik fő célja a különböző vallások közötti párbeszéd erősítése volt. Nem könnyű a feladat, hiszen arrafelé például több országban még mindig tiltják az iszlámtól eltérő vallások gyakorlását.

Nagyon fontos eseménynek számít, hogy Ferenc pápa megejtette látogatását az Arab-félszigeten – jelentette ki Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára az M1 műsorában. Hozzátette, a felsőbb szinteken példát kell mutatni, és a pápa az, aki egyházi vezetőként irányt tudott mutatni az ott élő embereknek, függetlenül attól, hogy muszlimok vagy keresztények.
 
AP
 

A szakértő emlékeztetett, a pápa az Egyesült Arab Emirátusokba látogatott el. A 9,5 milliós lakosságú ország csaknem 90 százaléka olyan vendégmunkás, akik többnyire keresztények, a katolikusok pedig körülbelül egymillión vannak. Pápa még sosem járt a térségben, így ebből a szempontból is kiemelkedő a Szentatya látogatása. Szerinte az ott élő embereket most sokkal közelebb hozta egymáshoz ez a nagy esemény.

„Vissza kell térni a gyökerekhez”

Ferenc pápa és a muszlim vezetőkkel való találkozása is egyértelműen azt mutatja, hogy vissza kell térni a gyökerekhez. Fischl Vilmos elmondta, ez azt jelenti, hogy mivel a „könyv népeihez” tartoznak a muszlimok, a zsidók és a keresztények is, tudatosítani kell az átlag muszlim emberben is, hogy senki sem ellenség, a keresztények és a zsidók pedig nem pogányok – fogalmazott.

Arról is beszélt, hogy a „könyv népeihez” a muszlimok és a keresztények teljes mértékben hozzá tartoznak az iszlám tanítása szerint. Ennek értelmében a muszlimok semmilyen szankciót nem alkalmazhatnának a keresztények ellen. Ferenc pápa látogatása is erre próbál rávilágítani – hívta fel a figyelmet.

Minden vallásban megtalálhatók a szélsőségek

A katolikus egyházfő tagadja, hogy a terrorizmus egyéb valláshoz volna köthető, és azt mondja, minden vallásban megtalálhatók a szélsőségek. Ugyanakkor a legfrissebb statisztikák szerint Szíriában 50 év alatt 30 százalékról 2 százalékra csökkent a keresztények száma, és nem azért, mert áttértek, hanem mert elüldözték őket. Hasonló a helyzet Irakban is, ahol a keresztények egyre kevesebben vannak.

Ezzel kapcsolatban Fischl Vilmos elmondta, Irak és Szíria a kereszténység bölcsőjének számít, a keresztények számára ez a kiindulópont. Úgy véli, terrorizmus esetén mindig fel kell mérni, hogy mivel állunk szemben. A terrorizmus egy latin szóból ered, amely félelmet jelent. Szerinte a terrorizmus egy aszimmetrikus hadviselés, amely félelemben tartja az embereket, akik még azt sem tudják, hogy mivel állnak szemben.

„A kereszténység a legveszélyeztetettebb vallás”

Sajnálatosnak nevezte, hogy a világvallások közül a kereszténység a legveszélyeztetettebb vallás. Szerinte ennek részben az lehet az oka, hogy ma olyan helyeken is élnek keresztények, ahol a korábbi jó kapcsolatok megromlottak. Ilyen a mai Irak, ahol az Iszlám Állam terrorszervezet nekiment azoknak a keresztényeknek, akik az ősi kultúra alapján ott éltek a muszlimokkal együtt évszázadokon át. Ezt vizsgálva jól látható, hogy az iszlám szélsőségesség egyértelműen nőtt – jegyezte meg.

Hangsúlyozta, Ferenc pápának igaza van, hogy itt legfőképp a vallási szélsőségekkel van a probléma, mert ezek a csoportok azok, akik megvalósítják a terrorcselekményeket. Fischl Vilmos leszögezte, vallási szélsőségek még a kereszténységben is vannak, de a statisztikák is kimondják, hogy a merényleteket iszlám szélsőségek követik el. Hozzátette, ezért sem véletlen, hogy a pápa beszédében a béke megteremtése volt a központi elem.

A pápa Jézus hegyi beszédéből idézett

A béke megteremtése mellett a vallások közötti párbeszédre, a muszlim—keresztény kapcsolatok megerősítésére, Jézus tanításának követésére is felhívta hívei figyelmét a katolikus egyházfő az Egyesült Arab Emírségekben tett háromnapos látogatásának két legfontosabb eseményén.

A vallásközi konferencián a pápa, akinek személyében először látogatott katolikus egyházfő az Arab-félszigetre, sürgette a háborúk lezárását, azzal érvelve, hogy a háború csak szenvedést szül, a fegyverek semmi mással nem járnak, csak halállal. Szabadtéri miséjén a Szentatya olasz nyelvű prédikációjában Jézus hegyi beszédéből idézett, amelyben boldognak nevezi a lelki szegényeket és a szelídeket.

Forrás: hirado.hu, M1

Kép: AP

Kapcsolódó cikkeink