Lemondott Theresa May

Téma: 

Theresa May brit miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy június 7-én távozik a kormányzó Konzervatív Párt éléről. Ez miniszterelnöki megbízatásának végét is jelenti, de ügyvezető minőségben az utód megválasztásáig várhatóan ő marad a kormányfő. Az Európai Bizottság közölte, hogy a brit kormányfő lemondása nem változtat az EU álláspontján.

 

Így várhatóan May fogadja majd az Egyesült Királyság miniszterelnökeként Donald Trump amerikai elnököt, aki június 3-án érkezik Londonba állami látogatásra, vagyis hivatalosan II. Erzsébet királynő vendégeként.

MTI/EPA/Neil Hall

Downing Street-i hivatala előtt felolvasott, könnyek között befejezett hatperces nyilatkozatában May felidézte, hogy háromszor is megpróbálta elfogadtatni a parlamenttel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodást, de kísérletei nem jártak sikerrel.

Kijelentette: most is úgy hiszi, hogy helyénvaló volt a kitartó próbálkozás még akkor is, ha az esélyek nem a sikernek kedveztek. Mára azonban egyértelművé vált számára, hogy az ország érdekeit az szolgálja a legjobban, ha ezt az erőfeszítést egy új miniszterelnök folytatja – tette hozzá.

Theresa May kijelentette: a Konzervatív Párt új vezetőjének megválasztási folyamata az ő távozásának időpontja utáni héten kezdődik.

Távozását bejelentő nyilatkozatában alig burkolt módon bírálta a parlament kompromisszumképtelenségét a Brexit-megállapodás ügyében.

Felidézte: választókerületének egykori lakója, a néhai Sir Nicholas Winton – aki a második világháború kitörése előtti utolsó hetekben több száz kelet-európai zsidó kisgyereket menekített Nagy-Britanniába a fenyegető holokauszt elől – évekkel ezelőtt azt a tanácsot adta neki, hogy „a kompromisszum nem szitokszó, az élet is kompromisszumoktól függ”. Igaza volt – mondta hangsúlyosan a távozó brit miniszterelnök.

Kormányának vívmányai között említette, hogy sikerült leszorítani a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság után örökölt, békeidőben példátlan, a hazai össztermék (GDP) 10 százalékát meghaladó államháztartási hiányt. Jól érzékelhető békülékenységi gesztusként elismeréssel szólt arról az erőfeszítésről, amelyet George Osborne volt pénzügyminiszter fejtett ki az államháztartási konszolidáció érdekében.

Orsborne volt az első magas rangú kabinettag, akit May 2016-ban, kormányfői megbízatásának napján menesztett a kabinetből, és a két politikus azóta igen rossz viszonyban volt egymással.

Theresa May kiemelte, hogy – Margaret Thatcher után – ő az Egyesült Királyság „második, de bizonyosan nem az utolsó” női miniszterelnöke. Beszéde végére érve, könnyeivel küszködve kijelentette: nem távozik rossz érzésekkel a kormányfői posztról, inkább rendkívüli hálával nyugtázza, hogy szolgálhatta szeretett országát.

Nem volt váratlan lépés

Theresa May pénteki bejelentése nem meglepetés, közeli távozása már az elmúlt hetekben konszenzusos várakozás volt, csak az időpont volt kérdéses.

A miniszterelnökre gyakorolt nyomás erősödését az is jelezte, hogy a héten lemondott Andrea Leadsom, az alsóház vezetője, aki addig a Konzervatív Párt frakcióvezetőjéhez hasonlatos tisztségű, az alsóházi ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag volt.

Leadsom, a tory frakció keményvonalas Brexit-táborának prominens képviselője Theresa Maynek küldött levelében azzal indokolta távozását, hogy megítélése szerint a kormány Brexit-politikájával immár nem teljesíthető a brit EU-tagságról 2016-ban tartott – a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött – népszavazás döntése.

Andrea Leadsom levele szerint az újabb népszavazás lehetősége veszélyes mértékben megosztó lenne, és kockára tenné az Egyesült Királyságot alkotó nemzetek unióját.

A Brexit-feltételrendszer jogszabályba iktatását célzó, Theresa May által a héten ismertetett törvénytervezet előírta volna, hogy a képviselők szavazhassanak a második referendumról, abban az esetben, ha a parlament ratifikálja az EU-val novemberben elért, az alsóház által eddig háromszor elutasított kilépési megállapodást.

Egyöntetű értékelések szerint May ezzel az ellenzék legnagyobb ereje, a Munkáspárt EU-párti képviselőit igyekezett volna megnyerni a Brexit-megállapodás parlamenti támogatásának.

E záradékkal szemben azonban rendkívüli ellenállás bontakozott ki, nem csupán a tory pártcsoport keményvonalas Brexit-táborában, de még a kabinet és a konzervatív frakció mérsékelt, a kormányfővel szövetséges tagjai körében is, és egybehangzó értékelések szerint ez volt a végső tényező abban, hogy a Konzervatív Párt frakciója végül kikényszerítette May távozását a párt és a kormány éléről.

Johnson és Gove a jelöltek között

Theresa Mayt a 2016-os EU-népszavazás után választották a Konzervatív Párt vezetőjévé és így a kormány élére. Elődje, David Cameron, aki az uniós bennmaradásért kampányolt, a kilépést pártolók győzelme után lemondott.

A várhatóan június második hetében kezdődő utódválasztási folyamat első szakaszában az alsóházi konzervatív frakció többfordulós – jó eséllyel hetekig tartó – szavazással két lehetséges jelöltre szűkíti az indulók listáját, egy-egy jelöltet kiejtve minden egyes fordulóban.

Ha az utolsó forduló után versenyben maradt két jelölt egyike sem lép vissza, a Konzervatív Párt 124 ezer regisztrált tagja választhatja meg közülük postai szavazással a párt új vezetőjét, aki egyben Nagy-Britannia következő miniszterelnöke is lesz.

A potenciális jelöltként számontartott lehetséges utódok között szerepel Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor zászlóvivője – aki a felmérések szerint a legnépszerűbb a párttagság körében, valamint Michael Gove környezetvédelmi miniszter, Amber Rudd munkaügyi miniszter, Sajid Javid belügyminiszter, Dominic Raab volt Brexit-ügyi miniszter, Jeremy Hunt külügyminiszter és Penny Mordaunt védelmi miniszter.

Brüsszeli reakció

A brit miniszterelnök lemondása nem változtat az EU álláspontján, a kilépési megállapodást az unió érvényesnek tartja, bárki is legyen a szigetország új miniszterelnöke – jelentette ki Mina Andreeva, az Európai Bizottság egyik szóvivője

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a brit kormányfő lemondását nem fogadta örömmel, ugyanakkor döntéséért elismerését fejezte ki, és „bátor nőnek” nevezte. Juncker szavait tolmácsolva a szóvivő kiemelte, hogy az elnök kedvelte és nagyra értékelte a brit kormányfővel folytatott közös munkát. Hozzátette, Juncker készen áll, hogy jó munkakapcsolatot alakítson ki a jövőbeni, új brit miniszterelnökkel is – közölte.

Világos brit álláspontra vár Macron

A Párizs és London közti kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta Emmanuel Macron francia államfő pénteken, aki méltatta a távozó kormányfő munkáját, ám hangsúlyozta: az Egyesült Királyságnak világossá kell tennie a Brexittel kapcsolatos álláspontját. Kijelentette, Párizs kész folytatni az együttműködést May utódjával és megismételte, hogy az unió számára a legfontosabb továbbra is a szervezet zavartalan működése.

Emlékeztetett arra is, hogy ha az EU és az Egyesült Királyság között októberig nem születik olyan megegyezés, amelyet a brit parlament is elfogad, az ország rendezetlenül hagyja el az uniót. A Brexit feltételrendszerét rögzítő, az EU-val novemberben elért megállapodást a londoni alsóház eddig háromszor elvetette.

Berlin szoros kapcsolatra törekszik

A német szövetségi kormány továbbra is szoros kapcsolatra és szoros együttműködésre törekszik a mindenkori londoni vezetéssel –mondta a német kormány helyettes szóvivője. Martina Fietz kiemelte, hogy a kancellár mindig is a bizalmon alapuló, jó együttműködést folytatott a brit kormányfővel, és ez a szellemiség megmarad Theresa May hivatali idejének hátralévő részében is.

Arra a kérdésre, hogy miként befolyásolhatja May lemondása a brit kilépési folyamatot, Fietz úgy válaszolt, hogy a Brexit legfőképpen a brit belpolitika alakulásának függvénye.

Dublin szerint új brit kormányfő sem kap jobb ajánlatot

Simon Coveney ír külügyminiszter, aki kulcsszerepet játszott a London és Brüsszel közötti megállapodásban,  pénteken közölte, hogy az új brit kormányfő sem fog jobb ajánlatot kapni Brüsszeltől az uniós tagságának megszüntetésére. Coveney szerint Írországnak komoly kihívásokkal kell szembenéznie a kormányfőváltás miatt.

„Azt hiszik, hogy egy új kormányfő keményebb tárgyalópartnernek bizonyulhat, és jobb egyezményt harcolhat ki Nagy-Britanniának, de az EU nem így működik” –  fogalmazott az ír külügyminiszter.  a héten figyelmeztetett: sohasem volt még ilyen nagy az esélye annak, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül távozzon az Európai Unióból.

„Azt hiszem, bármi előfordulhat, de Nagy-Britanniának nem árt az óvatosság, mert szerintem az EU türelme elfogyott” – tette hozzá.

Kurz bízik a józan észben

Sebastian Kurz osztrák kancellár Twitter-üzenetben reményét fejezte ki, hogy a brit kormányfő lemondása ellenére az Egyesült Királyságban felülkerekedik a józan ész, és az új miniszterelnök gondoskodik az ország rendezett kiválásáról az EU-ból.  Kurz elveihez szigorúan hű, elképzeléseihez erősen ragaszkodó, elszánt politikusként méltatta May-t, hangsúlyozva, hogy nagyon bizonytalan helyzetben kormányozta országát.

Forrás: MTI

Kép: MTI/EPA/Neil Hall

Kapcsolódó cikkeink

AFP

Az eddigi belügyminisztert II. Erzsébet királynő bízta meg szerdán kormányalakítással, miután David Cameron, az eddigi miniszterelnök benyújtotta lemondását. Az 59 éves Theresa May az uralkodó tizenharmadik miniszterelnöke.

EPA/Facundo Arrizabalaga

Szomorú folyamat szürrealisztikus időkben, de legalább a Brexit valószerűbb bejelentése - fogalmazott Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében Theresa May brit miniszterelnök kijelentésére reagálva kedden.

MTI/AP/Markus Schreiber

A kormányzó brit Konzervatív Párt tagjainak csaknem 60 százaléka azt szeretné, ha Theresa May miniszterelnök távozna tisztségéből, miután a csütörtökön tartott választáson a párt elveszítette abszolút parlamenti többségét.

MTI/EPA/Will Oliver

Az utóbbi évtizedek legnagyobb mértékű nagy-britanniai kormányátalakítása zajlott még csütörtök délután is, Theresa May brit miniszterelnök első munkanapján.

2019. szeptember 16., hétfő, Edit