Macron gyakorlatilag kizárná Magyarországot Schengenből

Téma: 

„Schengen nem működik, ezért az egészet újjá kell építeni” – fogalmazott a francia elnök április utolsó napjaiban. Emmanuel Macron azt mondta: „olyan Európára van szükség, ahol a felelősség szolidaritással párosul, így azok az államok, amelyek nem veszik ki a részüket a közös menekültpolitikából, azok a schengeni övezetnek sem lehetnek tagjai.”

 

A kelet-közép-európai országok, köztük hazánk is visszautasította, hogy a szolidaritás jeleként migránsokat vegyenek át kvóták alapján. Az elemző szerint ezért is egyértelmű, hogy a francia elnök a schengeni javaslattal a migrációt elutasító tagállamokat büntetné.

MTI/EPA/Robert Ghement

Halkó Petra, a Századvég nemzetközi elemzője úgy fogalmazott:

Magyarország és Olaszország a határvédelemre fókuszál,

az ellenőrzött migrációt tartja fontosnak. A két ország kormánya úgy gondolja, hogy a menekülteken segíteni lehet, de nem befogadással. Míg Emmanuel Macron úgy gondolja, hogy korlátlanul és ellenőrizetlenül kell beengedni a migránsokat. A francia elnök szerint tehát nem szolidárisak azok az országok, amelyek nem ezt teszik – magyarázta Halkó.

Abszurd a francia elnök felvetése

A schengeni övezetet 1985-ben öt tagállam részvételével hozták létre. A cél a határátlépések egyszerűsítése volt. Napjainkra 22 uniós és 4 unión kívüli ország alkotja a schengeni övezetet. Nemcsak a tagállamok száma változott az elmúlt évtizedekben, hanem a határellenőrzés is megszűnt az övezeten belül. Így biztosítja az egyik uniós alapjogot, amely az emberek szabad mozgását garantálja.

A szakértő szerint ezért is abszurd Macron felvetése. Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője szerint a schengeni térség teszi lehetővé fizikailag a személyek szabad mozgásához való jogát, vagyis azt, hogy az európai polgárok az egyik tagállamból a másikba határellenőrzés nélkül át tudjanak haladni.

Azzal – folytatta –, hogy a schengeni térségből gyakorlatilag

a visegrádi országokat zárná ki Macron,

a közép-európai polgárokat fosztaná meg valamilyen szinten a szabad mozgáshoz való joguktól.

Újjászerveződhetnek az európai politikai társulások

Emmanuel Macron március elején nyílt levelet írt, Európa újjászületésért címmel. Ebben azt írta, hogy felül kell vizsgálni a schengeni térséget. Azoknak, akik tagjai akarnak lenni, egyforma migrációs szabályokat kell alkalmazniuk. Mint írta: „létre kell hozni egy közös határrendészeti ügynökséget és európai menekültügyi hivatalt is.”

Közben Macron egy új európai parlamenti frakció kialakításán dolgozik a választások utánra, amelynek az egyik legfontosabb célja egy föderális Európa kiépítése lenne. Macron pártja várhatóan az ALDE, vagyis a liberális pártcsalád tagpártjaival fog össze.

Az Európai Reneszánsz elnevezésű szövetséghez várhatóan a német Zöldek, a spanyol, bevándorláspárti Szocialista Munkáspárt és a német szociáldemokraták is csatlakoznak. Ide tartozhat az ALDE-n keresztül a magyarországi Momentum, és a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció is.

Macron terve veszélyes lehet

A szakértő szerint Macron az Európai Egyesült Államok vízióját támogatja, ez azonban veszélyes, mert megváltoztatná az Európai Uniót. Az Európai Unió alapvetően a tagállamok Európája. Ez egy a tagállamokra, nemzetállamokra, nemzetállami demokráciára és demokratikus döntéshozatalra épülő szervezet – magyarázta Szabó Dávid, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója.

Emlékeztetett: Az Európai Unió alapelvei között megtalálható

a szubszidiaritás elve,

vagyis a döntéseket a lehető legközelebb kell meghozni ahhoz a szinthez, ahol a választópolgárokat az valóban érinti. A magyar kormány szerint is fontos a schengeni térség reformja, de – Macronnal ellentétben – nem az uniós intézményekre, hanem a schengeni belügyminiszterekre bízná a migráció kezelését.

Ezzel szemben Emmanuel Macron inkább az uniós intézmények hatáskörét bővítené. A francia elnök pont olyan intézkedéseket javasol a nyílt levelében, amelyeket az Európai Bizottság már évek óta próbál keresztülvinni a közös európai menekültügyi reform részeként, tehát ilyen módon a bizottság keze alá játszik, bizonyára ezzel a hatáskörbővítéssel is az ő javukra kíván tenni – hangsúlyozta Párkányi Eszter.

A német Die Welt szavazást indított Orbán Viktor javaslatáról. A német válaszadók 82 százaléka támogatta a miniszterelnök felvetését a belügyi tanács felállításáról az Európai Unión belül.

Forrás: hirado.hu, M1

Kép: MTI/EPA/Robert Ghement

Kapcsolódó cikkeink

EPA/Yannis Kolesidis

Már csak néhány ember maradt a görög-macedón határnál lévő Idomeninél kialakult sátortáborban, amelynek felszámolását a hét elején kezdték meg a görög hatóságok - derült ki csütörtökön a görög bevándorlásügyi miniszter közleményéből.

2019. december 7., szombat, Ambrus