Magyarország a Nyugat-Balkán közvetlen szomszédságában fekszik. „Nagyon jól tudjuk, mi a különbség aközött, ha béke, stabilitás és növekedés áll fenn a térségben, illetve ha ez a három pozitív jelenség nem észlelhető” – szögezte le Szijjártó a Nyugat-Balkán uniós integrációjáról szóló panelben. A Nyugat-Balkánon továbbra is fennállnak bizonyos történelmi feszültségek – jelentette ki a miniszter. „Ezeket viszont a leginkább csak nagyon újszerű módszerekkel lehet orvosolni, például az integráció új formáival” – fűzte hozzá.

 

 

Kifogásolta, hogy az Európai Bizottság legutóbbi dokumentumai csak 2025-re teszik Szerbia EU-csatlakozásának legkorábbi lehetséges időpontját. „Szerbia és Montenegró esetében miért nem nyitjuk meg az összes tárgyalási fejezetet, illetve fennáll-e akármilyen jogos ok arra, hogy nem haladtunk eddig előre Albánia csatlakozási tárgyalásaival” – vetette fel a tárcavezető. „Folyton Oroszországra és más, az európai integrációt zavaró tényezőkre panaszkodunk (…), és nem tesszük fel a kérdést: a kifogások felsorolása helyett nem arra volna inkább szükség, hogy az Európai Bizottság pozitív visszajelzésekkel támogassa a csatlakozni szándékozó kormányokat?” – fogalmazott Szijjártó Péter.

A miniszter szorgalmazta, hogy a kívánt előrehaladás érdekében az Európai Bizottság „pozitív visszajelzésekkel” támogassa a csatlakozásra törekvő kormányokat. Az EU bővítése a Nyugat-Balkán felé Európa biztonságának kérdése – állapította meg Szijjártó. Rámutatott: jövőre (Nagy-Britannia távozásával) az EU történetében először csökken a tagállamok száma, ezért is szükség volna az unió bővítésére, aminek pedig a legjobb módja a Nyugat-Balkán csatlakozása lenne.

Forrás: MTI

Kép: MTI/KKM/Mitko Sztojcsev