Őrizetbe vették a WikiLeaks alapítóját

Téma: 

Őrizetbe vette a Scotland Yard csütörtökön Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató honlap alapítóját, aki hét éve Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodott.

 

A londoni rendőrség bejelentése szerint a rendőri egységeket Ecuador nagykövete személyesen hívta be a diplomáciai képviselet épületébe, miután az ecuadori kormány visszavonta az Assange-nak korában megadott menedékjogot.

MTI/AP/Matt Dunham

A Scotland Yard közleménye szerint a WikiLeaks 47 éves alapítóját egy londoni rendőrőrsre szállították.

A svéd ügyészség megszüntette ugyan az Assange ellen nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást, a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága azonban fenntartotta a letartóztatási parancsot a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

A bíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelem megszegése miatt. Ezt a vádat a Westminster kerület magisztrátusi bírósága csütörtökön, Assange őrizetbe vétele után megújította.

Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A BBC híradása szerint Assange ártatlannak vallotta magát a meghallgatásakor.

Ecuadorban lelt politikai menedékjogra 

A korábbi svéd körözés alapján a brit hatóságok Assange-t már 2010-ben őrizetbe vették, utána hosszú ideig a dél-londoni Wandsworth kerület hírhedt börtönében tartották fogva, ügyvédei szerint „dickensi körülmények között”, majd házi őrizetbe került.

Később engedélyezték számára, hogy szabadlábon védekezzen, és ennek fejében kellett volna 2012 nyarán megjelennie a londoni magisztrátusi bíróságon. Ehelyett azonban az ecuadori nagykövetségen politikai menedékjogot kért és kapott, és csütörtöki őrizetbe vételéig ott élt.

Lenín Moreno ecuadori elnök azzal indokolta a menedékjog visszavonásáról hozott döntést, hogy Julian Assange többször megsértette a nemzetközi egyezményeket.

Moreno hangsúlyozta, hogy Ecuador szuverén döntéséről van szó, és Quito biztosítékot kapott a brit kormánytól arra, hogy London nem adja ki Assange-t olyan országnak, ahol halálbüntetés fenyegetné.

A svéd körözés ügyében első fokon eljáró londoni bíróság már 2011 februárjában jóváhagyta Assange átadását Svédországnak. Assange ügyvédei ugyanakkor éppen azzal az érvvel fellebbeztek a végzés ellen, hogy Svédország kiadhatja Assange-t az Egyesült Államoknak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene, és akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá. A kiszivárogtató portál alapítója az ügyvédje szerint azt tervezi, hogy harcolni fog a kiadatása ellen.

Szexuális bűncselekmények miatt körözték

Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.

A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözték, Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján.

Assange mindig is tagadta a bűncselekmények elkövetését, és ebben az ügyben a svéd hatóságok 2017 májusában meg is szüntették ellene a nyomozást. Csütörtökön azonban új eljárást követelt az Assange-t szexuális erőszakkal vádoló svéd nők egyike.

Sajid Javid brit belügyminiszter csütörtökön, a Twitteren megjelent bejegyezésében megerősítette Assange őrizetbe vételét, és megköszönte az együttműködést az ecuadori kormánynak, a Scotland Yardnak pedig a professzionális eljárást.

Javid hangsúlyozta, hogy senki nem állhat a törvények felett.

Assange megsértette a nemzetközi egyezményeket 

Ecuador visszavonta Julian Assange diplomáciai menedékjogát – jelentette be csütörtökön a Twitteren Lenín Moreno ecuadori elnök. Az államfő azzal indokolta a döntést, hogy a WikilLaks internetes kiszivárogtató oldal alapítója többször megsértette a nemzetközi egyezményeket.

Moreno hozzátette: Ecuador szuverén döntéséről van szó, és Quito biztosítékot kapott Nagy-Britanniától arra, hogy nem adja ki Assange-t olyan országnak, amelyben halálbüntetés fenyegetné.

Forrás: MTI

Kép: MTI/AP/Matt Dunham

 

Kapcsolódó cikkeink

WikiLeaks-A szocialisták is az oroszokkal bővítettek volna a Paksi erőművet

A szocialisták is az oroszokkal bővítették volna a Paksi Atomerőművet a WikiLeaks által kiszivárogtatott iratok szerint – írja a Magyar Nemzet.

Egy amerikai jogvédő csoport több mint százezer aláírással megtámogatva arra kérte hétfőn az oslói Nobel-bizottságot, hogy az idei Nobel-békedíjat ítélje oda Bradley Manning amerikai közlegénynek, aki nagy mennyiségű titkos információt szivárogtatott ki a WikiLeaks internetes...

35 évi szabadságvesztésre ítélte a hadbíró Bradley Manning közlegényt, aki több mint 700 ezer katonai és kormányzati iratot szivárogtatott ki a WikiLeaks portálnak.A marylandi Fort Meade-ben kihirdetett első fokú ítélet szerint Manninget, aki akár 90 évet is kaphatott volna,...

MTI/EPA Fotó

A Wilikeaks alapítója szerint az Obama-adminisztráció már megkezdte a kormányváltás előtt szokásos iratmegsemmisítést. Assange 30 ezer dollárt ajánlott fel mindenkinek, aki hajlandó bennfentes információkat eljuttatni a szervezethez.

2019. július 20., szombat, Illés