Több ország is elismerte Juan Guaidó ideiglenes elnökségét

Írta: itv , - Frissítve: 4th February, 2019 - 3:31pm

Téma: 

Spanyolország mellett Franciaország, Svédország, Nagy-Britannia és Ausztria is elismerte hétfőn Juan Guaidót Venezuela ideiglenes elnökeként.

„A spanyol kormány bejelenti, hogy hivatalosan elismeri a venezuelai törvényhozás elnökét, Juan Guaidó Márquezt mint Venezuela megbízott elnökét” – fogalmazott a miniszterelnök. Emlékeztetett: lejárt az a nyolcnapos határidő, amelyet hat európai ország, Spanyolország mellett Németország, Franciaország, Hollandia, Portugália és Nagy-Britannia adott Nicolás Madurónak arra, hogy új elnökválasztást írjon ki Venezuelában.
 
EPA
 

Juan Guaidó, az ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott caracasi parlament elnöke január 23-án egy Maduro elleni tüntetésen nyilvánította magát Venezuela ideiglenes államfőjévé, ebben a megbízatásában azóta az Egyesült Államok és számos dél-amerikai ország is elismerte. Spanyolországot követően egy sor más európai uniós tagállam is bejelentette, hogy elismeri Guaidót ideiglenes elnökként.

Más nagyhatalmak, például Oroszország és Kína Nicolás Madurót támogatja, aki január 10-én kezdte meg második hatéves államfői mandátumát. Újraválasztásának törvényességét azonban a venezuelai ellenzék mellett a nemzetközi közösség jelentős része is vitatja.

Pedro Sánchez hangsúlyozta, hogy Guaidó demokratikus legitimitása házelnöki tisztségéből fakad, a törvényhozó testület ugyanis a legutóbbi szabad, demokratikus és a nemzetközi közösség egésze által elismert választások után alakult. Mint mondta, Juan Guaidó elismerésének célja szabad és demokratikus választások kiírása Venezuelában „a lehető legrövidebb időn belül”, olyan választásé, amelyen „a venezuelaiak hangjukkal és szavazatukkal döntenek jövőjükről, félelmek, nyomás gyakorlás, fenyegetések nélkül”.

A nemzetközi közösségnek segítenie kell, valamint tiszteletben kell tartania a demokratikus folyamat eredményét, továbbá igazolni, hogy a szükséges garanciák mellett fejlődik – tette hozzá. A spanyol miniszterelnök szólt arról is, hogy kormánya szándéka az EU, illetve az ENSZ keretében egy humanitárius segítségnyújtási terv előmozdítása, amellyel sürgősen csillapítani lehet a „súlyos helyzetet” Venezuelában.

Készek aktívan együttműködni más országokkal

Pedro Sánchez kiemelte: készek aktívan együttműködni más országokkal és nemzetközi szereplőkkel, hogy Venezuelába visszatérjen a teljes körű demokrácia, amely az emberi jogok elsőbbségét, a politikai pluralizmust, a szabad és átlátható választásokat jelenti, valamint azt, hogy ne legyenek politikai foglyok az országban. Ennek érdekében a spanyol kormányfő kapcsolatba fog lépni a főbb uniós intézmények vezetőivel, valamint azon európai és dél-amerikai kormányokkal, akik erőfeszítéseket kívánnak vállalni a venezuelai demokrácia ügyében.

A venezuelai elnök a La Sexta spanyol televíziócsatornának adott, vasárnap éjjel sugárzott interjúban elutasította a nyugati követeléseket. „Nem fogadok el ultimátumot senkitől. A nemzetközi politika nem alapulhat ultimátumokon. Az EU-nak miért kell utasításokat adnia egy országnak? Ez olyan, mintha én arra kötelezném az Európai Uniót, hogy ismerje el a katalán köztársaságot” – mondta Nicolás Maduro.

Véleménye szerint Venezuelának nem elnökválasztásra, hanem a parlament megújítására van szüksége, vagyis előre hozott parlamenti választásokat kell tartani. Többszöri kérdésre is azt mondta: a következő elnökválasztás ideje 2024-ben jön el, amikor mandátuma lejár. Nicolás Maduro „bohóckodásnak” nevezte Guaidó ideiglenes elnökségét, amelynek véleménye szerint nincs alkotmányos, törvényes alapja.

„Azt a benyomást keltik, hogy van egy párhuzamos kormány, amely a nemzetközi sajtóban létezik, de a valóságban nem” – jegyezte meg. Maduro kifejtette: Donald Trump amerikai elnök rákényszerített a Nyugatra egy téves politikát Venezuelával kapcsolatban. A lehetséges fegyveres konfliktust firtató kérdésre úgy válaszolt: „Nem tőlünk függ. Minden az északi birodalom és szövetségesei őrületének és agresszivitásának szintjétől függ.”

További európai országok ismerték el Guaidó ideiglenes elnökségét

Franciaország, Németország, Svédország, Nagy-Britannia, Ausztria és Dánia is elismerte hétfőn Juan Guaidót, az ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott caracasi parlament vezetőjét Venezuela ideiglenes elnökeként.

Emmanuel Macron francia államfő a Twitteren arról írt, hogy a venezuelaiaknak joguk van szabadon és demokratikus keretek között véleményt nyilvánítani, ezért Franciaország Juan Guaidót ismeri el ideiglenes elnöknek, hogy le tudják bonyolítani az új választást. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter pedig a France Inter rádiónak nyilatkozva sürgette Guaidót, hogy írjon ki előre hozott elnökválasztást, amely biztosíthatja a venezuelai válság békés megoldását.

Margot Wallström svéd külügyminiszter az SVT svéd televízióban arról beszélt, hogy Nicolás Maduro „nem szabad és tisztességes választások útján” jutott hatalomra, és Stockholm Juan Guaidót tekinti „a venezuelai nép egyetlen legitim vezetőjének”.

A német kormány is bejelentette, hogy Juan Guaidót ismerik el ideiglenes elnöknek, akit arra kérnek, hogy készítsen elő egy átmeneti időszakot a „tiszta választások” megrendezéséig.

Jeremy Hunt brit külügyminiszter a Twitteren közölte, hogy Maduro nem írt ki választásokat azon a nyolcnapos határidőn belül, amelyet több európai ország megszabott, ezért London is elismeri Guaidót, amíg új voksolást nem tartanak Venezuelában. Sebastian Kurz osztrák kancellár is jelezte: Ausztria legitimnek ismeri el Guaidó ideiglenes elnökségét a venezuelai alkotmánynak megfelelően.

Anders Samuelsen dán külügyminiszter is a Twitteren közölte országa döntését az elismerésről, és megjegyezte: örömmel látja a fontos uniós partnerek hasonló bejelentéseit. Stef Blok holland külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy hétfőn lejárt a szabad, demokratikus választások kiírására adott nyolcnapos határidő, és hangsúlyozta, hogy Hollandia is a szabadság és a demokrácia mielőbbi helyreállítását szeretné látni Venezuelában.

Lettország és Litvánia is csatlakozott a Guaidót elismerő országok sorához. Edgars Rinkevics lett külügyminiszter szabad, tisztességes és demokratikus választásokat szorgalmazott Twitter-bejegyzésében. Linas Linkeviciu, a litván diplomácia vezetője pedig közölte: az EU azért lép fel kollektívan a venezuelai válság ügyében, mert a demokrácia és a joguralom helyreállítását szeretné elérni az országban.

Az európai országok bejelentéseinek sorozatát Pedro Sánchez spanyol kormányfő rendkívüli madridi sajtótájékoztatója indította el hétfőn. Sánchez emlékeztetett arra, hogy lejárt a nyolcnapos határidő az új elnökválasztásra Venezuelában, és Spanyolország mostantól Guaidót tartja a dél-amerikai ország ideiglenes elnökének. Nicolás Maduro a határidő lejártakor értésre adta, hogy nem enged a külső nyomásnak, és továbbra is államfőnek tekinti magát.

Az EU tagállamai el fogják ismerni Juan Guaidót

Az Európai Unió tagállamai el fogják ismerni Juan Guaidót, az ellenzéki többségű caracasi parlament elnökét Venezuela ideiglenes államfőjeként – derült ki hétfőn a Reuters hírügynökség birtokába jutott uniós közlemény tervezetéből.

Több uniós ország már bejelentette, hogy elismeri Guaidót annak érdekében, hogy mielőbb szabad és tisztességes választásokat tarthassanak Venezuelában. Egyes tagállamok viszont egyelőre vonakodnak egy ilyen bejelentéstől, attól tartva, hogy precedenst teremthet egy saját magát elnöknek kikiáltó vezető elismerése.

A Reuters által ismertetett közleménytervezet úgy fogalmaz: Guaidó ideiglenes elnökségének elismerése hivatalos uniós állásponttá válhat, ha a 28 tagállam egyike sem emel hivatalos kifogást közép-európai idő szerint 13 óráig.

Forrás: MTI

Kép: EPA

Kapcsolódó cikkeink