„Világgá kiáltják örömüket” a moldvai csángók

Téma: 

Először vehettek részt magyar nyelvű szentmisén a moldvai csángók. A magyar nyelv valamely nyelvjárását még őrző közösség csaknem harminc éve küzd a magyar nyelvű szentmisék engedélyezéséért. Fontos és érdekes fejlemény ez nem sokkal Ferenc pápa erdélyi látogatása előtt.

A katolikus egyházfő ugyanis csak Erdélyben mond szentmisét, holott Románia már tavaly, a centenárium ünnepére is várta Ferenc pápát.
 
MTI Fotó Veres Nándor
 

Történelmi jelentőségű lesz a pápalátogatás

A Szentszék döntése mind a romániai magyarokra, mind pedig a két nemzet kapcsolatára pozitív hatással lehet – hangsúlyozta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Komoly diplomáciai eredmény, hogy Erdélyben két helyen is lesz szentmise, egy görögkatolikus és a csángó magyarokat leginkább érintő csíksomlyói búcsú. Erre nemcsak magyarok, hanem adott esetben a román keresztény-katolikus hívőket is várják. Ennek az üzenete biztosan pozitív lesz a két nemzet között – fejtette ki.

Soltész elmondta: a kormány nevében a múlt héten húszmillió forintos támogatást ígért Jakubinyi érseknek, hogy az ünnepségekhez szükséges építkezések minél hamarabb megvalósulhassanak. Mivel a kormány látja, hogy mekkora jelentőségű az esemény, további támogatásokat is kilátásba helyezett. Hozzátette: a kormány összekapcsolja a kinti magyarokat a pápa magyarországi látogatásának szervezőivel, hogy hasznos tanácsokhoz jussanak.

Mivel a pápalátogatás történelmi jelentőségű, így erre kell a legnagyobb erőket mozgósítani – húzta alá.

Arra a kérdésre, hogy merre mutat az, hogy a moldvai csángók harminc év után először magyar nyelvű szentmisét tarthattak, az államtitkár azt felelte: fantasztikus előrelépésről van szó, hiszen Magyarországon és Európa-szerte is látható, hogy a kisebb népcsoportok megmaradását elősegíti, ha megőrzik a hitet, és azt anyanyelven szolgálhatják.

Mindent megtettek, hogy megvalósulhasson a magyar nyelvű szentmise

Nyisztor Tinka, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vallási felelőse kifejtette: a moldvai csángók „világgá kiáltják örömüket”, hogy a magyar nyelvű szentmise megvalósulhatott, és „megmutathatták a sok-sok hitetlen embernek, hogy ha hisznek benne, és tesznek érte, akkor bármi lehet”.

Kifejtette, hogy a saját szintjükön mindent megtettek érte, jártak Rómában is, és feszegették a korlátaikat – amikor csak tehették, még többet kértek.

„Kis népcsoport vagyunk Moldvában, és tudomásul vettük, hogy nem vagyunk fontosak a Vatikán vagy a nagypolitika számára” – hangsúlyozta Nyisztor Tinka, majd elmondta: komoly erőfeszítésekbe telt eljutni a Vatikánba, ahol három helyen is kaptak audienciát, ahol elmondhatták a problémáikat.

Idén Csíksomlyóra is elmentek, és petíciót adtak be az ottani misén.

Sejtették, hogy a szentatya is ide látogat majd – tette hozzá.

Péntekenként egy órát imádkoznak magyarul, ha magyar csoport érkezett a faluba, mindig Szent István oltáránál imádkoztak a vendégeknek, és az éjjeli virrasztások idején is kértek magyar nyelvű órát – mondta. „Persze, előfordult, hogy kitépték a mikrofont a kezünkből” – tette hozzá.

Panaszkodhatnának a diszkriminációra, ehelyett azonban örvendenek és imádkoznak. Viszont „más a kapcsolat a Jóistennel, ha saját nyelven rendezhetnek a misét” – fogalmazott.

Szükség van a csángó papokra

Arra a kérdésre, hogy mekkora az esélye, hogy a pápalátogatást követően is valóban megtarthatják a havi egy misét a csángók, Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője azt válaszolta: nem hiszi, hogy május végéig visszalépnének a románok, és csak ürüggyel vehetnék el a magyar nyelvű istentisztelet jogát.

Pászkán úgy gondolja: a fenntarthatósághoz szükségesek azok a papok, akik a közösségből indultak és nagy tekintéllyel bírnak, hiszen ők tudják rávenni a bizonytalan vagy félő csángó hívőket, hogy magyarul is imádkozzanak.

Az eddigi kitartás is fontos, hogy a csángó falvakban tovább erősítsék a magyar nyelvű oktatást és azokat a programokat, amelyek az erdélyi tömbmagyarság és a csángók közötti kapcsolatokat erősítik.

Csángó gyermekeket kell a Székelyföldre vinni kirándulni, és fordítva, valamint minél több magyarországi magyarnak is el kellene látogatnia Csángóföldre, hiszen „sok esetben közel vagyunk, de mégis távol” – fogalmazott. „Ők is a nemzetünk részei” – hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy miért most látogat a pápa Erdélybe, a szakértő azt mondta: a román politika a tavalyi évet szerette volna megkoronázni a pápalátogatással, de ez nem így alakult, és kompromisszumos megoldás született Bukarest és a Vatikán között.

Forrás: hirado.hu, Kossuth Rádió

Kép: MTI Fotó Veres Nándor

Kapcsolódó cikkeink

Az Európai Unió támogatásával indított magyar oktatási programot a Bákó megyei Máriafalván (Larguta) a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ), a magyar állam által támogatott moldvai magyar oktatási program korábbi szervezője.

Szombaton rendezik a fővárosban a Csángó Bált, az idei rendezvény színpadi műsorán moldvai és gyimesi hagyományőrzők közreműködésével "babalátogatóba" invitálják a nézőket. A bált Áder János köztársasági elnök nyitja meg.

 Szent István fából faragott szobrát avatták fel szombaton a moldvai csángók által lakott Pusztinában - tájékoztatta vasárnap az MTI-t Nyisztor Tinka néprajzkutató, a helyi Szent István Egyesület elnöke.

 

http://csangoradio.ro/

A Csángó Rádió megmentéséért rendezik meg szombaton a jászberényi Bercsényi Sportcsarnokban a Csángó Bált, amelyen mások mellett a Jászság Népi Együttes, az Állami Népi Együttes, Csík János és Petrás Mária is fellép.

2019. augusztus 19., hétfő, Huba