Az Európai Uniónak változnia kell, a magyar elnökség pedig a változás hangja és katalizátora kíván lenni – jelentette ki Orbán Viktor az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán. A változás legfontosabb elemeként a versenyképesség növelését jelölte meg.

Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak, az Európai Uniónak változtatni kell – kezdte beszédét Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlamentben.

A miniszterelnök felidézte, hogy 2011-ben, Magyarország első elnöksége idején is válságokkal küzdött az Európai Unió, de a helyzet ma súlyosabb, mint akkor, talán súlyosabb, mint bármikor.

„Mert mit látunk ma?” – tette fel a kérdést a kormányfő, és meg is válaszolta azt: Ukrajnában, vagyis Európában háború dúl. Súlyos konfliktusok pusztítanak a Közel Keleten és Afrikában. És mindez hat Európára is, és mindegyik konfliktus magában hordozza az eszkaláció veszélyét.

A migrációs válság 2015 óta óta nem látott méreteket ölt. Az illegális migráció és a biztonsági fenyegetések már most azzal fenyegetnek, hogy a schengeni térség szétesik – sorolta Orbán Viktor.

A kormányfő felidézte, hogy Mario Draghi jelentése szerint Európát lassú agónia fenyegeti. De idézhetné Macron elnök urat is, aki szerint „Európa meghalhat”, mert 2-3 éven belül kiszorul a piacairól.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: látható, hogy az unió a saját sorsát meghatározó döntések előtt áll.

Felhívta a figyelmet, hogy az elnökség szervezési és koordinációs munka is egyben. Beszámolt arról, hogy eddig 585 tanácsi munkacsoport ülést vezetett le a magyar uniós elnökség. Ezen kívül volt 24 nagyköveti tanácskozást, nyolc formális és 12 informális tanácsülés. Eddig 69 elnökségi rendezvényt bonyolított le Magyarország Brüsszelben, 92 rendezvényt pedig Magyarországon, utóbbiakon több mint 10 ezer vendéget köszönthettek.

Tájékoztatta az Európai Parlamentet, hogy a tanácsi jogalkotási munka teljes gőzzel zajlik. Magyarország eddig 52 jogalkotási dossziét dolgozott ki a tanács különböző szintjein. Rámutatott, hogy a magyar elnökség kész bármikor megkezdeni a háromoldalú tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

A magyar miniszterelnök elmondta, jelenleg mindössze két jogalkotási dossziéban folytat Budapest trialógust Brüsszellel, de van még 41 dosszié, melyek esetében erre szükség lenne.

Magyarország várja, hogy ez megtörténhessen – hangsúlyozta.

Kitért arra, hogy egy nehéz intézményi átmenetnek vagyunk tanúi. De már eltelt négy hónap (a magyar elnökség kezdete óta), és Magyarország készen áll arra, hogy a 41, még konzultációra váró dosszié alapján is együttműködhet az Európai Parlamenttel.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar elnökség tisztességes közvetítőként konstruktív együttműködésre törekszik valamennyi uniós tagállammal és intézménnyel. Ugyanakkor a magyar elnökség meg fogja védeni a tanács szerződéseken alapuló jogosítványait, például az EP és a Bizottság közötti időközi megállapodás tekintetében is.

Orbán Viktor elmondta, azért jött Strasbourgba, hogy bemutassa, mit javasol a magyar elnökség Európának ebben a válságos időszakban.

A mi uniónknak változnia kell – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a magyar elnökség ennek a változásnak a hangja és katalizátora kíván lenni.

Mint mondta, a döntéseket viszont az unió tagállamainak és intézményeinek kell meghoznia, nem a magyar elnökségnek.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: szinte mindenben osztja Draghi elnök úr helyzetértékelését. Az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben lassabb volt, mint az Egyesült Államoké és Kínáé – mondta. A kormányfő kifejtette, az uniós termelékenység lassabban növekszik, mint a versenytársaké, világkereskedelmi részesedésünk csökken, az unió vállalatai 2-3-szor magasabb villamos energiaárakkal szembesülnek, mint az USA. A földgázárak 4-5-ször magasabbak – folytatta.

Az energiaköltségeket tekinti a beruházások fő akadályának – húzta alá Orbán Viktor.

A miniszterelnök elmondta, a magyar elnökség azt javasolja, hogy ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a zöld átmenet önmagában megoldást kínál a problémára. Hozzátette: minden elemzés szerint 2030-ra nem csökken jelentősen azoknak az üzemóráknak az aránya, amelyben a fosszilis tüzelőanyagok határozzák meg az energiaárakat.

Az európai zöld megállapodás alapja az volt, hogy új zöld munkahelyeket hozunk létre – jelentette ki a miniszterelnök, azonban a kezdeményezés értelme megkérdőjeleződött, tette hozzá. A dekarbonizáció az európai termelés visszaeséséhez és munkahelyek elvesztéséhez vezet, az autóipar pedig az uniós tervezés hiányának egyik legkirívóbb példája a miniszterelnök szerint, ahol iparpolitika nélkül alkalmazzuk a klímapolitikát.

„Úgy alkalmazzuk a klímapolitikát, hogy közben nincs iparpolitikánk!” – emelte ki.

„Az EU azonban nem követte a klímaambíciókat az európai beszállítói lánc átalakításának ösztönzésével, ezért az európai vállalatok jelentős piaci részesedést veszítenek” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. „Ha pedig a kereskedelmi korlátozások felé lépünk – és látom, vannak ilyen tervek – higgyék el, még több piacot fogunk veszíteni” – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor a versenyképesség után rátért a migrációs válságra. „Az unió külső határait meg kell védeni” – jelentette ki, és felhívta a figyelmet arra is, hogy az illegális bevándorlással Európában nőtt az antiszemitizmus, erősödött a homofóbia, és megszaporodott a nők ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények száma is.

„Azt hiszem, ideje ezzel a kérdéssel a legmagasabb politikai szinten foglalkozni” – mondta a kormányfő és azt javasolta, erősítsék meg a schengeni határokat, mindenekelőtt Bulgária és Románia teljes körű csatlakozásával.

Orbán Viktor kiemelte: a magyar elnökség javasolja, hogy még az év vége előtt megtörténjen Bulgária és Románia teljes körű schengeni csatlakozása.

A migráció mellett Európát számos egyéb biztonsági kihívás is érinti. Ezeknek a megvitatására szolgál a két nappal az amerikai elnökválasztás után, Budapesten összeülő európai politikai közösség csúcstalálkozója.

A magyar miniszterelnök szerint szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy ha az európai biztonságról beszélünk, ma az unió nem képes saját békéjét és biztonságát szavatolni. Ezért szükségünk van az európai biztonság és védelempolitika intézményesítésére. A magyar elnökség ennek egyik talán legjobb útját az európai védelmi ipar és technológiai bázis megerősítésében látja – hangsúlyozta.

A magyar elnökség a saját példáját tudja felajánlani. Budapest a nemzeti össztermék mintegy 2 és fél százalékát fordítja védelmi kiadásokra, melynek nagy része fejlesztés. Magyarország védelmi beszerzéseinek túlnyomó többsége európai ipari forrásokból származik, és a védelmi ipar valamennyi szegmensében zajlanak ipari beruházások Magyarországon uniós szereplők részvételével.

Ha ez lehetséges volt Magyarországon, akkor lehetséges az egész Európai Unióban! – hangsúlyozta.

Orbán Viktor elmondta a magyar elnökség kiemelt témája bővítés. Úgy fogalmazott: az unió bővítési politikájának érdemi alapúnak kiegyensúlyozottnak és hitelesnek kell maradnia.

A Nyugat-Balkán csatlakozásának felgyorsítása az európai biztonság kulcskérdése – húzta alá.

Mint mondta, külön figyelmet kell fordítanunk Szerbiára, mivel felvétele nélkül nem stabilizálható a Balkán.

A miniszterelnök felidézte, az unió több mint 20 éve ígéretet tett a nyugat-balkáni országoknak az európai perspektívára. A magyar elnökség szerint ideje lenne az ígéretet beváltani – tette hozzá.

Orbán Viktor elmondta, a magyar elnökség azt javasolja, az év vége előtt történjen meg Bulgária és Románia teljes körű csatlakozása.

A miniszterelnök az európai mezőgazdaságról is szót ejtett beszédében. Mint mondta, az európai mezőgazdaság versenyképességét a túlzott szabályozás és a harmadik országokból érkező import is veszélyezteti. A magyar elnökség politikai irányt szeretne mutatni egy gazdabarát, versenyképes, időtálló Európai Unió érdekében.

A miniszterelnök úgy folytatta, hogy a tagállamok várják az adminisztratív terhek csökkentését, a túlszabályozás enyhítését és a megfizethető energia biztosítását, a zöld politikát, valamint a belső piac erősítését. Ezenfelül a tagállamok várják a tőkepiaci uniót és a kereskedelempolitika szélesítését.

Blokkosodás helyett a konnektivitást növelő kereskedelempolitikát várnak a tagállamok Orbán Viktor szerint.

Ugyanakkor vannak sikerek, amire építeni lehet Orbán Viktor szerint, „az Európai Unió dinamikusan fejlődő akkumulátoripara ilyen siker, legalábbis ezt mondja Draghi elnök úr”. Az akkumulátor technológiára fordított közfinanszírozás az elmúlt évtizedben átlagosan 18 százalékkal nőtt, és ez kulcsfontosságú volt Európa pozíciójának megerősítésében – tette hozzá Orbán Viktor.

A miniszterelnök emlékeztetett: Európa ma már, Japán és Dél-Korea mögött a harmadik helyen áll az akkumulátor tárolási technológiákra vonatkozó szabadalmi bejelentések terén, ami szerinte nagy javulást jelent. Úgy látszik, hogy a célzott és stratégiai beavatkozás Európa számára sikeres és előnyös lehet – mondta a kormányfő.

Ezután a miniszterelnök kitért a magyar elnökség céljára, ami szerinte az, hogy elfogadjunk egy új európai versenyképességi megállapodást. Ennek érdekében az Európai Tanács budapesti informális ülésén november 8-án egy új versenyképességi paktumot kell elfogadni a kormányfő szerint.

Meggyőződésem, hogy a legmagasabb szintű politikai elkötelezettség lendületet ad az európai versenyképességi fordulathoz, amire szükségünk van, hogy ezt állítsuk az előttünk álló intézményi ciklus cselekvési tervének középpontjában – mondta a miniszterelnök. Hogy ezt állítsuk az előttünk álló intézményi ciklus cselekvési tervének középpontjában.

Orbán Viktor miniszterelnök beszéde végéhez érve kijelentette: a magyar elnökség közös európai problémákra keres olyan megoldásokat, amelyek a józan ész talaján állnak.

„De nemcsak megoldásokat keresünk, mi magyarok az Európai Unióban továbbra is keressük az álmainkat, a szabad és egyenlő nemzetek közösségét, a hazák hazáját, a demokráciák demokráciáját. Keressük az Istent félő és az emberek méltóságát védelmező, a kultúra, a tudomány, a szellem csúcsait ostromló Európát. Nem azért vagyunk tagjai az Európai Uniónak, mert olyan amilyen, hanem azért amilyen lehetne! És amíg úgy látjuk, hogy Európát olyanná tudjuk tenni, amilyen lehetne, amíg erre van egy fikarcnyi esély is, addig küzdeni fogunk érte” – mondta a kormányfő, majd azzal fejezte be mondandóját: „Mi a magyar elnökségben egy sikeres Európai Unióban vagyunk érdekeltek és meggyőződésem szerint elnökségünk sikere az egész Európai Unió sikere lesz.”

„Tegyük újra naggyá Európát!” – zárta le beszédét Orbán Viktor miniszterelnök.

Ursula von der Leyen reagált elsőként Orbán Viktor beszédére, kijelentve, hogy „a magyarok megérdemlik a tagság minden előnyét és a forrásokat.”

Az Európai Bizottság elnöke megemlékezett az árvíz áldozatairól és pusztításáról. Majd hosszan beszélt Ukrajnáról és a békéről, mondván: nincs olyan nyelv, amelyben a béke a megszállást jelentené.

Ukrajna népét szabadságharcosoknak nevezte, és az ’56-os magyarokhoz is hasonlította őket.

Ezt követően a versenyképességről beszélt a Bizottság elnöke, aki a prioritások között az innováció fontosságát említette. Megjegyezte: a belső piacnak még sok akadálya van, ezért megtakarítási és befektetési uniót sürgetett, a belső piac kiterjesztésével.

Ezután Manfred Weber, ez Európai Néppárt frakcióvezetője következett. Elsőként a magyar népnek üzent, miután a szeptemberi, közép-európai árhullám Magyarországot is sújtotta.

„A barátaitok támogatni fognak a bajban, és a magyarok mindig számíthatnak az európaiak segítségére” – mondta.

Az Európai Néppárt frakcióvezetője Orbán Viktor beszédére reagálva kifejtette: nehezen érti, hogy egy „régi szabadságharcos” hogyhogy nem az ukránokkal szimpatizál, hanem Magyarország „az agresszorral kollaborál”.

Eztán a magyar miniszterelnök szemére vettette, hogy a háborút megelőzően és idén nyáron is találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Véleménye szerint a migráció kérdésében az európai országok kompromisszumot kötöttek, amiből Magyarország szándékosan kimaradt. 2011-ben 44 magas szintű ülés volt Budapesten – ma viszont „senki nem akar Budapestre menni”. Akkor Magyarország Európa középpontjában állt, ma pedig „egyedül vannak Európa peremén” – fogalmazott a német politikus.

A Patrióták Európai parlamenti képviselőcsoportjának létrehozására reagálva elmondta: a frakcióban részt vevő pártok, mint a Fidesz, az olasz Liga, a holland Flamand Érdek vagy spanyol a Vox „nem patrióták”, hanem szélsőjobboldaliak. „Von der Leyen asszonnyal együtt nekünk, néppártiaknak van esélyünk arra, hogy irányítsuk Európát” – emlékeztetett a jelenlegi brüsszeli hatalommegosztásra Weber.

Zárásként azt mondta: „Úgy, ahogy Donald Tusknak sikerült legyőznie Kaczynskit Lengyelországban, ugyanúgy Magyar Péter is le fogja győzni önt. Ön is tudja, hogy Magyar Péter a jövő” – üzente Manfred Weber a közelében ülő Orbán Viktornak.

Iratxe García Pérez, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben képviselőcsoport képviselője is reagált a miniszterelnök beszédére, aki arról beszélt: a magyar kormány egy szélsőjobboldali, „álpatrióta” frakciót hozott létre.

Állítása szerint a magyar kormány olyan törvényeket fogadott el, amelyek hátrányosan érintik a nőket és az LMBTQ-közösséget. Szerinte az illegális migráció elutasítása „álpatriotizmus”, ráadásul a keresztényi felebaráti szeretettel is ellentétes, mivel szerinte a keresztények befogadják az embereket, a menekülteket.

Ezenfelül korrupcióval és oroszpártisággal vádolta a kormányfőt. A magyar kormányfőt több Szerinte az igazi patrióták olyan kihívásokkal nézzen szembe, mint a klímaváltozás és a digitális átállás.

Nicola Procaccini, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselője elmondta, hogy az európai konzervatívok nagyon nehéz időket élnek meg.

Az Orbán Viktor által felvázolt új gazdasági irányvonal, a „keleti nyitás” szükségességére reagálva megjegyezte, hogy „veszélyes a kínai rezsimtől függeni”.

Van egy közös belső ellenségünk: a progresszív düh, ami a cancel culture-t élteti. Ez „a szépség és a szabadság, az igazságosság és a hazugság antitézise.” Minket ezek éltetnek, és ugyanúgy próbáljuk megvédeni ezen értékeket, mint a pesti srácok annak idején Budapestet – fogalmazott az olasz képviselő.

Valérie Hayer Renew Europe képviselőcsoport elnöke kifogásolta a szívhangtörvényt, valamint azt, hogy a kormány védi a hagyományos család intézményét. Ezenfelül az újságírók megfigyelésével és az ellenzék üldözésével vádolta a kormányt, példaként említette a momentumos Donáth Annát.

Az előző felszólalókhoz hasonlóan korrupcióval vádolta a magyar kormányt. A nyugat-európai magyarok munkavállalását „agyelszívásnak” nevezte. Kijelentette: el kell venni Magyarország szavazati jogát.

René Aust, a Szuverén Nemzetek Európája képviselőcsoport nevében emlékeztetett arra, hogy Magyarország egyedül állt ki a külső határok védelme mellett, ezért, mint fogalmazott Orbán Viktor és a magyar nép megérdemli a dicséretet, amelyet most nem kap meg.

Majd a magyar miniszterelnökhöz fordult, és azt mondta: „Miniszterelnök úr, közösen építsünk egy olyan Európát, ahol a szabad nemzetállamok az egész kontinens jólétéért működhetnek.”

A frakciók reakciói után Orbán Viktor viszontválasza következett.

A miniszterelnök azzal kezdte, hogy szívesen vitatkozott volna a jelen lévő EP-képviselőkkel a magyar uniós elnökségi programjáról, „de láthatóan ez önöket nem érdekli” (bejelentését kitörő taps fogadta).

„Önök egy pártpolitikai intifádát rendeztek itt. Amit itt hallhattunk, az egy tiszta pártpolitikai propaganda” – fogalmazott a magyar miniszterelnök.

Kiemelte, hogy meglepődött Ursula von der Leyen felszólalásán. Szerencsétlennek tartja, hogy az elnök asszony „nézetkülönbségeket rávetíti az európai parlamenti munkára”, pedig a kettőnek nincs köze egymáshoz. A korábbi bizottsági elnökök – Orbán szerint – sohasem viselkedtek volna így.

Emlékeztetett, eddig az volt az Európai Bizottság elnökének feladata, hogy elsimítsa az ellentéteket, mint „Guardian of the Treaty” (A kincstár őrzője), de most sajnálattal tapasztalta, hogy Von der Leyen nem ezt tette.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a világon semmi közös nincsen az 1956-os magyar szabadságharcosok és az ukrán harcosok között. „Ha győzni akarunk, először kell legyen elég bátorságunk ahhoz, hogy beismerjük, hogy vesztésre állunk.” Mert az a helyzet, hogy vesztésre állunk az ukrán fronton. Az EU meggondolatlanul, téves számok alapján és elhibázott stratégiával vágott bele ebbe a háborúba. Ha győzni akarunk, újra kell tervezni a stratégiát. Ha azt akarjuk, hogy Ukrajna ne veszítsen, akkor stratégiát kell váltani” – mondta.

Felhívta a figyelmet annak veszélyére, hogy ha elmulasztjuk a  direkt és indirekt kommunikációs lehetőségeket, ha nem keressük a diplomáciai megoldás lehetőségét, akkor egyre mélyebbre süllyedünk a háború bugyrában. Megismételte: ennek a konfliktusnak, ezzel a stratégiával nem lesz megoldása a harctéren. Ezért azt javasolja, hogy az EU inkább álljon át a béke pártjára.

Orbán Viktor méltánytalannak nevezte az embercsempészek eleresztéséről szóló vádat, mivel a helyzet úgy néz ki a miniszterelnök szerint, hogy először letartóztatják, majd kitoloncolják őket, és ha visszatérnek, akkor kétszer olyan szigorú büntetést szabnak ki rájuk.

„Az európai egység nem azt jelenti, hogy mindenkinek be kell fognia a száját, ha nem értenek egyet”

– mondta a miniszterelnök. Hozzátette: Magyarországon az ellenzék mindig megkapja a számukra kijelölt pozíciókat, hiába a parlamenti kétharmad, ezzel ellentétben a patriótákat ellehetetlenítik. Manfred Webernek arra az állítására, hogy a Fidesz elveszítette a választást a magyar kormánypárt nem nyerte meg az európai választásokat Magyarországon negyvenöt százalékot kaptunk. Önök Németországba 30. „Akkor kinyert itt Weber úr?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök.

Az ismerethiány nem jó pozíció egy vitában, folytatta válaszát a miniszterelnök, aki rámutatott: a magyar gazdaság kétszer olyan gyorsan nő, mint az uniós átlag.

A francia képviselő asszonynak azt mondta: a magyar alkotmány mindenkinek megadja a saját életfelfogása szerint élethez való jogot. „Egy dolgot azonban kétségkívül tesz a magyar alkotmány, és hiába nem tetszik ez önnek, ez így fog maradni, védi a családokat” – jelentett ki Orbán Viktor, aki egy másik támadásra úgy felelt: a támogatások 80 százaléka visszamegy az unióhoz, pontosabban a brüsszeli tisztségviselők cégeinek zsebébe.

A baloldali képviselőt emlékeztette arra, hogy egy német állampolgárt súlyosan bántalmazták a kinézete miatt, Orbán Viktor szerint ez a náci tempó, és az elkövetőket, köztörvényes bűncselekményt elkövetőket nem fognak Magyarországon kiengedni a börtönből.

És hogy mennyi orosz dolgozik Magyarországon? Háromezren, válaszolta meg a kérdést a miniszterelnök, és ehhez hozzátett, hogy Németországban ez a szám 300 ezer, Spanyolországban pedig 100 ezer.

Az Európai Unió gazdasági kapcsolatairól szólva a miniszterelnök kifejtette, hogy Magyarország transzparensen kereskedik Oroszországgal, ezzel szemben a nyugati országok nem.

Példaként felhozta, hogy az EU havonta 1 milliárd dollárral többet exportál bizonyos közép-ázsiai országokba, mint a háború előtt. Miért? Mert a francia és a német cégek így kerülik ki a szankciókat.

8 és fél milliárd értékben vásároltak török vagy indiai finomítókból orosz olajat – és minket, Magyarországot kritizálnak? 2023-ban a nyugat-európai országok 44 százalékkal több orosz kőolajat vásároltak. Ezek után önök vádolnak minket oroszbarátsággal? Hiszen önök finanszírozzák (az orosz olajexport fennmaradását)!

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy nem azért érkezett az Európai Parlamentbe, hogy mindezt az ott dolgozó képviselők fejére olvassa. Mélyen sajnálja, hogy egy pártpolitikai összecsapást csináltak ahelyett, hogy meghallgatták és megvitatták volna a magyar uniós elnökség programját. „Szerettem volna elmondani, hogy baj van. Baj van a versenyképességgel, a migrációval. Hogy változtatni kell, és van néhány javaslata a megoldásra a magyar elnökségnek.

Végül leszögezte: „Nem fogok adósa maradni önöknek, egyiküknek se. Ha megtámadnak bennünket, meg fogom védeni a hazámat!”

A képviselői hozzászólásokat Európai Néppárt nevében Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke kezdte.

A politikus „Orbán-Gyurcsány korszakról”, valamint 30 eurós családi pótlékról és 70 eurós minimálnyugdíjról beszélt. Kijelentette, a „nyugati klubnak” vagyunk a tagjai. Kitért az orosz–ukrán háborúra, valamint az illegális migráció kérdésére, egyetértett a miniszterelnökkel abban, hogy a háború kérdésében a feleknek közösen kell dolgoznia a békéért és szükséges a külső határok védelme. Szóba került a miniszterelnök politikai igazgatója, valamint számos belpolitikai kérdés, mint amilyen az egészségügy vagy a vasúti közlekedés kérdése. Beszéde végén Szent II. János Pál pápa szavait idézte: „ne féljetek!”

A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége nevében Dobrev Klára a DK politikusa szólalt fel.

Komolytalannak nevezte a miniszterelnök beszédét, amiből szerinte hiányoztak az hétköznapi emberek problémái, mert, minden fogalmazott, Orbán Viktort ez nem érdekli.

Azzal vádolta a kormányfőt, hogy szétverte a szociális intézményrendszert, és Európa egyik legszegényebb országává tette Magyarországot, elárulta az európai értékeket, és orosz érdekeket szolgál ki.

A Patrióták nevében Deutsch Tamás, a Fidesz EP-frakciójának vezetője Magyar Péter hozzászólására, illetve politikai szereplésére reagált.

Deutsch szerint Magyar Péter „bajban van, mert a közös otthonukban, titokban lehallgatta a feleségét, és rögzítette a beszélgetést, hogy azzal zsarolhassa a feleségét. Normális ember ilyet nem csinál. Tisztességes társaságban az ilyen emberen átnéznek, és nem kötnek vele politikai szövetséget” – fogalmazott Deutsch Tamás.

A Fidesz EP-képviselőcsoportjának vezetője emlékeztetett arra, hogy Magyar Péterrel szemben köztörvényes bűncselekmény, lopás miatt is eljárás folyik Magyarországon.

„Magyar Péter bajban van, ezért az EP-képviselői mentelmi joga mögé akar bújni. Legalább Ebben ne legyenek a cinkosai!” – szólította fel Deutsch Tamás a képviselőket.

A képviselői hozzászólások után Orbán Viktor felszólalása zárta az ülést.

A miniszterelnök megköszönte a parlament elnökének, hogy levezette a vitát, amelyről azt mondta: túllépett az észszerűség határán és a tények világán.

„Abszurd pártpolitikai vádaskodásokat hallottam. Ami a jól ismert propaganda. Az Európai Bizottság jelentése szerint Magyarország az igazságszolgáltatással kapcsolatban minden feltételnek eleget tett, amit a bizottság támasztott.” – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátette: szemben a Soros György által finanszírozott korrupciós jelentésekkel, a világbank adataiból kiderül, hogy Magyarország korrupció tekintetében állja a sarat.

„A magyar közbeszerzési rendszer a bizottság véleménye szerint is mindenben megfelel azoknak az elvárásoknak, amelyeket itt támasztanak. Magyarországon pedig a demokráciával elégedettek aránya magasabb, mint a legtöbb európai uniós országban. Talán nem véletlen, hogy a magyar választópolgárok a választásokon rendszeresen ki szoktak bennünket tüntetni a bizalmukkal.”

Daniel Freundnak, aki korrupcióval vádolta Magyarországot, azt mondta: „Valójában maga a legkorruptabb ember, mert Soros György fizeti. Soros György fizeti azokat a jelentéseket, hogy lejárassa Magyarországot. Ennél nagyobb korrupciót még sohase láttam”.

A kormányfő úgy folytatta: „Egy holland egy holland képviselő azt találta mondani, hogy ők finanszíroznak bennünket. Gondolom, nem csak Hollandiára gondolt, hanem a befizető államokra. Magyarország nevében szeretném ezt visszautasítani. Önök sokkal több pénzt visznek ki Magyarországról, mint amennyit oda küldenek. Önök mind nyernek rajtunk”.

Orbán Viktor elmondta: visszataszítónak találja, hogy egyes gazdag országok képviselői úgy tesznek, mintha önérdek nélkül, az európai értékek miatt támogatnának bennünket. Erről szó sincsen: egyszerűen keresni akarnak a magyarokon.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, abszurdnak tartja, hogy az Európai Parlament plenáris ülésén meg kell hallgatnunk a magyar jogállamiságot érő sorozatos kritikákat. Példaként hozta Ilaria Salis, a Budapesten fogva tartott olasz EP-képviselőnő esetét, aki vasrudakkal vert békés embereket Budapest utcáin. „És ön tart nekünk előadást a jogállamról?” – kérdezte a kormányfő Roberta Metsolától, amit abszurdnak nevezett.

Abszurdnak tartom azt is – tette hozzá –, hogy felszólal egy belga képviselő, Wilmers asszony. Kioktatja Magyarországot jogállamiságról, majd amikor Brüsszelben egy jogállamisági konferenciát akar tartani a magyar soros elnökség, akkor betiltják a rendezvényt. A hipokráciába még ez is belefér? – kérdezte Orbán Viktor.

Utalt arra, hogy magyar EP-képviselőktől végig kellett hallgatnia, hogy a magyar kormány nem foglalkozik az emberek problémáival. Ezt egy olyan képviselőtől hallottam – mondta Dobrev Klárára célozva – akinek a pártja 8 százalékot kapott a legutóbbi európai választáson, a Fidesz-KDNP viszont 45-öt. Akkor ki foglalkozik az emberek problémáival? – tette fel a kérdést.

Az európai szocialisták képviselőjének arra a vádjára, miszerint „túlságosan jó viszonyt ápolunk Putyin elnök úrral”, Orbán Viktor azt felelte Dobrev Klárának (DK), hogy amikor az ön férje (Gyurcsány Ferenc) miniszterelnök volt, „Putyin elnök úr ott ült az önök konyhájában, amire még büszkék is voltak, képekkel elárasztották a magyar médiát” – mondta.

Orbán Viktor ezt követően elnézést kért azoktól az EP-képviselőktől, akik akaratukon kívül „belemosódtak egy magyar belpolitikai vitába”. Egy dolgot azonban biztosan láthatnak: a magyar demokrácia „köszöni szépen, jól van, vérbő és erőteljes!”

Orbán Viktor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy magyar képviselők belpolitikai vitájává lett a találkozó, „nem helyes szerintem, hogy ez így történt”.

Azt is kifogásolta, ha egy magyar ember, aki „képviselő az Európai Parlamentben, a saját hazáját támadja”, erre használva a nemzetközi fórumot.

Abszurdnak nevezte azt is, hogy egy, az Európai Néppártban ülő Magyar képviselő „nemrég azt mondta, hogy EP képviselősége a legnagyobb kamu állás, ami csak arra való, hogy az ember jól keressen – és most őt támogatják”.

„Kirívónak tartom, hogy valaki magyarként itt visszaélésről beszél, miközben otthon köztörvényes lopás, miatti büntetőeljárás folyik ellene” – folytatta a kormányfő – „és nyilvánvaló csak azért vette fel a parlamenti mandátumát, hogy a mentelmi joga mögé” bújhasson. „Ön ezt támogatja, tisztelt Weber úr, ez az ön morális felelőssége!” – fűzte hozzá Orbán Viktor.

A kormányfő megállapította: „A baloldal számára csak akkor van demokrácia, hogyha ők nyernek. Ha a jobboldal nyer, véget ért a demokrácia.”

„Ennek a vitának az a tapasztalata a számomra, hogy teljesen nyilvánvaló: Európát valójában önöktől, az európai baloldaltól kell megvédeni” – húzta alá Orbán Viktor.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: ennek a vitának az a tapasztalata, hogy teljesen nyilvánvaló, hogy Európát az európai baloldaltól kell megvédeni. „Több tiszteletet Magyarországnak” – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki hozzátette, ha a valóságos Magyarországot akarják látni, jöjjenek el Magyarországra, meghívja őket, akkor is, ha nem is értenek egyet vele – zárta beszédét a kormányfő.

Mint ismert Orbán Viktor a magyar elnökség programját ismertető sajtótájékoztatón kedden azt mondta, az Európai Unió helyzete jóval súlyosabb, mint 2011-ben az első magyar uniós elnökség idején volt.

Kifejtette, Ukrajnában, Európában háború dúl, súlyos konfliktusok vannak a Közel-Keleten és Afrikában, amelyeknek érezni a hatásait, következményeit. Minden nemzetközi konfliktus ma az eszkaláció veszélyével fenyeget – tette hozzá.

Az európai versenyképesség hanyatlását nevezte az egyik legsúlyosabb kihívásnak, jelezve, a magyar elnökség öt évre szóló, új európai versenyképességi paktum elfogadására tesz javaslatot.