Az ország zöldvagyona hozzájárul korunk egyik legnagyobb kihívásának, az éghajlatváltozás ütemének lassításához, ezért az erdőtelepítésekkel és az erdőgazdálkodással kapcsolatos programokat idén is jelentős figyelem kísérte. Kiemelten fontos, hogy közelebb kerüljünk a kitűzött klímavédelmi célok eléréséhez, melyben szerepe van a szakszerű erdőkezelésnek vagy a környezeti edukációnak – közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

A közlemény szerint idén is folytatódott a 2019-ben meghirdetett Országfásítási Program, melynek célja, hogy 2030-ra 27 százalékra növelje hazánk erdővel és fával borított területeinek arányát.

Az országfásítás számos alprogramot hívott életre, melynek része az erdőtelepítések mellett a mezővédő erdősávok, agrárerdészeti rendszerek, útfásítások, önkormányzati fásítások arányának növelése is – tették hozzá, azzal együtt, hogy a 21 állami erdészeti társaság területén folyó erdőtelepítési mintaprogram által eddig 1661 hektár új erdőterület jött létre.

Kiemelt figyelmet kapott a közlemény szerint idén is az Újszülöttek erdeje alprogram, amely őshonos fajokból álló elegyes erdőállományok létesítésével évente több mint 1 millió facsemete elültetésével járul hozzá hazánk klímavédelmi céljainak teljesüléséhez.

A kezdeményezés kapcsán minden születendő gyermek után legalább 10 fát ültetnek el. A program alatt elültetett csemeték száma 4,3 millió darab, amit a következő időszakban csaknem 1,1 millió darabbal fognak növelni az erdészeti társaságok – írták.

A közlemény kiemeli, hogy a Településfásítási Program a rendszerváltás óta az ország legnagyobb, belterületi fásítási kezdeményezése, melynek idén zárult a negyedik üteme.

Tavasszal 4000 sorfát ültettek el 226 településen, ősszel pedig összesen 317 településre újabb 6000 fát szállítottak, ezzel 56 ezerre nőtt a programban elültetett sorfák száma mintegy 1500 településen.

A Településfásítási Program 2025-ben is folytatódik, újabb tízezer darab dísz- és sorfát év elejétől igényelhetnek majd a 10 ezer fős lélekszám alatti kistelepülések.

Az állami erdők nyitottak a nagyközönség számára: rekreációs szolgáltatásuk révén hozzájárulnak az egészségmegőrzéshez, az aktív kikapcsolódáshoz.

A cégcsoport az elmúlt évtizedben megvalósult 42 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztés mellett évente 4-5 milliárd forintot fordít a rekreációs infrastruktúra működtetésére, így jelentős tehertől kímélve meg a költségvetést.

Kutatások szerint a magyar erdők rekreációs értéke évente legalább 39 milliárd forint, vagyis az erdők fenntartása csak a kikapcsolódási lehetőségeken keresztül is jelentős érték a társadalom számára.

A szaktárca közölte: számos új kezdeményezés segítette a gyermekek környezeti nevelését: idén indult az Iskolában az Erdő Program, melynek keretében a minősített Erdészeti Erdei Iskolák erdőpedagógusai a magyarországi közoktatási intézményekben tartottak tematikus foglalkozást 6-12 éves diákoknak az erdők és a fenntarthatóság témakörében.

A program első ütemében mintegy 1000 oktatási intézmény és 30 ezer gyermek vett részt, hazánk szinte minden régiójából.

Szeptembertől a program kiegészült azzal, hogy a hátrányos helyzetű települések iskolásainak is biztosítottak lehetőséget arra, hogy eljussanak az erdei iskolákba.

Az Erdei Iránytű Programban összesen 120 gyerekcsoport, mintegy 3000 gyermek vehetett részt, akiknek egy-egy napos erdei iskolai látogatást biztosítottak.

A kezdeményezések népszerűségét mutatja az is, hogy azok jövőre is folytatódnak

– közölték.

Mint írták, 2024 második félévében Magyarország látta el az Európai Unió elnökségi feladatait. Ennek keretében számos rendezvényt tartottak, ahol a magyar erdész szakemberek évszázados szakmai tudásukkal és tapasztalatukkal segítették európai kollégáikat.

Az elmúlt 100 évben Magyarország erdeinek területe megduplázódott, ami a magyar gazdák és erdészek összefogásának eredménye, az ezzel kapcsolatos tapasztalatok, különösen az Alföld fásítása során felhalmozódott szaktudás átadása az európai programok központi elemét jelentette.

A nemzetközi együttműködések sorában kiemelkedik az a török-magyar erdészeti program, melynek köszönhetően két tonna tölgymakk érkezett Törökországból hazánkba.

Az őshonos tölgyfajok melegebb és szárazabb éghajlatot elviselő szaporítóanyagát országszerte erdősítésekbe és csemetekertekbe ültették, és folyamatosan monitorozzák.

A több állami erdészeti társaságnál megkezdett üzemi kísérletek célja, hogy gyakorlati választ találjon az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának megsegítésére.

Az erdők jelentőségét mutatja, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének keretében a korábbi költségvetési időszakhoz képest háromszor annyi, összesen mintegy 310 milliárd forintnyi forrást fordít a kormány a magyar erdők megőrzésére, területük növelésére és minőségük javítására.

A cél továbbra is az, hogy több és jobb erdőink legyenek, amelyeket versenyképes vállalkozások kezelnek.

A támogatások segítségével a magyar erdők szénelnyelő kapacitásuk fenntartásával, klíma- és egészségvédelmi szolgáltatásaikkal jelentős mértékben hozzá tudnak járulni Magyarország klímavédelmi céljainak teljesüléséhez – áll a közleményben.