A Magyar Közlöny kedd este kiadott számában megjelent Orbán Viktor miniszterelnök rendelete arról az 30 élelmiszertípusról, amelyeknél a kereskedőknek csökkenteniük kell a hasznot, és ezáltal a termékek bolti árát is. Mint kiderült, a rendelkezés jövő hét hétfőn, március 17-én lép hatályba, és többek közt arról is írtak benne, hogy milyen büntetést kaphatnak azok az élelmiszerláncok, amelyek nem tartják be az előírást.

Mint előzőleg írtuk, Orbán Viktor egy Facebook videóban jelentette be kedd reggel, hogy korlátozzák 30 élelmiszer bolti árát. Később az is kiderült, hogy pontosan mely élelmiszerek lesznek ezek.

Ahhoz viszont, hogy mindez hivatalossá is váljon, egy kormányrendeletre is szükség volt. Ez kedd este jelent meg a Magyar Közlönyben, „az élelmiszerárak csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről” címmel.

Az Orbán Viktor által jegyzett rendeletben – amelyet a veszélyhelyzeti kormányzásra, illetve számos korábbi törvényi szabályozásra hivatkozva hoztak meg – felsorolták a minap a sajtóban már megjelent listát, amelyen csak kisebb pontosításokat hajtottak végre (például a tojás esetében pontosították, hogy a „Gallus Domesticus” nevű állatfaj, vagyis a házi tyúk tojására terjed ki a korlátozást, más madárfajokéra nem).

Ezzel összefüggésben előírták azt, hogy ezen termékek esetén az árrés, vagyis a kereskedők haszna:

• „a) nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét, és
• b) legfeljebb 10 százalék lehet.”

Fontos kitétel továbbá az is, hogy

a rendelet 2025. március 17-én (vagyis jövő hét hétfőn) lép hatályba, de bizonyos előírásait csak némi türelmi idő után, a rendelet „hatálybalépését követő ötödik munkanaptól kell alkalmazni”.

A rendelet 2025. május 31-én veszti hatályát – de a kormányfő előzőleg jelezte, hogy akár meg is hosszabbíthatják május végén, amennyiben erre szükség lesz.

Ekkora bírságot kaphatnak a boltok, ha elmulasztják betartani; előírták azt is, hogy kötelező lesz a boltok polcain tartani az árcsökkentett termékeket

Orbán Viktor korábban arról is beszélt, hogy ellenőrizni fogják, valóban betartják-e a boltok az előírást. Ezzel összefüggésben most részletezték azt is, hogy aki megsérti  a rendeletnek az árrésre vonatkozó előírásait, annak 5 millió forintnyi bírságot kell majd befizetnie minden egyes termékkategória után.

Ezenkívül másfajta bírságokat is ki lehet majd szabni, ugyanis a rendeletben kötelezettségeket írtak elő a kereskedőknek azzal kapcsolatban is, hogy milyen arányban árulhatnak saját márkás terméket az adott termékcsoportokban. Azokra, akik ebből a szempontból követnek el jogszabálysértést, 500 ezer és 2 millió forint bírságot lehet kiszabni.

Továbbá a rendeletben előírták azt is, hogy

a boltoknak a 30 érintett termékből kötelező akkora mennyiséget állandóan, minden nap a forgalomban tartaniuk, „hogy a vásárlók kiszolgálása folyamatosan biztosított” legyen – vagyis meg lehessen vásárolni az árcsökkentett élelmiszereket.

Aki ezt megsérti, az szintén bírságra számíthat, 500 ezer és 2 millió forint közti értékben. Sőt, ez esetben azt is el lehet rendelni, hogy a kereskedő a tevékenységét „a jogsértéssel érintett üzletben” nem folytathatja tovább, akár fél évig sem.

Fontos kitétel emellett az is, hogy a rendelet valójában nem vonatkozik az összes olyan üzletre, ahol élelmiszert lehet vásárolni.

A rendelet ugyanis csak azokra a kereskedőkre vonatkozik, akik „élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem” megjelöléssel feltüntetett tevékenységet folytatnak, és „akiknek a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény szerinti nettó árbevétele a 2023. évben az 1 milliárd forintot meghaladta”. Vagyis: például egy olyan kisbolt, ahol ennél alacsonyabb volt a nettó árbevétel, mentesülhet az előírások alól. Ugyanakkor azt is előírták, hogy nemcsak a hagyományos boltokat, hanem az online áruházakat, kereskedőket is érintik a szabályozások (az 1 milliárd forintos kitételre Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is felhívta a figyelmet nemrég).

Emellett arra is kitértek a szabályozásban, hogy szükség esetén  az érintett üzleteket a kormány kötelezheti arra, hogy egy kormányzati tájékoztatást tegyenek ki az árcsökkentő intézkedésről. Ennek formáját és tartalmát „az általános politikai koordinációért felelős miniszter” határozhatja meg  a rendelet szerint, és a kereskedő köteles lesz jól látható helyre kifüggeszteni azt (vagy online kereskedelem esetén a weboldalon feltüntetni). Aki ezt elmulasztja, az egymillió forintos bírságot kap az ügyben eljáró hatóságtól.

A kormányzat a jelek szerint a magas infláció miatt tartotta szükségesnek a beavatkozást. Orbán Viktor kedd reggeli bejelentése nem sokkal azután történt meg, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte a friss adatokat, amelyek szintén azt igazolták, hogy nem kis mértékben emelkedett az élelmiszerek ára a közelmúltban. Az inflációval kapcsolatban utóbb a Nemzetgazdasági Minisztérium is kiadott egy közleményt.