Nem nyújt rendkívüli segítséget az Európai Bizottság a bajba került sertéstartóknak, pedig a tagállamok kétharmada kérte ezt. A koronavírus, a sertéspestis járvány, az energiaárak- és a takarmányárak emelkedése miatt van válságban az ágazat. Brüsszel azonban azt üzente, hogy az eddigi támogatásokkal átvészelhetik a gazdák a jelenlegi nehéz időszakot. Nagy István agrárminiszter szerint kiderült, hogy a hazai sertéstartók csak a kormányra számíthatnak – hangzott el az M1 Híradójában.

Most 120 sertést tartanak a somogyfili állattartótelep, de volt, amikor ennek csaknem a dupláját. Félő, hogy a közeljövőben tovább kell csökkenteni az állatok számát.

Szíjártó Gábor gazdálkodó szerint a legnagyobb probléma, hogy a takarmány árak az egekben vannak, a felvásárlási árak pedig a 20 évvel ezelőtti szinten.

„Nem kell ehhez nagy matematikusnak lenni, hogy a 12-13 ezer forintos mázsánkénti takarmány árból lesz a 340 forintos hízóár. Nagyon nagyok a különbségek és minden eladott sertésen körülbelül 14-15 ezer forint mínuszunk van” – mondta.

Hetente 1200 malac születik a Kecskeméthez közeli Városföld sertéstelepén, ami az ország egyik legnagyobb állattartó komplexuma. Itt is komoly problémát jelent, hogy folyamatosan kúsznak felfelé a takarmányárak mellett az energiaárak is, ami persze nemcsak itthon, hanem az egész Európai Unióban óriási gondokat okoz. Veszteségessé tehetik a korábban nyereséges agrárvállalkozásokat, így a városföldit is.

Vidmann Zoltán, a Városföldi Agrárgazdálkodási Zrt. cégvezetője szerint tavaszra rengeteg sertéstartó jelent majd csődöt, ami a termelők mellett a beszállítókat is érinteni fogja.

„Az egész ágazaton végig fog söpörni ez a kialakult helyzet, ha ez így marad tartósan”

– tette hozzá.

Ráadásul az uniós gazdák helyzetét nehezíti az is, hogy Kína, amely az elmúlt években tetemes mennyiségű sertést vásárolt Európából, május óta egyre kevesebbet vesz. Ennek oka, hogy a közelmúltban jócskán megnövelték állattenyésztési és húsfeldolgozási kapacitásaikat, vagyis nem szorulnak importra.

Ezenfelül Európa jelentős részén megjelent az afrikai sertéspestis. Ennek súlyos következményei lettek.

„Túlkínálat alakult ki az európai sertéspiacon, sokkal több hús keletkezik, mint amennyinek az értékesítésére biztonságosan piaci lehetőség van. Ez pedig a piacon úgy szokott megoldódni, hogy az élősertés és a hús ára drasztikusan csökken. Az unióban ma gyakorlatilag tíz éve mélyponton van az élősertés ára. És ez különösen nehéz helyzet akkor, amikor a sertéstenyésztők mindenhol az önköltségek jelentős növekedésével szembesülnek” – emelte ki Éder Tamás, a Nemzeti Agrárkamara élelmiszeriparért felelős alelnöke.

Éppen ezért 19 tagállam, köztük Magyarország, az Európai Bizottság segítségét kérte. Csakhogy Brüsszel hátat fordított a sertéstartóknak. A jelentős tagállami nyomás ellenére sem hajlandó válságkezelési intézkedéseket hozni. A hétfőn megtartott Mezőgazdasági és Halászat Tanács ülésen a brüsszeli biztos arról beszélt, hogy annyi sertésre van szükség a jövőben, amennyit a piac igényel. Az agrárminiszter ezt elfogadhatatlannak nevezte.

„Felháborító és ép ésszel nehezen felfogható, hogyha a Közös Agrárpolitika keretrendszerében megvannak a lehetőségek támogatást adni ilyen helyzetben, akkor azokat miért nem használja az Európai Bizottság. A tegnapi vita legfőbb tanulsága számorma az, hogy csak magunkra, a sertéstartók pedig csak a magyar kormányra számíthatnak” – mondta Nagy István agrárminiszter.

Az M1 Híradó információi szerint a kormány lehetőségei nagyon korlátozottak, hiszen minden költségvetési támogatáshoz Brüsszel beleegyezését kell kérni. Éppen ezért várhatóan kedvezményes hitelekkel segítenek majd a komoly gondokkal küszködő állattenyésztőkön.