Az Európai Bizottság éppen 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal tárgyal arról, hogy „milyen promigrációs megállapodás jöjjön létre, miközben arról kéne tárgyalniuk, hogy ezeknek az országoknak az állampolgárai miként maradhatnak a lakóhelyükön – mondta a külügyminiszter Brüsszelben, rámutatva, hogy Magyarország példája bizonyítja: lehetséges egyszerre segíteni a szomszédos kontinens biztonsági, gazdasági és egészségügyi fejlesztését. Szijjártó felhívta a figyelmet az EU energiabiztonság területén elkövetett hibáira és következményeire, valamint szót ejtett a Franciaországgal és Németországgal a jövőben folytatott együttműködés kilátásairól is.  

Nem arról kellene megállapodást kötnie az Európai Uniónak Afrikával, hogy a helyiek hogyan jöjjenek Európába, hanem arról, hogy miként maradhatnak a lakóhelyükön Afrikában – jelentette ki a tárca szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben. A tárcavezető leszögezte: a magyar álláspont szerint Afrikában meg kell teremteni a helyben maradás feltételeit Európa támogatásával.

Ezzel szemben az Európai Bizottság az úgynevezett poszt-cotonou-i megállapodás keretében éppen 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal tárgyal arról, hogy „milyen promigrációs megállapodás jöjjön létre” – hívta fel a figyelmet Szijjártó Péter.

“Elfogadhatatlan számunkra, hogy Brüsszel újabb őrültség elkövetésére készül. Ezt az európai érdekekkel mélyen ellentétesnek tartjuk, és fel fogunk szólalni ellene a jövőben is”

– fogalmazott.

Mint mondta, Magyarország példája világosan mutatja, hogy egy ilyen egyezmény egyáltalán nem szükséges, ahogy azt is, hogy lehetséges egyszerre segíteni a szomszédos kontinens biztonsági, gazdasági és egészségügyi fejlesztését.

Szijjártó rámutatott, hogy Magyarország húsz katonát küldött az EU mali missziójába, illetve maximum 80 fővel részt vesz majd a mali hadsereget támogató európai erők (Takuba) működésében is a térségbeli biztonság erősítése, s ezáltal a migrációs nyomás csökkentése érdekében. Emellett

a kormány három afrikai országban kötött segélyhitel-programot indított 45 milliárd forint értékben, alapvetően a vízgazdálkodás területén. A Hungary Helps program keretében pedig hatvan projektet hajtott és hajt végre 4,5 milliárd forint felhasználásával, így segítve a helyi, jellemzően keresztény közösségek tagjait abban, hogy ne kényszerüljenek otthonuk elhagyására. Továbbá huszonöt afrikai ország számára 1400 ösztöndíjat biztosít a magyar egyetemeken

– sorolta a külügyminiszter, hozzátéve: Magyarország a koronavírus-járvány elleni küzdelmet is támogatja a kontinensen, egyebek mellett azzal, hogy hat országnak eddig másfél millió vakcinadózist adott át. A miniszter szerint Európának szembe kell néznie azon hibákkal, amelyeket elkövetett az energiabiztonság területén, és amelyeknek a következménye az ellátás jelenlegi válsága.

 “Kényelmes pozíció kizárólag Oroszországra és annak elnökére mutogatni. Politikailag lehet, hogy ez bizonyos helyeken még el is adható. De ha hosszú távon szeretnénk megoldást látni, akkor világossá kell tenni, hogy milyen hibákat követtünk el”

– fogalmazott, majd hangsúlyozta, hogy az energiaellátás kérdését „nem szabad átpolitizálni, átideologizálni”, ugyanis „politikai nyilatkozatokkal nem lehet fűteni a lakásokat”. Kitért arra is, hogy nem kellene földgáz- és atomenergia-ellenes hangulatot szítani Európában.

A kormány politikáját ezen a téren pragmatikusnak, racionálisnak nevezte, amelynek nyomán szerinte biztos lábakon áll hazánk energiaellátása a következő tizenöt évben.

A francia elnök hétfői budapesti látogatásával kapcsolatos kérdésre válaszolva Szijjártó Péter kiemelte, hogy

a két ország a meglévő nézetkülönbségek ellenére több stratégiai fontosságú kérdésben azonos álláspontot képvisel, például a külső határvédelmet és az atomenergia használatát illetően.

Emellett szoros az együttműködés olyan iparágakban, mint a nukleáris- és az űripar vagy az elektromos autóipar.

Elmondta, hogy nem volt még hivatalos kapcsolatfelvétel a magyar és az új német kormány között, de lengyel kollégája „alapvetően pozitív tapasztalatokról számolt be” a nap folyamán.

Reményét fejezte ki, hogy folytatódhat majd a kétoldalú együttműködés a kölcsönös tisztelet talaján állva, bár szerinte a német szociáldemokraták hétvégi nyilatkozatai nem igazán ebbe az irányba mutattak. „Inkább egy, Magyarország belügyeibe történő direkt beavatkozás szándékát fogalmazták meg kendőzetlenül” 

– világított rá a miniszter.

Szijjártó Péter végezetül megerősítette, hogy Magyarország kiáll Ukrajna területi egysége és szuverenitása mellett. Azonban emlékeztetett: a kormány számos gesztust tett a szomszédos országnak, miközben Kijev rendszeresen hoz a magyar nemzeti közösség jogait súlyos sértő intézkedéseket.