Januártól a minimálbér kétszázezer forintra emelkedett, ami magával húzza a táppénz, a gyed és az álláskeresési járadék összegét is. A bölcsődékben, a szociális és kulturális ágazatban, valamint a közszférában dolgozók bére is emelkedik húsz százalékkal, a pedagógusok, a rendőrök és a katonák pedig tízszázalékos fizetésemelést kapnak. Utóbbiak továbbá hathavi fegyverpénzt is hazavihetnek, de emelkedik a közmunkások fizetése is. S miközben a 25 évnél fiatalabbaknak az idei esztendőtől nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, a gyermekeket nevelő szülők február 15-ig az átlagbér összegéig visszakapják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat, a nyugdíjasok pedig visszakapják a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjukat.

Január elsejétől a minimálbér kétszázezer forintra, a garantált bérminimum, más néven a szakmunkás minimálbér pedig 260 ezer forintra emelkedett. Azok a munkavállalók is ennek a bérkategóriának megfelelő fizetést kapják, akik legalább középfokú végzettséghez szükséges munkakörben dolgoznak. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése természetesen felfelé hajtja a többi bért és az egyéb juttatások, támogatások összegét is, mint például a táppénzt vagy az álláskeresési járadékot. Ez utóbbi maximális összege is kétszázezer forintra emelkedett január elsejével.

Mint ismert, a minimálbér és a garantált bérminimum reálértéke 2002 és 2009 között Magyarországon folyamatosan csökkent, miközben a többi videgrádi országban (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) nőtt. Amíg 2009-ben még mindössze 71 500 forint volt, január elsejétől már közel háromszorosa, 200 000 forint. De a garantált bérminimum is hasonló gyarapodást mutat: 87 000 forint volt 2009-ben, idén január elsejétől pedig már 260 000 forint.

A közfoglalkoztatási bér is magasabb lesz 2022-ben, de a minimálbér emelése a táppénz, az álláskeresési járadék és a gyermekgondozási díj összegére is jótékony hatással van. A kormány törekvésével szemben a baloldal elutasítja a minimálbért. Márki-Zay Péter, az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje többször is elmondta, hogy ellenzi a minimálbér rendszerét, és eltörölné azt.

De az Orbán-kormány rezsicsökkentést eredményező törekvéseiről is rosszallóan beszélt, a 13. havi nyugdíj megszüntetését ugyanakkor teljesen helyénvalónak nevezte.

Ismeretes: a minimálbér emelése jótékony hatással van a gyedre is, amelynek a maximális összege így elérte a bruttó 280 ezer forintot. Mindez azt is jelenti, hogy az Orbán-kabinet elmúlt tíz esztendeje alatt az összeg több mint kétszeresére emelkedett. Tavaly például a maximális mértéke még 234 ezer forint volt. Amúgy a gyedhez hasonlóan a nagyszülői gyed maximális összege is bruttó 280 ezer forint  január elsejétől.

Több pénz jár a hallgatói gyed után is. Az alapképzés résztvevői idén bruttó 140 ezer forintra számíthatnak.

A gyermekek otthongondozási díjának (gyod) az összege is emelkedett: 2022-ben elérte a minimálbér szintjét, vagyis a kétszázezer forintot. Ebben az esetben összességében nagyon jelentős emelkedésről beszélhetünk, mert 2019-ben még nettó 90 ezer forint volt.

A kormány 2019-től folyamatosan bővített járulékkedvezmény-rendszerrel ösztönzi a piaci cégeket a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására. Jelenleg mintegy 150 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik hazánkban, akik a minimálbér öt százalékának megfelelő mértékű adókedvezményre jogosultak. Ez január elsejétől havi 10 ezer forint.

A közmunkások is több pénzt vihetnek haza. A kormány ugyanis százezer forintra emelte a bérüket. Hazánkban mindez 84 500 embert érint.

Magyarország történetében egyedülálló módon támogatja a kormány a gyermekeket nevelő szülőket: február 15-ig adó-visszatérítés keretében az átlagbér szintjéig visszaadja a tavaly befizetett személyi jövedelemadójukat. Erre hatszázmilliárd forintot szán a kabinet, amit a mögöttünk hagyott időszak gazdasági növekedése, a gazdaság jó teljesítménye tett lehetővé.

Arra is nagy hangsúlyt helyez a kabinet, hogy lehetőleg minden család saját tulajdonú otthonban éljen. Ezért a gyermekvállalás előtt álló fiatalokat, valamint a már gyermeket nevelő családokat abban is segíti a kormány, hogy saját tulajdonú otthont vásárolhassanak maguknak vagy építkezhessenek. Erről szól a 2015-ben bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény (csok), amelyen keresztül már kétszázezer családnak segített a kabinet. A vidéken élők számára létezik a falusi csok is, de a kormány bevezette az otthonfelújítási támogatást és az ehhez kapcsolódó otthonfelújítási kölcsönt, a 25 évnél fiatalabbaknak pedig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.

A bölcsődei dolgozók bére is magasabb lesz januártól: húsz százalékkal több pénzt vihetnek haza. Fizetésük 2010 óta amúgy több ütemben is emelkedett, a bölcsődefejlesztések és -építések pedig folyamatosak. Novák Katalin 2021-ben még a családokért felelős tárca nélküli miniszterként a Magyar Nemzetnek kifejtette: az év végéig legalább hetvenezer férőhelyre bővül a hazai bölcsődeállátási rendszer, a gyermeket tervező és nevelő családok továbbra is biztosak lehetnek abban, hogy a kormányzat minden életszakaszban segítséget és támogatást nyújt nekik.

Ugyancsak január elsejétől a szociális és a kulturális ágazatban dolgozók fizetése is húsz százalékkal emelkedik, erről már Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere tájékoztatott a kormány közösségi oldalán.

Ez utóbbi kategóriába beletartoznak az előadóművészek, a levéltári dolgozók, a közművelődésben, valamint a kultúrstratégiai intézetekben és az egyházi fenntartású kulturális intézményekben dolgozók is.

A katonák és a rendőrök tízszázalékos béremelésben részesültek január elsejétől, és februárban hathavi fizetésüknek megfelelő összeget kapnak, fegyverpénz formájában.

A közszférában dolgozók és a pedagógusok is tízszázalékos béremelésre számíthatnak idén január elsejével. Ismeretes: a korábbi, baloldali kormányzat minden pedagógustól elvett egyhavi bért, 15 ezer pedagógusnak pedig megszüntette a munkahelyét.