Az egyetemi modellváltás szabadságot és felelősséget jelent; „ennél fantasztikusabb dolog kevés történt az elmúlt 50-100 évben a magyar egyetemekkel” – jelentette ki az igazságügyi miniszter hétfőn, Budapesten.

Varga Judit, aki a Miskolci Egyetem (ME) kuratóriumának elnöke is, a The future is in your hands – Európa jövője a fiatalok kezében című kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt, hogy az olyan egyetemek, mint az ME, a modellváltásnak köszönhetően még jobban meg tudják tölteni tartalommal regionális felelősségüket. A ME kuratóriuma tagjainak személyes elköteleződése a katalizátora a modellváltásnak. Annak során az egyetem egész campusa 21. századi formát fog ölteni – közölte.

A tárcavezető az Európai Unió és Magyarország viszonyára utalva szólt arról, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke folyamatosan a baloldali többségű Európai Parlamentnek (EP) akar imponálni.

„Az EP folyamatosan nyomás alá fogja helyezni a nem liberális mainstremhez tartozó országokat” – fogalmazott Magyarországra is utalva Varga Judit, majd megjegyezte, hogy ezt tudni kell kezelni.

Az igazságügyi miniszter a kerekasztal-beszélgetésen továbbá kitért arra is, hogy fontos megfelelő formában „becsatornázni” a fiatalok érdekeit, felvetéseit a jogalkotásba. Közölte azt is, hogy Magyarországnak az Európa jövőjéről szóló konferencia-sorozathoz való hozzájárulásai „dobogós helyen vannak”, ami jelzi, hogy az ország elkötelezett az EU jövője iránt.

Navracsics Tibor kormánybiztos, korábbi közigazgatási és igazságügyi miniszter, a Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke egyebek mellett a biztos siker felé vezető útként értékelte az egyetemi modellváltást, ami „valóban a nyugati modellhez közelíti” az érintett intézményeket.

A kormánypárti politikus az átalakulás legnagyobb áldásának nevezte, hogy az intézmények „megszabadultak a közalkalmazotti törvénytől”. Navracsics Tibor további pozitívumként értékelte, hogy az egyetemek szabadon alakíthatják ki annak stratégiáját, miként szólítják meg leendő hallgatóikat, az új ösztöndíj-lehetőségeket is.

A kormánypárti politikus – aki korábban oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és a sportért felelős uniós biztos is volt – az EU-ra kitérve arról beszélt, hogyha az előző, Jean-Claude Juncker vezetett Európai Bbizottság politikai bizottság volt, akkor az Ursula von der Leyen vezette grémium „full politikai bizottság”.

Szavai szerint a Juncker vezette Európai Bizottság „egy nagy baklövése” a migránsok kötelező kvóta szerinti elosztása volt, ugyanakkor a von der Leyen-féle bizottság három-négy olyan témát erőltet „teljesen értelmetlenül”, amivel sok kárt okoz az EU-nak.

A hallgatóság kérdéseire válaszolva Navracsics Tibor az európai ifjúságpolitika zsákutcájának nevezte, hogy a fiatalok „mára fiatal nyugdíjasokká válnak”, akik az államtól olyan szociálpolitikai juttatásokat várnak, amelyekből akkor is meg tudnak élni, ha éppen nincs munkájuk, nem fejezik be az egyetemet, ha kiégnek és „társadalmi elidegenedés áldozatává válnak”.

Navracsics Tibor az Európában eluralkodó áldozati kultúrát bírálva úgy vélekedett, hogy „az ifjúság kezdi magát áldozatként pozícionálni”.

Szavaihoz kapcsolódva Varga Judit a többi között úgy értékelt, hogy a liberális mainstream okozta „káoszban” az örök dolgokhoz kell visszanyúlni. „Én csak a családokban, a nemzeti identitásban, csak a gyökerekben látom a megoldást” – fogalmazott a miniszter.