A köztársasági elnök ünnepi beszédében köszönetet mondott a ma esküt tett magyar honvédtiszteknek, és arról szólt, miért kiemelten fontos nehéz időkben is államalapító királyunkról megemlékezni.

A ma felesküdött új honvéd tisztek szavai most, amikor háború dúl a szomszédunkban, még nagyobb súllyal visszhangoznak – jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök augusztus 20-ai ünnepi beszédében, Székesfehérváron.

Az államfő megköszönte a magyar honvédek hazaszeretetét, bátorságát és elszántságát.

„Azt kívánom, hogy az Úristen kíméljen meg bennünket a háborútól, és őrizze katonáinkat és családjainkat békében. Ne kelljen honvédő küzdelmet vívniuk, ne engedje őket hódító háborúkba, és ne váljunk nagyhatalmak küzdőterévé! Mi, az ország vezetői megtesszük mindazt, ami lehetséges azért, hogy magyar földön ne folyjon vér” – mondta.

„Lehet-e ünnepelni, amikor a szomszédban fegyverek ropognak, amikor a háború súlyos gazdasági következményeivel is szembe kell néznünk? Ünnepelhetünk-e akkor, amikor a földjeink áztató esőért szomjaznak, az árak egyfolytában emelkednek, amikor bizonytalan, lesz-e mivel fűteni, hogy tudjuk-e energiával táplálni a gazdaságot? Van-e ok, hely  és alkalom az ünneplésre akkor, amikor  családok százezrei gondolják újra aggodalommal kiadásaikat korábbi terveiket?”  – tette fel a kérdést Novák Katalin.

„Kell az ünnep most is! Sőt, éppen most van igazán szükségünk arra, hogy közös életünkre olyan távlatból tekintsünk, mely segít megérteni múltunkat, valósághűen látni jelenünket és bölcs döntésekkel segíteni jövőnket. Most kell olyan magasságba emelkednünk és olyan mélységet keresnünk, ahol a nemzet magától értetődő összetartozását megtaláljuk. Most kell erőt merítenünk Szent István bölcsességéből, istenhitéből, előrelátásából, taktikusságából, bátorságából, szerénységéből– hangoztatta.

Novák Katalin kifejtette, most alkalmunk van végiggondolni, mennyi viszály és igazságtalanság ellenére tudott megmaradni a magyar nemzet.

Mint mondta, Szent István napja örömünnep, amelyet még a kommunista diktatúrának sem volt bátorsága teljesen elvenni a magyaroktól, csak gyáván átnevezte és igyekezte lényegétől megfosztani.

A köztársasági elnök kifejtette, amikor Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozott, ugyanazt a kereszténység melletti elköteleződést erősítette meg, amelyet Szent István is.

Úgy fogalmazott, ma sem az a kérdés hova tartozunk, hanem hogy húsz év múlva létezik-e még a magyarok természetes otthona, a keresztény Európa.

Novák Katalin figyelmeztetett, nehéz időket élünk, és még kijózanítóbb idők jönnek, ezért bölcs, bátor és határozott vezetőkre van szükség.

A köztársasági elnök az új kenyér ünnepére is kitért.

– Mi háziasszonyok, amikor kenyeret sütünk – a járvány következtében talán többen, mint korábban –, akkor nem csak a szakszerű mozdulatokra figyelünk. A kovászetetés, dagasztás, kelesztés, formázás közben azokra gondolunk, akik számra sütjük a kenyeret – mondta.

Az államfő úgy vélekedett, a közösen megtört kenyér a család kovászává válik, a család pedig a nemzet kovásza.

Novák Katalin ezért mindenkit arra kért, a nehezebb években se mondjanak le a gyermekneveléshez adott támogatásokról.