A kormány május 30-án nyújtja be a jövő évi költségvetés tervezetét az Országgyűlésnek, amely július 7-én fogadhatja el azt – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A tárcavezető kifejtette: számtalan nehézség közepette kell megtervezni a jövő évi büdzsét, „hiszen háborús időket élünk”.

Ennek ellenére a kormány megtartja azt a jó gyakorlatot, hogy a tavaszi időszakban nyújtja be a költségvetési tervezetet, mert ezzel a kormány kiszámíthatóságot teremt, a gazdaság számára is fontos üzenetet küld és rögzíti azokat a gazdaságpolitikai célkitűzéseket is, amelyeket a kormány a jövő évben a nehezebb körülmények között is el akar érni – jelentette ki.

Hangsúlyozta: olyan költségvetésre van szükség, amely garantálja az ország biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. Számolni kell a háború elhúzódásának lehetőségével, de fontos, hogy a kitűzött célokat meg tudják őrizni, valamint csökkentsék a hiányt és az államadósságot – mondta.

Megjegyezte: a költségvetési hiány esetében 2,9 százalékkal számolnak. Kitért rá:

a büdzsé tervezetét május 20. környékén adják át a Költségvetési Tanácsnak.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott, háborús idők forgatókönyve alapján jött létre a költségvetés tervezete, béke és a szankciók kivezetése esetén viszont a költségvetés mozgástere jelentősen megnőne, az ország helyzete lényegesen könnyebb lenne.

Azt mondta: háborús időkben a honvédségre többet kell költeni és az infláció is sokkal magasabb. Éppen ezért a magyar kormány álláspontja a háború kezdete óta változatlan: azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget – hangsúlyozta.

Meghosszabbítják a kamatstopot

A kormány ismét meghosszabbítja a kamatstopot – amelynek hatálya június 30-ával járna le – és addig tartja fenn az intézkedést, ameddig a jegybanki alapkamat 10 százalék alá nem csökken – jelentette be Gulyás Gergely.

Emlékeztetett: a kormány 2022 januárjában döntött a lakossági kamatstop bevezetéséről, és ezt 2022 novemberében a kis- és közepes vállalkozásokra is kiterjesztette, azóta pedig már több alkalommal is meghosszabbította az intézkedést.

Hangsúlyozta: pillanatnyilag az infláció mértéke és ebből adódóan a jegybanki kamat mértéke miatt nem tudnak változtatni a kamatstop intézményén. Ha jegybanki alapkamat 10 százalék alá csökken, akkor fogja a kormány kivezetni a kamatstopot. Ehhez egy számjegyű inflációra van szükség, és a kormány úgy gondolja, hogy ez az idei év végére elérhető – mondta.

Jelezte: a jelenlegi helyzetben a kamatstopok kivezetése olyan mértékű törlesztőteher növekedést eredményezne, ami az érintett családoknak, kis- és közepes vállalkozásoknak komoly, sok esetben teljesíthetetlen nehézségeket eredményezne.

A családoknál például a kamatstop kivezetésével az éven belül átárazódó hitelek esetén átlagosan 60 százalékkal, a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban fixált jelzáloghitel esetén pedig mintegy 24 százalékkal emelkedne átlagosan a törlesztőrészlet – részletezte.

Hangsúlyozta:

a kamatstop mintegy 350 ezer magyar családot védett meg a magas kamatokkal szemben és jelenleg is több mint 300 ezer családot érint közvetlenül a döntés, a kamatstoppal védett hitelállomány mértéke pedig meghaladja az 1360 milliárd forintot.

Hozzátette: a kamatstop 2022-ben 80 milliárd forinttal, 2023 első felében pedig további 60 milliárd forinttal segítette a családokat, így összesen 140 milliárd forintnyi szankciós kamatfelárat vesz le a háztartások válláról.

Kitért arra is: a kamatstop kiterjesztése 60 ezer kis és közepes vállalkozást érintett, jelenleg pedig több mint 28 ezer vállalkozás, közel 1000 milliárd forintnyi hitelállománya esik az intézkedés hatálya alá, így a cégek 2022 novemberétől összesen mintegy 80-85 milliárd forintot takaríthattak meg.

Ez jelentős mértékben járul hozzá ahhoz, hogy a kkv-szektor meg tudta őrizni a stabilitását és a foglalkoztatotti állományát – emelte ki.

A római pápa is a béke pártján áll, ahogyan Magyarország is

Az ukrajnai háború kapcsán hangsúlyozta: a pápa magyarországi látogatása is megerősítette a kormányt abban, hogy erkölcsileg is az azonnali tűzszünet és a béke az egyetlen helyes álláspont a háborúval kapcsolatban.

„Azzal, hogy a világ kiemelkedő erkölcsi tekintélye, a római pápa is a béke pártján áll, ahogyan Magyarország is, azt mondhatjuk, hogy a lehető legerősebb morális támogatást kapta meg a magyar álláspont” – fogalmazott Gulyás Gergely. Jelezte: ha a Vatikán béketervvel készül, ahogyan azt a pápa jelezte, hogy Magyarország ezt a békemissziót támogatni fogja.

Ismét leszögezte, hogy a háború kérdésében a kormány álláspontja változatlan: azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget.
A pusztítás mértéke már most is felmérhetetlen, több százezer ember vesztette eddig életét a háborúban, életeket menteni csak tűzszünettel lehet – hangsúlyozta.

„Teljesítettük a feltételeket, sok esetben túl is teljesítettük azokat”

Az igazságügyi törvény módosításával néhány héten belül mindenben megfelel a kormány az uniós kohéziós pénzek folyósításához támasztott feltételeknek – közölte a miniszter.

Hangsúlyozta: noha az igényeknek nem volt jogalapja, de teljesítettük a feltételeket, sok esetben túl is teljesítettük azokat. Így körülbelül egy hónap múlva tudunk számlákat küldeni Brüsszelnek, akik reményeink szerint ezeket ki is fogják fizetni – fogalmazott Gulyás Gergely.

Jelezte: nem az uniós helyreállítási alapból, hanem a hétéves költségvetés kondicionalitási eljárással nem érintett részéből hívnának így le pénzeket.

A cél az, hogy Magyarország számára minden forrás elérhető legyen

– jelentette ki. Hozzátette: ezzel szemben Brüsszelben és a baloldali magyar ellenzéknél „komoly ellenállás van”, de arra kérik őket, „álljanak a magyar tanárok, a magyar egészségügy, a magyar gazdaság mellé”.

A jövő évi költségvetés főbb számairól szólva Gulyás Gergely elmondta, az inflációs adat esetében a kormány a jegybankhoz van kötve, amely jövőre 6 százalékos inflációt prognosztizál. A növekedés 3-4 százalék között várható, a kormány optimista, úgy gondolja, az idei év nehézségei után lehetséges egy komolyabb, 4 százalékos gazdasági növekedés – ismertette.

Hozzátette: az államadósságot szeretnék 70 százalék alá csökkenteni. Gulyás Gergely kitért rá: extraprofitadót terveznek jövőre is, de csökkentett mértékben, a részletekről a költségvetés végleges változatának kialakulásakor tájékoztatnak.

Jövő évi büdzsé

A jövő évi büdzsé tervezésével kapcsolatban elmondta: az energiaár előrejelzése a folyamat egyik legnehezebb, legvitatottabb pontja.
Türelmet szeretnék kérni, május 20-ig ez megismerhető lesz – mondta erről az adatról, majd annak a véleménynek adott hangot, hogy – noha van egy óriási bizonytalanság ezen a területen – jövőre az ideinél lényegesen alacsonyabb árakkal lehet számolni.

A tervezés „a jelenlegi helyzetben magasabb kockázattal jár, mint a korábbi években”, ám „vannak olyan üzenetek, amelyeket világossá és egyértelművé kell tenni”, ezért több érv szól a költségvetés nyári elfogadása mellett, mint ellene.

A miniszter elmondta: „lényegesen nagyvonalúbb” a működés és a fejlesztés területén is az ideinél a 2024-es a honvédelmi költségvetés. Az inflációnak megfelelő béremelést biztosítani kell – fogalmazott Gulyás Gergely.

A 2023-as adatokról elmondta, várakozásaik szerint nyáron radikálisan csökkeni fog az infláció. Hozzátette: az élelmiszerárstopokat mindaddig fent kell tartani, amíg ilyen magas az infláció.

Emlékeztetve arra, törvényi kötelezettség, hogy kiegészítő nyugdíjemelést kell adni, ha az infláció magasabb a tervezettnél, Gulyás Gergely jelezte, „ma még korai erre választ adni”, hogy lesz-e ilyen intézkedés.

Az idei hiánycél tarthatóságával kapcsolatban azt mondta, minden évben úgy szokott lenni, hogy az első félévben az ország eléri a költségvetési hiány jelentős részét, majd a második félévben mérséklődik, az utolsó hónapban pedig csökken a hiány. Ez idén is így van, de az adatok a vártnál valamivel rosszabbak – mondta, hozzátéve, az a kérdés, hogy ez a költségvetési hiány vártnál magasabb mértékéhez vezet-e.

Elmondta, ezzel kapcsolatban két álláspont van. Az egyik szerint az első félév a gazdaság szempontjából rossz, a növekedés mérsékelt, vagy minimális csökkenés várható, a második félévben viszont növekedni fog a gazdaság és a két hatás elég ahhoz, hogy tartsák a költségvetési hiányt – magyarázta.

A másik álláspont szerint – folytatta – intézkedések nélkül a hiány nem lesz tartható. Ma még túl korán van ahhoz, hogy a két álláspont közül el lehessen dönteni, melyik a helyes – tette hozzá.

Tíz alkalommal egyeztettek a pedagógus-szakszervezetekkel

Közölte, a kormány több mint tíz alkalommal egyeztetett a pedagógus-szakszervezetekkel, és az egyeztetéseken van amiben egyetértettek, van amiben nem.

Hozzátette:

a kormány a pedagóguséletpályával kapcsolatban rendkívül sok területen engedett, jónéhány területen pedig konszenzus van.

Maradtak fent vitás kérdések is, ezekben a kormánynak kell dönteni, a jogszabályt ennek megfelelően kell elfogadni – mondta.

Szerinte ma a pedagóguséletpályával kapcsolatos problémák bérjellegűek. Amíg alacsony a pedagógusok jövedelme, addig könnyebb hergelni a pedagógusokat a kormánnyal szemben – tette hozzá. Gulyás Gergely úgy nyilatkozott: abban a pillanatban, hogy az Európai Bizottság garanciát ad a kifizetésre, meg tudják emelni a pedagógusbéreket.

Úgy folytatta, a szakszervezetek vezetőinek felelősségük van abban, hogy támogatják azokat a politikai erőket, akik mindent megtesznek a tanárbéremelés ellen. A legfőbb akadálya a tanárbéremelésnek a magyar baloldal – hangoztatta.

Szerinte a béremelést a baloldali képviselők „rendkívül kártékony” tevékenysége, „politikai akciója”, „a magyar baloldal aknamunkája” miatt nem lehetett végrehajtani; a baloldali képviselők hatmilliós fizetéssel sokallják, hogy a pedagógusok bruttó 800 ezer forintot keressenek.

Miért nem kap Magyarország pénzeket? Azért, mert nem vagyunk szimpatikusak – jelentette ki, hozzátéve, miközben korrupciós vádakat hangoztatnak Brüsszelben, minden e területen kért módosítást végrehajtott Magyarország, ráadásul az oktatás területével kapcsolatban ilyen kifogások fel sem merültek.

A miniszter úgy vélekedett, a diákok tiltakozásának az vethet véget, ha a jogszabályokat mindenki betartja.

A tüntetés szervezése mögött politikai szándékok állnak – jelentette ki, hozzátéve, ezeknek a politikai erőknek „semmi nem kevésbé fontos, mint a magyar pedagógusok ügye”, és ha belátják, hogy saját céljaik elérésében ez az eszköz káros, fel fognak hagyni a tiltakozással.
Azt is rögzítette: ha rajta múlna, akkor a Színház utca akkor is le lenne zárva, amikor már nem zajlik ott építkezés.

Arra hivatkozott: a világon alig található olyan miniszterelnökség, köztársasági elnöki hivatalnak otthont adó épület, „ahol a falat bárki megfoghatja”. Ha ezt valaki a Fehér Háznál megpróbálja, ott nem könnygáz lesz, hanem lelövik azonnal – jegyezte meg. Ugyanakkor jelezte azt is: erről nem az ő feladata lesz dönteni.

Közölte: a kordon felállítását a beruházó kérte az építkezés kezdetekor, mintegy másfél évvel ezelőtt, és miután ez biztonsági zóna, ezért egy háromoldalú megállapodást köttetett a készenléti rendőrség, a beruházó, illetve a várkapitányság között.

Szerinte mindenféle politikától mentes szakmai döntés született az ügyben, a V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester állítása – miszerint védett személy miatt zárták le a területet – pedig tényszerűen nem igaz.

Megjegyezte, az a helyes, ha az Országgyűlés a tavaszi ülésszakon a pedagógus-életpályamodellről szóló törvényt el tudja fogadni.

A minisztert kérdezték arról, mekkora esélyét látja a déli körvasút megvalósulásának, miután a bíróság ismét megsemmisítette a beruházás környezetvédelmi engedélyét. Gulyás Gergely értékelése szerint az önmagát zöldnek tekintő városvezetés a budapesti lakosok érdekeivel szemben azoknak a pártjára állt, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne fejlődhessen a tömegközlekedés a fővárosban.

Szerinte a főváros a legdurvább környezetszennyezők pártján van. Az elmúlt 32 évben fővárosi vezetés és főpolgármester Budapest érdekei ellen hasonló nagyot még nem vétett.

Hozzátette: a déli körvasútról teljes politikai konszenzus volt nem csupán Tarlós István volt főpolgármesterrel, hanem a jelenlegi baloldali városvezetéssel is.

Karácsony Gergely főpolgármesterrel aláírtak egy megállapodást, amelyben támogatták a jelenlegi vonalon és feltételekkel a körvasút megépítését, ezért érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a főváros vezetése a bíróságon beavatkozott a körvasút megépítése ellen

– mondta.

Közölte, négyszázmilliárd forinthoz közelítő beruházásról van szó, amely nélkül a budapesti vasútforgalom nem fejleszthető tovább. Elmondta, a beruházás részben uniós pénzből valósulna meg, ezért meg kell vizsgálni, a jelenlegi határidők mellett van-e lehetőség a környezetvédelmi engedély beszerzésére. Ha nem, akkor valamilyen más vidéki projektet valósítanak meg – jegyezte meg.

A főváros ennek az országnak a leggazdagabb önkormányzata. Elvárható lenne, hogy felelős gazdálkodása mellett a budapesti tömegközlekedést működtesse – fogalmazott egy kérdésre válaszolva. Hangsúlyozta: ez főváros első számú, törvényben rögzített kötelezettsége.

Arra a felvetésre, ha a Budapesti lakógyűlésen a fővárosiak támogatni fogják, hogy a Lánchídon ne közlekedjenek autók, a kormány odaadja-e a híd felújítására ígért hatmilliárd forintot. Elmondta, ha annyian vesznek majd részt a lakógyűlésen, mint a nemzeti konzultáción, érdemes lesz majd figyelembe venni azt.

Felidézte, megállapodás volt arról, hogy a kormány akkor járul hozzá a Lánchíd felújításához, ha a felújítást megelőző forgalmi helyzetet a főváros helyreállítja. Ez nem történt meg – közölte.

A miniszter a szürkegazdaság fehérítését várja attól a döntéstől, hogy a kormány 27 százalékról 5 százalékra csökkenti városnéző buszok áfáját. Hozzátette: ezzel egyidőben bevezették a kizárólagos elektronikus fizetést is ebben a szektorban. Valószínűleg azzal, hogy kifehéredik az egész terület, a magyar állam nem fog jelentős bevételektől elesni – mondta.

A Fidesz akkor nevezi majd meg főpolgármester-jelöltjét, amikor a párt elnöksége döntést hoz erről a kérdésről – mondta kérdésre válaszolva Gulyás Gergely, aki megjegyezte: ha az elnökség tagja lenne, akkor legkésőbb szeptemberben döntés születne erről.

Böröndi Gábornak, a honvédség új vezérkari főnökének kinevezésével kapcsolatban a miniszter azt mondta: a kormány hosszú ideje olyan katonát keresett a vezérkar élére, aki alapvetően változtatni akar, „fel akarja rázni a hadsereget”, és úgy gondolja, hogy amikor egy szomszédos országban háború zajlik, egész másféle hozzáállásra van szükség.

Az a lényeg, hogy amikor a hatáskörében jár el a vezérkar főnöke, akkor helyesen és jól végezze a munkáját – fogalmazott a miniszter, amikor arról kérdezték, lesz-e következménye, hogy Böröndi Gábor egy interjúban hogyan értékelte Németország 1939-es Lengyelország elleni agresszióját.

A főtiszt magyar fegyveres erőket ért bírálatai kapcsán úgy nyilatkozott, e vélemények miatt kapta meg kinevezését Böröndi Gábor, hiszen az új kihívások miatt teljesen új feladatokat kell ellátnia a honvédségnek.

Kérdezték arról, mit vár a kormány az Európai Parlament (EP) delegációjának uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos magyarországi látogatásától, a miniszter azt mondta, „az egy sajátos helyzet, amikor a pénzügyi ellenőrzést a tolvajra bízzák”.

Az EP-től Magyarország korrekt bánásmódra nem nagyon számíthat .

Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselőjének korrupciós ügyével kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta: minden ilyen esetben az a kormány meggyőződése, hogy ki kell vizsgálni az eseteket, amelyekben a jogellenesség és a korrupció gyanúja felmerül, és a hatóságok feladata, hogy tisztázzák, mi történt.

Elmondta: a kormány általában nem ért egyet a szankciós politikával. Ahol az országnak kulcsfontosságú volt, hogy ne érintse egy szankció, ott menteséget is kapott, és újabb szankciós javaslat esetén mindig azt vizsgálják, sérül-e magyar érdek – mutatott rá.

Idén május 9-ig átlagosan napi 343 illegális határátlépési kísérlet volt

A tárcavezető a migrációval kapcsolatban kifejtette: idén május 9-ig átlagosan napi 343 illegális határátlépési kísérlet volt, vagyis tavalyhoz képest harmadával csökkent ez a szám. Miközben az egész nyugati politikai elit arra panaszkodik, hogy nő a migrációs nyomás, itt csökkent az illegális határátlépési kísérletek száma, aminek oka, hogy jelentős erők védik az ország határát – mondta.

Közölte: a Belügyminisztérium minden esetben szavatolni tudja, hogy 72 órán belül valóban elhagyják az országot azok az embercsempészek, akik ezzel a feltétellel kerülhetnek szabad lábra egy kormányrendelet értelmében. Helyes döntésnek nevezte, hogy nem kívánják a magyar adófizetők pénzén fogva tartani azt a több száz embercsempészt, aki ma „magyar börtönellátást élvez”.

Ukrajna európai uniós és NATO-tagságának lehetőségét firtató kérdésre Gulyás Gergely azt mondta, a tagfelvételről a tagállamok egyhangúlag döntenek. Nehéz ezeket a kérdéseket megtárgyalni, amíg nincs tűzszünet és béke, ezért közös érdek, hogy Ukrajnában mielőbb béke legyen – mutatott rá.

Kitért arra, hogy Magyarország mindig is támogatta az EU keleti bővítését, de az EU az Ukrajnánál lényegesen jobb helyzetben lévő, a csatlakozási kritériumoknak sokkal nagyobb mértékben megfelelő államokat sem vesz fel. Örülnénk, ha egy békében élő, prosperáló Ukrajna is egyszer az EU tagja lehetne, de fontos, hogy a bővítés objektív kritériumok alapján valósuljon meg – közölte.

A budapesti amerikai nagykövetség által a médiumoknak kiírt pályázatról a miniszter közölte, mindig érdeklődéssel figyeli, ha a nem hivatalos viszonyokat hivatalossá teszik. Eddig az amerikai demokraták pártoknak hirdettek ilyen pályázatokat, ahhoz képest eggyel jobb, ha a médiának hirdetnek – jegyezte meg.

Elmondta, jobban szeretik, ha a médiumok külföldi támogatásoktól mentesek, mert ha valaki külföldi támogatást kap, azzal a függetlenségét is feladja.

Gulyás Gergely nem tudta megmondani, mikor kerülhet az Országgyűlés elé a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása. Meglátjuk, előtte vagyunk még – válaszolta arra a kérdésre, hogy a hétvégi török választás lehet-e befolyással az ügyre.

A miniszter Budaházy György ügyéről személyes véleményét ismertetve azt mondta: tiszteletben tartja a köztársasági elnök döntését, és üdvözli is azt, mert „a magyar igazságszolgáltatás szégyene”, ami ebben az ügyben történt. Indokolt volt az államfő döntése – jelentette ki.

Hozzátette: kegyelmi kérvény esetén ha bármilyen közbiztonságot veszélyeztető szempont felmerül az elkövetővel kapcsolatban, akkor az igazságügyi miniszter nem ellenjegyzi a kérvényt. Az egyetlen a kegyelem ellen szóló érv az volt, hogy Budaházy György állam elleni cselekményt követett el – közölte.

A tárcavezető a MÁV-cégcsoport igazgatótanácsi tagjainak 100-130 százalékos béremelését úgy kommentálta: a teljesítményük fogja minősíteni azt, hogy ez megérte-e vagy sem. Egy százmilliárdos költségvetésű cég esetében, ha az igazgatóság jó döntéseket hoz, akkor a fizetésük sokszorosát is megszolgálják, ha viszont rosszakat, akkor hiába kapnak alacsony fizetést, az állam nem fog jól járni velük – mondta.

Hozzátette: világos elvárások vannak azzal kapcsolatban, hogy a MÁV-nak milyen területen, hogyan kell átalakulnia, és ez mennyi bevételt jelent az államnak és az adófizetőknek, és reméli, hogy a kettő egyenlege „sokszorosan pozitív lesz”.

A kormány még korábban, egy alkalommal tárgyalt a kastélyok hasznosításáról.

Lázár János építési és a közlekedési miniszter terve arról szól, hogy gazdasági társaságok vagyonkezelésbe vehessenek kastélyokat, de ez a közcélú, például múzeumi működést nem változtatja meg, csak a kihasználatlan időszakokban lehetne magáncélra hasznosítani – mondta.

A kormány építőanyagpiaci terveiről a miniszter úgy nyilatkozott, egyszerre cél, hogy az építőiparra és az anyagokra kiterjedő válsághelyzet, hiány időszakában is biztosított legyen az ellátás, ezért született döntés az elővásárlási jogról, amivel egyébként mindeddig nem élt a kormány, és az is cél, hogy nagyobb legyen a terület súlya a magyar gazdaságban.

Utóbbihoz, jegyezte meg, arra van szükség, hogy nőjön a hazai részarány. Nincs magyar cementipar; ebben szeretnénk, ha változás lenne – jelentette ki.

Az autópálya-koncessziós szerződés módosításával kapcsolatban azt mondta, a magyar államnak jó megállapodás született, mert csökkenti a 2023-as és 2024-es költségvetési év terheit, a kormánynak ugyanis az volt az érdeke, hogy az ezekre az évekre eső fizetési kötelezettség mérséklődjön.