Sólyom László volt köztársasági elnökre emlékezett az Országgyűlés hétfői ülése kezdetén, majd a napirend előtt felszólaló képviselők a természetvédelem leépítéséről és a magyar–szerb határ megvédéséről beszéltek.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke elmondta: vasárnap értesültek a hírről, hogy életének 82. évében elhunyt Sólyom László, a kiemelkedő jogtudós, az Alkotmánybíróság első elnöke, Magyarország egykori köztársasági elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Kiemelte: Sólyom László elsősorban jogász volt, az állam- és jogtudomány kandidátusa, a tudomány doktora, számos hazai és külföldi egyetem tanára, magyar és nemzetközi jogásztársaságok elismert tagja. Tudományos munkásságának megkoronázásaként élhette meg, hogy a rendszerváltozáskor a demokratikus jogállami intézményrendszer egyik alapköveként létrehozott Alkotmánybíróság tagja, elnökhelyettese, majd elnöke lett – idézte fel.

Kitért rá: amikor 2005 júniusában köztársasági elnökké való megválasztásakor ebben a teremben letette az elnöki esküt, kiemelte, hogy immár alkotmányos kötelessége a nemzet egységét képviselni és benne a nemzet választott képviselőinek az egységét is kifejezni. E tisztségében, ahogy korábban alkotmánybírói tevékenysége során is, fő feladatának tekintette az alkotmány fölötti őrködést, amelynek szigorúságában kérlelhetetlen volt – fogalmazott Kövér László.

A házelnök hangsúlyozta: Sólyom Lászlót, mint magánembert, tudóst, és politikust számtalan szál kötötte az Országházhoz és az itt folyó tevékenységhez. Részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában és az 1970-es években az Országgyűlési Könyvtárban dolgozott tudományos kutatóként – sorolta. Hozzáfűzte: jogtudósként rendszeresen publikált magyar és idegen nyelven, jogászok nemzedékei forgatták tanulmányait, tankönyveit, elemzéseit.

Megjegyezte: Sólyom László egész élete során fontosnak tartotta a környezet- és természetvédelem szem előtt tartását.

Kövér László azt mondta: olyan személyiségtől búcsúznak, aki szorgalmával és eltökéltségével, szilárd erkölcsi elveivel és kiemelkedő szaktudásával egész életében a magyar társadalom nehezen kivívott szabadságát és felemelkedését kívánta szolgálni, az élet minden területén elsődlegesnek tekintette az egyetemes emberi értékek mindenáron való megvédését. Életpályája alapján már életében is korunk kiemelkedő személyiségei között tarthatták számon, és az utókor is így fog emlékezni rá – jelentette ki Sólyom Lászlóról az Országgyűlés elnöke.

LMP: A kormány leépítette a természetvédelem lehetőségét

Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy a természeti kincsek megóvása nemzeti sorskérdés, de a kormány végérvényesen leépítette a természetvédelem lehetőségét, mert olyan rendeletet fogadott el, amely lehetőséget ad a szennyező cégeknek arra, hogy mentesüljenek a bírságok alól. A kormány a Dunaferr megvédésére hivatkozott a rendelettel kapcsolatban, azonban ez a rendelkezés nem erről szól – vélekedett.

Közölte: politikai alapon mentességet kaphatnak a szennyező cégek, így az akkumulátorgyárak is. Nem lehet vita arról, hogy fontosak a természeti kincsek és nem lehet azokat áruba bocsátani semmilyen profit reményében – jelentette ki. Hozzátette: a kormánynak választ kell adnia, hogy hajlandó-e korrigálni a rendelettel vétett hibát.

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára úgy válaszolt, hogy úgy tűnik, az ellenzéknél minden esetben, amikor gazdaságfejlesztésről vagy egy stratégiai jelentőségű vállalat megmentéséről van szó, előkerülnek az akkumulátorgyárak, az ellenzék mindig erre a kérdésre építve igyekszik politikai haszonra szert tenni.

Kiemelte: a kifogásolt rendelkezés a Dunaferr megmentéséről szól, az üzem bezárása esetén tízezer család bevétele szűnne meg, ami a régió gazdasági ellehetetlenülését is jelentené. Lehetne nemzeti konszenzus is e kérdésben, az ellenzék mégis támadja a kormány eljárását – mondta.

Mi Hazánk: Nem működik a határvédelem a magyar–szerb határon

Toroczkai László (Mi Hazánk) kijelentette: a magyar-szerb határ közelében anarchia van, migránsokból álló bűnbandák vették át az irányítást, rendszeresen tüzelnek a magyar határt védőkre. A rendőrök azt a parancsot kapják, hogy menekülniük kell, amikor a migránsok lőnek, így viszont az ott élőket magukra hagyják – mondta.

Hangsúlyozta: be kellene ismerni, hogy nem működik a rendszer, elfogadhatatlan, hogy a határátkelőn órákat várakoznak az emberek, a bűnszervezetek azonban azonnal átjutnak a határzáron. Oda kellene vezényelni a határra a honvédséget, viszonozni kellene a tüzet, a külföldi embercsempészeket vissza kellene zárni a börtönökbe, a migránsokat pedig zárt táborokban kellene elhelyezni – sorolta.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára minderre úgy reagált: Európában Magyarország tudja a legjobban megmutatni, hogyan kell hatékonyan megvédeni a határt. Akik nyitottá akarják tenni a határokat, azok az embercsempészek oldalára állnak, ez pedig elfogadhatatlan, mert fontos, hogy minden ország maga dönthesse el, kikkel akar együtt élni, hogyan képzeli el a jövőjét – mondta.

Közölte: a képviselő azzal, hogy azt javasolja, helyezzék el zárt táborokban a migránsokat, azt is ajánlja, hogy itt regisztrálják őket. Azonban az az ország, amely először regisztrál egy migránst, az vállalja a felelősséget érte – magyarázta.

 Párbeszéd: Az akkumulátoripar egyetlen feltétele sem adott Magyarországon

Szabó Rebeka (Párbeszéd) közölte, Magyarországon a hatalmas akkumulátoripar egyetlen feltétele sem adott. Szerinte az autógyártás sincs veszélyben, már most bőven lenne elég akkumulátorkapacitás az országban az összes magyarországi autógyártó minden autójának.

Közölte, az akkumulátorgyártáshoz az ivóvízkészletet akarják megcsapolni, az áramot gázerőművek építésével akarják biztosítani, holott globális gázhiány van. Hozzátette: a munkaerőt a tömegével Magyarországra hozott ázsiai vendégmunkásokkal akarják biztosítani, emellett bevezetik a köz nélküli közmeghallgatást és mentesítik az akkugyárakat a környezetvédelmi büntetések alól. Elmondta, a zöldminimumprogramjuk azt tartalmazza, hogy a településeken megvalósuló beruházásokkor a környezeti biztonság és az emberi életminőség szempontjának kell elsődlegesnek lennie.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte, nagy változás zajlik az iparban, most dől el, mely európai országokban lesznek a jövő iparágai és autógyárai. Nagyon sok autógyár már most elkezdte az átállást – mutatott rá, azt kérdezve, ami jó Franciaországnak és Németországnak, miért nem jó a Párbeszédnek. Reményét fejezte ki, hogy az ellenzéki párt álláspontjának nincs köze ahhoz, hogy hónapok óta külföldről kap támogatást.

A környezetvédelmi szabályokról elmondta, aki Magyarországra jön befektetőként, kutyakötelessége betartani a szabályokat, ha nem teszi, a hatóságoknak a lehető legnagyobb szigorral kell lesújtaniuk.

Szóvá tette azt is, hogy a párbeszédes Karácsony Gergely főpolgármester százmilliós nagyságrendben osztott jutalmat olyan területen, ahol nem parádés a főváros teljesítménye. Hozzátette: állandósult a közlekedési káosz, folyamatosak a dugók, látványos a köztisztaság romlása és a BKV-jegyek árát 30 százalékkal emelték.

Jobbik: Önálló határőrségre van szükség

Lukács László György (Jobbik) a szervezetileg önálló, professzionális határőrség felállítását sürgette. Szerinte a határőrség rendőrségbe olvasztásával számos kapacitás elveszett, de még nem késő lépni. Kifogásolta azt is, hogy Magyarország embercsempészeket enged szabadon.

A magyar határokat meg kell védeni – hangoztatta.

Elmondta, meg kell állítani, hogy migránsmunkások érkezzenek az országba, hogy elvegyék a magyar emberek munkáját és alacsonyan tartsák a béreket. Ha a kormány terve sikerül, és betelepítenek 500 ezer migránsmunkást, akkor a végén még azt is megéljük, hogy az önök által oly kedvelt Megafon vezetőjét Rákay Philip helyett Rákay Filipinónak fogják hívni – fogalmazott.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a Jobbik masszívan – akár szavazatokkal is az Európai Parlamentben – mindig kiállt a migráció mellett és amit Brüsszel elvárt, kvóták, beengedés, liberális hozzáállás, mindent megtesz, közben a kormányt meg lepopulistázza.

Jelezte, havonta 100-150-en jelentkeznek határvadásznak, hónapról hónapra veszik fel a jelentkezőket.

Közölte, minden magyar állampolgárságú embercsempész magyar börtönben ül, de az elmúlt években sok olyan embercsempész került a magyar börtönökben, aki nem beszél magyarul, más a kultúrája, ők többletterhet jelentettek. Egyetlen európai ország sem vette át a saját bűnözőit és egyetlen fillérrel sem járult hozzá az eltartásukhoz – részletezte.

Senki büntetését nem engedték el, ha még egyszer elfogják őket Magyarországon, azonnal mennek vissza a börtönbe – mondta.

A vendégmunkásokkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a jobbikos politikus hivatásos orvosexportőr.

Momentum: Ki képviseli az alsózsolcaiak érdekeit?

Lőcsei Lajos (Momentum) a Borsod megyei Alsózsolcára tervezett akkumulátor-hasznosító üzem ügyében bírálta

Csöbör Katalint, a választókörzet fideszes országgyűlési képviselőjét, akit azzal vádolt, hogy nem az üzem ellen tiltakozó helyiek érdekeit képviseli, hanem helytartóként viselkedik.

Felhívta a figyelmet arra: 3100-an írták alá az üzem létesítése elleni petíciót, és sem a családjukért és egészségükért aggódó helyiek, sem az alsózsolcai polgármester, sem a képviselőtestület nem kér az üzemből.

Hozzátette: Csöbör Katalin az üggyel kapcsolatban szervezett két korábbi lakossági fórumon sem vett részt, majd amikor október elején mégis elment egyre, akkor is csak  mellébeszélésre, ködösítésre és az önkormányzat hibáztatására telt tőle.

A kormánypárti politikustól azt kérdezte: mit csinált a számára átadott petícióval és miért nem saját választóit képviseli.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: Csöbör Katalin több alkalommal győzött az említett választókerületben, miközben a baloldal eddig nem kapott kormányzati lehetőséget.

Szerinte ha van párt, ahol felmerül a helytartóság kérdése, akkor az nem a kormánypárt, hanem éppen a Momentum, amely kampányolt román pártok mellett a magyarok ellenében, az olimpia budapesti megrendezése ellen, valamint az ukrajnai háborúba fegyvereket küldött volna. Ezek után jön azzal, hogy ki a  helytartó? – tette fel a kérdést.

Kijelentette: a kormány azon dolgozik, hogy munkahelyteremtő beruházásokat hozzon Magyarországra. A tét most az, hogy Magyarországon is jelen lesznek-e a jövő iparágai – hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint a Momentum ebbe a versenybe be se nevezne, hanem simán végignézné, hogy több százezer ember elveszíti a munkahelyét – tette hozzá.

MSZP: Miért kell a nyugdíjasoknak még egy hónapot várni a nyugdíjemelésre?

Gurmai Zita (MSZP) részvétét nyilvánította Sólyom László volt köztársasági elnök halála miatt, az egyik legtisztességesebb és legmélyebb demokratának nevezve a volt államfőt.

Az MSZP képviselője amiatt vonta kérdőre a kormányt, hogy miért kell a nyugdíjasoknak még egy hónapot várni a nyugdíjemelésre, amikor – ha a kabinet akarja – akár egy nap alatt elfogadhat a kormánytöbbség bármilyen jogszabályt, és elkölthet százmilliárdokat.

Szerinte a törvény nem zárja ki, hogy az emelést előbb adják oda a nyugdíjasoknak. Az emelés mértékével kapcsolatban pedig hazugsággal vádolta a kormányt, mert szerinte nem közel félhavi nyugdíjkiegészítést fizetnek az időseknek, hanem a legjobb esetben is csak 37 százalékot kapnak meg a nyugdíjasok.

„Orbán Viktor (…) a zakója belső zsebében több készpénzt hord, mint amennyi emelést most a nyugdíjasok többsége kap” – fogalmazott.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt válaszolta: 2010-ben a Fidesz-kormány azt ígérte, hogy minden helyzetben meg fogja őrizni a nyugdíjak vásárlóértékét. Ezt a kormány minden évben megtette és amikor lehetőség volt rá, akkor prémiumot fizetett, rezsiutalványt jutatott, illetve a 13. havi nyugdíjat is visszaépítette – tette hozzá.

A 2010 óta eltelt időszakban a nyugdíjak vásárlóértéke növekedett, ellenben a baloldali kormányzat időszakéval – emelte ki.

Kijelentette: a Fidesz–KDNP kormánynak nincs szégyenkeznivalója, tartotta a szavát, a szankciós infláció által okozott károk időszakában is megvédte a nyugdíjasokat.

DK: Adják vissza a pénzünket!

Varju László (DK) arról beszélt, hogy a kormány a gáz árát egy éve hétszeresére emelte. Hazugságnak nevezte, hogy erre a világpiaci ár emelkedése miatt lett volna szükség. Kijelentette: valójában Orbán Viktor miniszterelnök miatt ilyen magas a rezsi.

Azt mondta: nemrég kiderült, hogy a kormány a köbméterenkénti 125 forintos gázt 676 forintért, vagyis ötszörös profittal adják tovább az embereknek.

„Így lopott meg az Orbán-kormány minden magyart” – jelentette ki. „Adják vissza a pénzünket!” – követelte. Szerinte az elmúlt egy év összes gázszámlájának négyötödével tartoznak az embereknek.

Fizessenek a milliárdosok, és fizessék vissza a kormányzati extraprofitot! – hangoztatta.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt: a DK-nak nem a leghitelesebb témája az energiaár és a rezsicsökkentés kérdése. Kormányzásuk alatt ugyanis tizenötször emelték az energiaárakat.

Arra mutatott rá: az Eurostat adatai szerint jelenleg a magyar családok fizetik a legkevesebb áram- és gázárat. Az áramért például Amszterdamban több mint háromszorosát kellett fizetni. A földgáz pedig Bécsben és Rómában több mint ötszörösébe, Svédországban több mint tízszeresébe kerül.

A kormány 1078 milliárd forintot adott az embereknek az első hét hónapban a rezsiszámlák csökkentésén keresztül – folytatta.

Kitért arra is, hogy az Európai Bizottság nem először támadja a rezsicsökkentést, a DK pedig ismét nem a magyar családokat képviseli, amikor támogatja ezt az unióban.

KDNP: Nem akarunk migránskvótákat!

Simicskó István (KDNP) arra emlékeztetett: az Európai Unió az alapító okirata szerint szuverén államok közössége. Emellett alapvető feladata a béke megőrzése, döntéseit pedig konszenzussal hozza.

Ezzel szemben napjainkban az egykori Nobel-békedíjas unió az ukrajnai háború egyik legnagyobb finanszírozója és a migráció egyik legnagyobb támogatója – mutatott rá. Bírálta azt is, hogy a közösség teljesen figyelmen kívül hagyja Magyarország döntéseit.

Hangsúlyozta: Magyarországnak az alaptörvénye is kimondja, hogy idegen népesség betelepítése nem lehetséges, de a migránsok szétosztását sem támogatja az ország.

Kijelentette: Brüsszel visszaél hatalmával. Szerinte el fogja tüntetni saját európai nemzeteit, ha folytatja önpusztító politikáját. Arra kérte a kormányt: védje meg a határokat, ne támogasson semmilyen kötelező elosztást és védje meg az ország szuverenitását. Mi nem akarunk Magyarországon migránsgettókat létrehozni – hangsúlyozta.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszában azt mondta, hogy az ukrajnai háború következményei alól senki nem tudja kivonni magát, ezen körülmények között kell a gyarapodó gazdaságot fenntartani.

Nehezítik a munkát, hogy az energiaárak tartósan magasan maradnak – folytatta. Az uniós kassza eközben kiürült, ezért további tízmilliárdokat kérnek – fogalmazott. Úgy kérnek többletforrásokat, hogy mi még az eddigi pénzeinket sem kaptuk meg – emlékeztetett.
Szólt az infláció kérdéséről is. Mint mondta, küzdeni kell az ellen, hogy meghatározó erejű cégek az indokoltnál jobban emeljék az árakat. A mezőgazdaságban is vannak kihívások, a kelet-európai gazdák komoly nehézségekkel néznek szembe az itt ragadt ukrán gabona miatt – sorolta. Közben elindult a génmódosított élelmiszerekre vonatkozó uniós szabályok fellazítása is, erre is kellő erővel kell reagálni.