A NATO-nak nem a körülötte zajló háborúkat, hanem a békét kellene megnyernie – mondta Orbán Viktor a közösségi oldalára feltöltött videóban. A miniszterelnök a washingtoni NATO-csúcson hangsúlyozta: Magyarország továbbra sem vesz részt a szervezet Ukrajna-missziójában, a magyar védelmi képességek fejlesztésére vonatkozó kötelezettségeinknek azonban eleget teszünk. Washingtonban van a külgazdasági és külügyminiszter is, aki a CNN hírtelevíziónak adott interjút. Szijjártó Péter azt mondta, hogy a helyzet a harctéren egyre rosszabb, és ha nem leszünk képesek megállítani a háborút, akkor újabb százezrek fognak meghalni.

A NATO-t 75 évvel ezelőtt azzal a céllal alapították, hogy megvédje a tagjai biztonságát, mára azonban elmozdulni látszik az eredeti céljától, és egyre inkább háborús szervezetként viselkedik.

„A NATO-nak vissza kellene térnie az eredeti szellemiségéhez, a szervezetnek nem a körülötte zajló háborúkat, hanem a békét kellene megnyernie” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a washingtoni NATO-csúcs első napján. A kormányfő a közösségi oldalára feltöltött videóban arról beszélt, hogy a katonai szervezet láthatóan egyre aktívabb szerepet vállal az orosz–ukrán háborúban, ami Magyarország szerint rendkívül veszélyes helyzetet teremt.

„Sőt felelőtlen, mert senki sem látja, mi lesz ennek a vége, hova is fogunk kilyukadni. A mai napon (szerdán – a szerk.) amellett fogok érvelni, hogy a NATO-nak vissza kellene térnie az eredeti szellemiségéhez. A NATO-nak nem a körülötte zajló háborúkat, hanem a békét kellene megnyernie. Ehhez elsősorban a saját védelmi képességeinket kellene fejleszteni. Magyarország nevében ezért (…) meg fogom erősíteni, hogy továbbra sem fogunk részt venni a NATO Ukrajna-missziójában, a magyar védelmi képességek fejlesztésére vonatkozó kötelezettségeinknek azonban maradéktalanul eleget teszünk” – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor a washingtoni NATO-csúcs első napját is a magyar kormány békemissziójának szentelte.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott tárgyalása után Washingtonban a török államfővel ült tárgyalóasztalhoz. Orbán Viktor Recep Tayyip Erdogantól is a magyar béketörekvések támogatását kérte, tekintettel arra, hogy az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktusban Törökország volt az eddigi egyetlen sikeres közvetítő.

„Az a stratégia, amelyet a NATO és az Európai Unió követett az elmúlt két és fél évben, semmilyen eredményt nem hozott, ezért újra kell nyitni a kommunikációs csatornákat” – ezt már a külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozta a CNN hírcsatornának szerda este. Az interjút a tárcavezető a közösségi oldalán is megosztotta. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a helyzet a harctéren egyre rosszabb, és ha nem leszünk képesek megállítani a háborút, akkor újabb százezrek halnak meg.

„Ukrajna területi integritása alapelv, de tárgyalásra van szükség. Az Ukrajnába szállított fegyverek ugyanis nem oldották meg a konfliktust”

– szögezte le Szijjártó Péter.

Magyarország továbbra sem vesz részt a NATO Ukrajna-missziójában és nem küld fegyvereket Ukrajnába. Hazánk erről június közepén állapodott meg Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkárral. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerdán azt közölte: a megállapodást Washingtonban az új NATO-főtitkár is megerősítette.

„A NATO-tagállamok jelentős része megerősíti elkötelezettségét Ukrajna fegyveres támogatása mellett. Magyarország ebből természetesen kimarad, ahogy a NATO-főtitkárral kötött megállapodásunk, amelyet az új, majd belépő főtitkár is megerősített. Nem küldünk katonát, és pénzt sem küldünk abba a szerepvállalásba, amit a NATO indít Ukrajna megsegítésére” – jelentette ki a honvédelmi miniszter Washingtonban.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf leszögezte: a magyar védelmi képességek fejlesztésére vonatkozó kötelezettségeinknek továbbra is eleget teszünk, hazánk pedig szövetségesként tekint a NATO-ra, amely a legerősebb, legrégebbi és legjobban kiépült védelmi szövetség, és annak is kell maradnia.