Fontos célja a kormánynak, hogy mindenki érezhesse Magyarországon a beruházási stratégiája sikereit, az új munkahelyek, a stabil megélhetés és a fejlődő infrastruktúra képében jelentkező pozitív hatásokat – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Mohácson.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Kronospan-Mofa új kapacitásbővítő beruházásának átadásán arról számolt be, hogy az osztrák tulajdonú faipari vállalat a farostlemez gyártásával foglalkozó mohácsi üzemében hajtott végre fejlesztéseket most több mint kétmilliárd forint értékben, amihez az állam 286 millió forint támogatást adott, biztossá téve 250 munkahelyet.

Kifejtette, hogy a frissen beszerzett berendezésekkel évi 240 ezer köbméteres gyártási kapacitást érhet el az üzem, amely az alapanyagok több mint felét magyar beszállítóktól vásárolja, termékei mintegy 90 százalékát pedig az exportpiacokon értékesíti.

„Tehát ez az, ami nemzetgazdasági szempontból kifejezetten mindig vonzó. Minél több magyarországi alapanyag felhasználása, és aztán a feldolgozás, a hozzáadott érték itt, Magyarországon, majd mindezt külföldön értékesíteni” – fogalmazott.

Szijjártó Péter beszédében kiemelte, hogy elmúlt évek világgazdasági nehézségei és változásai ellenére sikerült megőrizni a magyar gazdaság stabilitását, illetve hazánk vonzerejét a beruházásokért folytatott nemzetközi versenyben.

Rámutatott, hogy a Global Best to Invest friss rangsora szerint a közép-európai régióban Magyarország rendelkezik a legkedvezőbb beruházási környezettel.

A kormány fontos céljának nevezte, hogy mindenki érezhesse az országban a beruházási stratégia sikereit, az új munkahelyek, a stabil megélhetés és a fejlődő infrastruktúra képében jelentkező pozitív hatásokat.

„Ugye a korábbi Budapest-központúság meg a kelet-nyugati egyensúlytalanság orvoslása gyakorlatilag azt tudom mondani, hogy megtörtént, mivel hatalmas beruházások jöttek és jönnek létre ma is milliárd eurós nagyságrendben kisebb és nagyobb vidéki településeken” – szögezte le.

„Kelet-Magyarországon gyakorlatilag létrejött az új modernkori autóipar egyik új globális központja, és most azt a stratégiai célkitűzést állítottuk magunk elé, hogy a nagyberuházásokkal Dél-Magyarországot is nagy lépésekkel fejlesszük” – tette hozzá.

A miniszter rámutatott, hogy a régió fejlesztésének két, illetve három lába van. Szavai szerint az egyiket az állami fejlesztések jelentik, és erre példaként hozta fel a paksi atomerőmű bővítését, a 21. Duna-híd megépítését Mohácsnál, az újabb gyorsforgalmi összeköttetést, ezúttal Horvátország irányába, és arról is beszámolt, hogy fontos terv ezt létrehozni Kaposvár és Szigetvár között is.

Ezen gyors fejlesztéseknek a második lába a Mohács 500 programsorozat, míg a harmadik láb a vállalati beruházások támogatása – sorolta.

„Tehát a nagy állami infrastruktúra-fejlesztések, a Mohács 500 és a vállalati beruházások támogatása jelentik együtt a dél-magyarországi fejlesztési stratégia három alappillérét” – jelentette ki.

Aláhúzta, hogy az elmúlt időszakban a kormány folyamatosan állította át a fókuszt a térségre a beruházásösztönzési politikájában. Ezt az is tanúsítja, hogy Baranya vármegyében 76 nagyberuházást támogattak mintegy 60 milliárd forinttal, amelyek összesen 300 milliárd forintos értéket képviseltek és 6200 új munkahelyet teremtettek.

Szijjártó Péter végül kiemelte, hogy a mostani beruházás nagyban hozzájárul a hazai faipar fejlődéséhez is, amely ágazat 14 ezer embernek ad munkát, a termelési értéke pedig megközelítette az 500 milliárd forintot, miközben a szektor exporthányada is jelentősen 50 százalék felett van, ami a versenyképesség bizonyítéka.

Továbbá arra is kitért, hogy az utóbbi évek magyar gazdasági sikereiben jelentős szerepe volt az osztrák befektetőknek, a két ország gazdasági együttműködésének.

Tájékoztatása szerint Magyarországnak Ausztria a negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere, s több mint 2300 osztrák tulajdonú vállalat működik hazánkban, mintegy 75 ezer embert foglalkoztatva.