Magyarország igényelni fogja a határrendészeti költségek megtérítését az Európai Uniótól, és kész pert is indítani a költségek megtérítése érdekében – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.

A migráció ügyében Magyarországot elmarasztaló ítélettel kapcsolatosan vannak fontos sarokpontok, amiken nem tudunk, és nem is akarunk átlépni. A magyar emberek népszavazáson hozott döntése a kormány számára „parancs”, ezért a magyar emberek akarata ellenére Magyarországra senkit nem lehet betelepíteni. A határokat továbbra is megvédjük az illegális bevándorlóktól – hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Hozzátette: akik politikai menedékjogot kapnak az uniós szabályoknak megfelelő jogállami eljárásban, azoknak a magyar kormány felajánlja az egyirányú, ingyenes brüsszeli utat. A határrendészeti költségek megtérítését is igényelni fogjuk a következő tárgyalások során az Európai Bizottságtól, az Igazságügyi Minisztérium bevonásával.

Gulyás Gergely elmondta, hogy Magyarország úgy költött az elmúlt években 2 milliárd eurónak megfelelő összeget a schengeni (külső) határ védelmére, hogy ebből az EU érdemben semmilyen hozzájárulást nem kapott.

Hozzátette: Európában változások vannak, és ezek a változások pontosan úgy történnek, ahogy már 2015-ben elmondtuk. Akkor Orbán Viktor miniszterelnök az elsők között és világosan elmondta, hogy ha az Európai Unió nem szerez érvényt a közösségi jognak, benne a schengeni egyezménynek, és nem kötelezi a külső határt védő tagállamokat arra, hogy hatékonyan védjék meg a külső határokat, ahogy azt Magyarország teszi, akkor a schengeni rendszer össze fog omlani.

Gulyás Gergely szerint az is látható, hogy Németország döntése alapján szeptember 16-tól valamennyi schengeni belső határon újra bevezetik a határellenőrzést. Ez – a miniszter szerint – arra utal, hogy a migráció „szétszedi Schengent”. Tehát Németország az, amely „szétveri Schengent”. Először szétverte azzal, hogy nem kötelezte az uniós tagállamokat arra, hogy hatékonyan megvédjék a külső határt, most pedig szétveri azzal, hogy bevezeti a belső határellenőrzést.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a határmentes térség és a szabad közlekedés a schengeni zónán belül az Európai Unió egyik komoly vívmánya. Most ez kerül veszélybe, méghozzá azért, mert Brüsszelben nem hallgattak Magyarországra, nem tették világossá minden schengeni ország számára, hogy úgy kell eljárni, ahogy Magyarország eljárt.

Gulyás Gergely szerint Brüsszel azokat az országokat tervezi bírságolni, amelyek a kötelezettségeinek eleget tettek. A miniszter elmondta: örülünk annak, hogy Németország is rádöbbent a külső határvédelem fontosságára, de ha ezt előbb tette volna, és az unió legnagyobb tagállamaként nyomást gyakorolt volna, akkor nem fajult volna idáig a helyzet.

A kormány tárgyalt a jövő évi költségvetés célkitűzéseiről is, de magáról a költségvetésről még nem – derült ki a tájékoztatón.

Nagy Márton gazdasági miniszter kapott felhatalmazást arra, hogy tárgyaljon a munkaadókkal és a munkavállalókkal. „A cél az, hogy jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelés váljon lehetővé Magyarországon” – emelte ki Gulyás Gergely.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett: nem a kormány határozza meg a minimálbér, illetve a garantált bérminimum mértékét, hanem a munkaadók és munkavállalók megállapodása az, amelynek eredményét a kormány „mindig törvényerőre emeli és ennek megfelelően határozza meg a minimálbér és a garantált bérminimum mértékét és összegét”.

A kiszámíthatóság jegyében azt szeretnénk, ha idén többéves megállapodást lehetne elérni – jelezte Gulyás.

Azt is szeretnénk, hogyha a minimálbér a bruttó átlagkeresetekhez lenne kötve – tette hozzá.

Hogy mikor tudjuk ezt elérni, ez már a munkaadótól és munkavállalóktól függ, de az biztos, hogy Magyarország számára – és a magyar munkavállalók számára – közös érdek, hogy a minimálbér minél magasabb legyen.

A minimálbér-emelés ugyanis béremelést jelent azok számára is, akik egyébként többet keresnek: ez az emelés ugyanis minden évben néhány hét vagy hónap alatt, vagy akár már előzetesen az átlagos bérszínvonalba is átgyűrűzik – taglalta a minimálbér-emelés hatásait Gulyás.

Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter kitért arra is, hogy a kormány tárgyalt a szakmunkáshitelről. Ezzel kapcsolatban a miniszter azt mondta: a következő kormányülések valamelyikén, de biztos, hogy október végéig fog ebben a kérdésben döntés születni. Úgy folytatta: a kormány úgy döntött, hogy nem szakmunkáshitelt szeretnénk bevezetni, hanem egy olyan munkás hitelt, ami nem csak a szakmunkások számára érhető el, mint a diákhitel, amely az I. Orbán-kormány rendkívül sikeres terméke volt.

„Úgy gondoljuk, hogy a munkáshitelre pedig most van szükség, és ez tenné teljessé a fiatalok számára a kedvezményes hitelhez jutás lehetőségét” – mondta a miniszter.

Megerősítette: a következő vagy az azt követő kormányülésen fogják a részleteket megtárgyalni, de a cél az az, hogy egyszerűen gyorsan juthassanak kedvezményes hitelhez azok, akik már 17-18 éves koruktól dolgoznak, és akiknek éppen ezért a diákhitel nem áll rendelkezésre. Hozzátette: a részleteket szintén a gazdasági miniszter fogja kidolgozni, és legkésőbb jövő év január elsejével ezt be fogjuk vezetni.

A kormányszóvivő ezután felsorolta a közelmúlt kormányzati támogatással megvalósult fejlesztéseit.

Vitályos Eszter elmondta, az elmúlt két hétben összesen 84 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások Magyarországon, ez összesen 32 projektet jelent.

• Több mint 2 milliárd forint értékben valósultak meg óvóda és bölcsődefejlesztések, a szabolcsi Kisvárdán 420 millió forintból épült óvoda és református bölcsőde,
• Heves vármegyében 354 millió forintból bölcsődei férőhely bővítés,
• Szabadhídvégen pedig 392 millió forintból készült el az új óvoda, Szigetszentmiklóson pedig 647 millió forintból készült el az Árpád-házi Szent Piroska Görögkatolikus Óvoda.
• Kiemelte: ezzel Magyarország elérte a 65 978-as számot a bölcsődei férőhelyek számát illetően, ami azt jelenti, hogy az elmúlt egy évben több mint 5000 új bölcsőde épült.

Közlekedésfejlesztési projektekről és útfelújításokról is említést tett Vitályos Eszter, amelyek 6,6 milliárd forint értékben valósultak meg.

• Eger és Szilvásvárad között befejeződött a 25. számú főút és a 25-06 jelű főút felújítása, a beruházás összege 4 milliárd forint volt.
• A heves vármegyei Lőrincnek 1,3 milliárd forint értékben valósult meg egy beruházás, míg Pásztó és környékén buszmegállók és parkolóhelyek készültek el.

Végül, de nem utolsó sorban említette Hajdúszovátát, ahol a településen uniós forrásból háromszázmillió forintos támogatással aszfalt burkolattal ellátott út épült, amely beruházással az öntözőt telepet és az állattartó telepet tették könnyebben elérhetővé

Vitályos Eszter beszámolt arról is, hogy az elmúlt hónapban öt településfejlesztési projekt fejeződött be, összesen 750 millió forint támogatási összeggel.

• Karcagon 254 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásból valósult meg az Akácliget Gyógy- és Strandfürdő új medencéjének építése.
• A Somogy vármegyei Kéthelyen 248 millió forint támogatásból közösségi tér jött létre. A beruházás során a település mozijának belső tere is megújult. Kunszálláson a vidékfejlesztési program keretében termelői piacot adtak át, ez egy 85 millió forintos beruházás volt, amely mellé az önkormányzat még 25 millió forint önerőt is biztosított.
• A gazdaságfejlesztést érintően a kormányszóvivő elmondta, hogy Kaposváron 8,3 milliárd forint összegben valósultak meg beruházások;
• 4,8 milliárd forintos támogatásból valósított meg élelmiszeripari komplex fejlesztést Magyarország egyetlen répacukorgyára, a Magyar Cukor Zrt. a Pest vármegyei Dunakeszin, 1,2 milliárd forint támogatással.
• A Kontroll Medical Zrt. új telephelyet alakított ki Székesfehérváron.
• Új alumínium-újrahasznosító üzemet épített a Hydro Extrusion Hungary Kft, a létesítmény éves kapacitása 90 ezer tonna lesz, jellemzően prémium autóipari felhasználók számára, ez a beruházás 80 új munkahelyet is teremtett.

Az oktatás területét érintve Vitályos Eszter elmondta, hogy összesen több mint 64 milliárd forint összegben valósultak meg fejlesztések, beruházások.

• Pest vármegyében átadták a Dunakeszi Diáknegyedet, amely 54 milliárd forintos beruházás keretében valósult meg egy komplex fejlesztés keretében.
• Cegléden 3,2 milliárd forintból megvalósult a Kossuth Lajos Gimnázium felújítása, Gyulán kétmilliárd forintból a Magvető Református Magyar–Angol két tannyelvű Általános Iskola és Óvoda új tornatermét adták át, valamint megtörtént az épület energetikai korszerűsítése is.
• Székesfehérváron a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium teljes körű felújítása történt meg, a beruházás összege 3,2 milliárd forint volt.