A független társulatok támogatásával, a hazai belpolitikával és az államadóssággal is foglalkoztak a képviselők kedd reggel, az Országgyűlésben napirend előtt elhangzott felszólalásaikban.

LMP: támogatni kell a független művészeti társulatokat

A független művészeti társulatok segítését szorgalmazta napirend előtti felszólalásában Kanász-Nagy Máté (LMP), hozzátéve, sajtóhírek szerint Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter „arról gondolkodott”, hogy több ilyen szervezet ne kapjon támogatásokat.

Azt mondta: a Nemzeti Kulturális Alap pályázatai csúsznak, a nyertes pályázatok közül többet visszaküldött a miniszter úr a kuratórium tagjainak, hogy nézzék át őket, valamint több győztes pályázatnál azt javasolhatta, hogy ezek ne legyenek támogatva. Hozzátette: a miniszter személyesen próbált közbenjárni, hogy „elmeszeljék” ezeket a pályázatokat. Azt hangsúlyozta: a polgári Magyarország eszméjének része, hogy a független, kritikus hangokra is szükség van, és támogatni kell azokat.

Válaszában Zsigó Róbert, az érintett tárca parlamenti államtitkára „fikcióknak és vádaskodásoknak” nevezte az elhangzottakat, majd arra kérte a felszólalót, „azt soha ne kérje tőlünk számon, hogy ha gondolkodunk valamin”. A miniszter pedig el is szokta mondani, amin gondolkodik – fűzte hozzá.

Hozzátette: a tárca szerint a színházak legfőbb feladata az értékek közvetítése, és ha ezt teszik, meg tudják velük találni a közös nevezőt.

Az államtitkár kiemelte: a kormány 2010 óta kiemelt ágazatként kezeli a kultúrát, a fenntartó funkció gyakorlása mellett 117 kulturális beruházásnak 625 milliárd forintnál több támogatást ítéltek meg; a kulturális intézmények működésének támogatásban világelsők, lakoságarányos színházlátogatásban Európában a harmadikak vagyunk.

Zsigó Róbert jelezte: a kormány és a tárca eddig is támogatta és ezután is támogatja a kultúrát, a támogatási eljárások esetében pedig mód van kifogás benyújtására.

Mi Hazánk: az emberek többsége nem jut előbbre

Apáti István (Mi Hazánk) az őszi ülésszak kezdetén a politikai helyzetet értékelve arról beszélt: a kormánnyal az a legfőbb baj, hogy a többség szerint hiába dolgoznak napi 10-12 órát, „úgysem jutnak előbbre”.

Önök egy olyan társadalom- és gazdaságszervezési modellt hoztak létre, amely szerint néhány családnak mindent, a társadalom többségének pedig semmit – fogalmazott, szavait a kormányoldalnak címezve.

A magyar belpolitika utóbbi hónapokban lezajlott átalakulásáról úgy nyilatkozott: „az antik és megantikolt baloldalon” már „kapuzárási pánik tört ki”, miközben megjelent a színen a Tisza Párt, egy olyan szervezet, amely „gyakorlatilag a hibalistát sorolja fel”, és „eléggé ügyesen próbálja megtéveszteni a közvélemény nagy részét”, miközben nincs programja, szemben a fő elgondolásait évekkel ezelőtt közzé tévő Mi Hazánk Mozgalommal.

Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált az elhangzottakra: Magyarországon a Fidesz-KDNP kormány 14 éve kétharmados felhatalmazással kormányoz, amiért hálával tartoznak a választóknak, a folyamatos választói támogatás annak visszaigazolása, hogy a kormány igyekszik első helyen kezelni az országot, a nemzetet, az emberek segítését.

A családtámogatások, a családbarát adórendszer, a gyereknevelés segítése fontosságát hangsúlyozta az államtitkár, főleg „egy olyan globalista világban, ahol manapság ez nem divat, és a legalapvetőbb értékeket kérdőjelezik meg, például a gyermekvállalás kapcsán, a családok kapcsán”.

Hozzátette: soha olyan sok fejlesztést, forrást nem kapott az egészségügy, mint az utóbbi időben, emellett számos területen vezetett be életpályamodellt és emelte a béreket a kormányzat, amelynek cselekvéseit a szuverenista és a békét előtérbe helyező politika határozza meg.

Párbeszéd: adósságcsapda felé megy az ország

A miniszterelnök múlt heti budapesti beszédét elemezte Mellár Tamás (Párbeszéd). Szerinte adósságcsapda felé megy az ország, hiszen „az orbáni gazdaságpolitikai mesterterv” azt mutatja, hogy a kormánynak elfogyott a pénze, az Európai Uniótól nem tudunk forráshoz jutni, így nem jut beruházásra és a fogyasztás növelésére. Ezért Kínától és közel-keleti országoktól veszünk fel nagy mennyiségű hitelt. A szónok szerint az a cél, „hogy felkészüljön az ország a 2026-os választásokra, hogy legyen gazdasági növekedés és lehessen pénzt osztogatni”.

Mellár Tamás szerint a magyar gazdaság azért került ebbe a helyzetbe, mert 2010 után olyan gazdasági helyzetet hoztak létre, ahol kialakult egy nem hatékonyan, nemzetközileg versenyképtelen módon működő „NER-vállalkozói kör”. Ennek működéséhez állandóan tőkét kell bevonni, valamint el kell kerülni, hogy ez a csoport „hűtlenné váljon”

Válaszában Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára arra emlékeztetett: 2010-ben egy eladósodott, lepusztult költségvetést, „szétzilált gazdaságot és szétzilált társadalmat” vett át az Orbán-kormány, amely teljesítette azon tavalyi célkitűzéseit, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét, a munkahelyeket és letöri az inflációt.

Hangsúlyozta: az elhúzódó háború ellenére idén ismét növekedési pályára állt a gazdaság, tovább bővült a gazdaság, jók a kilátások, az IMF és az Európai Bizottság is „az élmezőnybe várja a magyar gazdaság növekedését”. Hozzátette: a kormány megerősítette az államháztartás egyensúlyát, az államadósság csökkenő pályán van és a három nagy nemzetközi hitelminősítő továbbra is befektetésre ajánlja Magyarországot, a 2010-esnél jobb besorolással.

A Jobbik a vidéki emberek életének nehézségeire hívta fel a figyelmet

Dudás Róbert (Jobbik) a vidéki emberek életét befolyásoló intézkedésekre hívta fel a figyelmet. Ezek között említette a kistelepülési iskolák, a takarékszövetkezetek, majd a posták bezárását. Szerinte munkahelyek sincsenek, a közlekedés nem megoldott, rosszak az utak, a buszjáratok ritkák.

Bezártak a boltok, mert nincs kereslet és vasúti szárnyvonalakat is bezártak – sorolta a problémákat.

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy a Jobbik korábbi szövetségesei 2010 előtt eladósították az önkormányzatokat, 1400 milliárd forintot szivattyúztak ki az önkormányzatokból, miközben folyamatosan növelték a feladataikat.

A mostani kormány azzal kezdte a kormányzást, hogy átvállalta az önkormányzatok adósságát – tette hozzá, úgy folytatva, az elmúlt 10 évben több mint 24 ezer milliárd forintnyi területfejlesztési célú, vagy hatású forrás állt rendelkezésre.

Közölte, az elmúlt 10 évben több mint 750 ezer fejlesztési célú projekt valósult meg a vidék Magyarországán. Mi ez, ha nem fejlődés? – kérdezte, jelezve, céljuk, az élhető térségek biztosítása az önkormányzatokkal együtt gondolkodva.

Momentum: miért nem védik meg a gyermekeket?

Tóth Endre (Momentum) azt kérdezte kormánypárti képviselőktől, miért nem védik meg a magyar gyermekeket? Semmit sem tanultak a februári pedofilbotrányból?

Felidézte, hogy a nyírmeggyesi általános iskolában egy kislányt bugyira vetkőztettek, és hiába jelezték a szülők, mi történt, az érintett tanítónő hónapokkal később is az iskolában dolgozott még.

Emlékeztetett „a bicskei pedofiligazgató” esetére is, aki ellen hiába zajlott vizsgálat, továbbra is kiskorú áldozataival lakhatott egy épületben.

Miért kell Magyarországon az áldozattá vált gyermekeknek iskolát váltania, megszöknie, vagy a vonat alá ugrania azért, mert a magyar kormány nem képes megvédeni őket? – tette fel a kérdést. Kijelentette, elegük van abból a „beteges fordított világból”, ahol az áldozatoknak kell menekülnie és nem a bántalmazónak.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy „háromszáz magára hagyott csecsemő sírásától hangosak a magyar kórházak” a gyermekvédelmi rendszer hibájából.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a kórházakban hagyott csecsemőkről elmondta, nyáron módosították a törvényt, miszerint ha valaki a gyermekért hat héten át nem jelentkezik a kórházban, akkor a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítható. A törvényjavaslatot a képviselő nem szavazta meg – mondta, jelezve azt is, hogy a jogszabály július 1-jétől hatályos, az első eljárások el is indultak.

A nyírmeggyesi eset kapcsán elmondta azt is, amikor felmerül a gyanú, hogy gyermek sérelmére bűncselekmény történik, azonnal vizsgálat indul, az érintettet pedig felfüggesztik. Hozzátette: a képviselő által említett esetben is ez történt, és az érintett pedagógus már hetek óta nem tanít.

Kijelentette, a kormánynak a gyerekek a legfontosabbak, ezért szigorította a büntető törvénykönyvet a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén.

MSZP: komplexen kellene kezelni a Balaton térségét

Molnár Zsolt (MSZP) úgy fogalmazott, a Balaton négyévszakos, és nemcsak üdülő-, hanem lakóhely is. Javasolta, hogy a jelenleg három vármegyéhez tartozó tónak legyen egy térségi, egységes kormányzata, amelyet a balatoniak választanak. Helyes lenne, ha az érintett 140 ezer ember egy balatoni főpolgármestert is választana – tette hozzá. Ez az önkormányzat képes lenne komplexen kezelni a felmerülő kérdéseket – vélekedett.

Kezdeményezte, hogy az idegenforgalomból származó áfabevételek egy része maradjon a Balaton térségében. Azt is javasolta, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács demokratikus működését fokozzák, delegálhassanak abba a parlamenti frakciók is képviselőt.

Latorcai Csaba államtitkár válaszában azt mondta, a baloldalnak nincs koherens programja a Balatonról, kormányon sem valósított meg átfogó fejlesztést, tevékenysége kimerült abban, hogy több mint 2600 ingatlant privatizált.

Elmondta, a mostani kormány átfogó fejlesztést kezdett, egyszerre fejleszti a Balatont üdülő- és lakóhelyként, az a célja, hogy a Balaton jobb térség legyen, érdemes legyen ott élni és üdülni.

DK: a kormány könyöradományként kezeli a nyugdíjakat

Gy. Németh Erzsébet (DK) az idősek világnapja apropóján azzal vádolta a kormányoldalt, hogy az elmúlt 14 évben rosszabb helyzetbe taszította az időseket. Orbán Viktor egy interjúját idézte – amiben a miniszterelnök egyes szám első személyben beszélt arról, hogy fél havi nyugdíjat odaad a nyugdíjasoknak – és azzal is vádolta a kormányt, hogy „könyöradományként” kezeli a nyugdíjakat, és befagyasztotta a nyugdíjasok életszínvonalát.

Személyes tapasztalataira hivatkozva arról beszélt: lehetetlen minőségi életet élni az elsorvasztott kistelepüléseken, ahol nincs orvos, posta, bolt, és közösségi közlekedés, az itt élő időseknek választani kell aközött, hogy esznek vagy fűtenek vagy kiváltják a gyógyszereiket.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt mondta, hogy ő is beszélget idősekkel a választókörzetében, de neki egészen mást mondanak: azt, hogy látják milyen nehéz helyzetben van a világ, Európa és benne Magyarország is, látják mit okozott a háború és a pandémia, és köszönik, hogy a kormány minden erőfeszítést megtesz, hogy a nyugdíjuk a vásárlóértékét megőrizze.

Szerinte az idősek arra is emlékeznek, hogy 2010 előtt kevesebbet tudtak vásárolni, mint most, a Fidesz-KDNP kormány idején, amikor visszakapták a 13 havi nyugdíjat is. Közölte: a kormány, ahogyan eddig is, 2025-ben is megvédi a nyugdíjasokat.

KDNP: minden korábbinál fontosabb az idősek védelme

Szászfalvi László (KDNP) az idősek világnapja alkalmából arról beszélt, hogy a jelenlegi rendkívül nehéz időszakban minden korábbinál fontosabb az idősek védelme. Hangsúlyozta: a polgári kormány kiemelt célként kezeli az idősek megbecsülését, és betartja azon ígéretét, hogy megőrzi és növeli a nyugdíjak értékét. Jelezte: 2010 óta a nyugdíjak összege megduplázódott, reálértékük 20 százalékkal erősödött. Ez idén is folytatódik, jövő februárban pedig ismét folyósítják 13. havi nyugdíjat – tette hozzá.

Szerinte most azok ígérgetnek a nyugdíjasoknak, akik korábban lehetetlen helyzetbe hozták őket, elvettek tőlük egy havi nyugdíjat és emelték a villany és a gáz árát is. Ha a baloldalon múlna, eltörölnék a rezsicsökkentést is, és 181 ezer forinttal lenne magasabb a nyugdíjasok számára a rezsiköltség – mondta.

Tállai András válaszában köszönetet mondott az időseknek, amiért tisztességgel és a becsülettel végigdolgozták az életüket. Hangsúlyozta: a kormány nemcsak szavakban, hanem a nyugdíjak emelésével és a 13. havi nyugdíj visszaépítésével tettekben is elismeri ezt.

Fidesz: az EU mikor fizeti ki a magyar határőrizeti költségeket?

Ferencz Orsolya (Fidesz) az illegális migráció kapcsán arról beszélt, Magyarország védi saját és Európa határait is, hatalmas anyagi terhet vállalva, ezért joggal várná el az EU részéről az ehhez nyújtott anyagi szolidaritást. Kiemelte: a migráció nemcsak biztonsági hanem, kulturális és gazdasági kérdés is, a migráció miatt megjelenő társadalmi feszültségek aláássák az európai értékeket. A béke és a biztonság kincs, és ennek ára egyre magasabb – mondta, azt kérdezve, várható-e hogy az EU beszáll végre Magyarország határvédelmi számlájának költségébe.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma államtitkára azt mondta: az elmúlt időszakban Magyarország egymillió migráns Európába jutását akadályozta meg, és a határőrizet 2 milliárd euróba került. Vérlázítónak nevezte, hogy az Európai Bíróság eközben 200 millió eurós büntetést szabott ki Magyarországra a migrációs politika miatt. Közölte: a kormány azon lesz, hogy a határőrizetre fordított pénzt megszerezze az EU-tól, ha szükséges pert indít az Európai Bizottság ellen.

Nemzetközi szerződések

A Magyarország Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya közötti határon átnyúló mentőszolgálati együttműködésről szóló keretmegállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: nem az uniós belső határok lezárása, hanem az azokon átnyúló közszolgáltatások megteremtése a közös érdek.

Megemlítette: Ausztria fontos nemzetközi partnerünk, prioritás a határmenti együttműködés, így fontos mentőszolgálati együttműködés kereteit megállapító, június végén aláírt megállapodás is, amely a mentés minőségét javítja, így a betegek érdekeit is szolgálja.

Fidesz: a hatékonyabb együttműködés a cél

A megállapodás lehetővé teszi a mentőszolgálatok hatékony együttműködését – hangsúlyozta felszólalásában Ferencz Orsolya, a Fidesz vezérszónoka.

Arra emlékeztett: a két ország között határvédelmi feladatok közös ellátására és a migráció megakadályozására is van együttes fellépés, kulturális, oktatási, a határvidékek fejlesztésével kapcsolatos vagy a határon átnyúló környezeti problémák megoldását célzó együttműködés.

Hozzátette: a megállapodás szabályozza az együttműködés során az adatvédelem, a költség, a felelősség és a vitarendezés kérdéseit is. Ferencz Orsolya jelezte: a Fidesz képviselői megszavazzák a törvényjavaslatot.

Magyar-osztrák mentőszolgálati megállapodás

Jobbik: fejleszteni kel a légimentést

Frakciója támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot Balassa Péter (Jobbik) is, aki azt hangsúlyozta: közös érdek a megállapodás, de történelmi lehetőség is a két ország összefűzésére.

A képviselő ugyanakkor feltette a kérdést: tervezi-e a kormány a mentőhelikopter-flotta fejlesztését, hiszen a nyugati határvidéken is számos olyan terület van, ahová nem érnek oda a gépek az uniós előírásban szereplő 15 perces időkereten belül.

Egyben megemlítette saját korábbi javaslatát, amely szerint 2 milliárd forintból egy újabb bázist kellene létrehozni Nyugat-Magyarországon

A KDNP is támogatja a törvényjavaslatot

Vejkey Imre (KDNP) – jelezve, képviselőcsoportja megszavazza a törvényjavaslatot – azt hangsúlyozta: a megállapodás révén a határmenti övezetben a lehető legjobb mentőszolgáltatást lehet biztosítani az osztrák-magyar határ mindkét oldalán.

Előterjesztő: mindenki számára előnyös lesz ez az együttműködés

Az általános vita lezárása után Rétvári Bence azt hangsúlyozta: mindenkinek előnyére szolgál majd ez az együttműködés, amely első a szomszéd országokkal kötendő megállapodások közül.

Ez az európai együttműködés pozitív arca – jegyezte meg.

Az államtitkár köszönetet mondott a támogató felszólalásokért és megjegyezte: a baloldali pártok nem vettek részt a vitában.

Magyar-ukrán határforgalmi megállapodás módosítása

Államtitkár: a régiók közötti mobilitást növeli a javaslat

A Magyarország és Ukrajna közötti, a közúti és vasúti határforgalomnak a határátkelőhelyeken történő ellenőrzéséről szóló megállapodás módosításáról Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a javaslat alapján lehetővé válik a Beregsurány-Luzsanka közúti határátkelőhelyen a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű, de rakomány nélküli tehergépkocsik áthaladása. A szükséges személyi, technikai és infrastrukturális feltételek megteremtése esetén Nagyhódos és Nagypalád között határátkelőhely létesülhet – tette hozzá.

Értékelése szerint a megállapodás növeli a régiók közötti mobilitást, az átjárhatóságot, csökkenti a határon való várakozást, kerülőutakat, elősegíti a határmenti forgalom hatékonyabb megszervezését.

Az államtitkár a törvényjavaslat támogatását kérve a képviselőktől azt mondta, Magyarországnak előnyös, ha minél több határátkelőhelye van, minél több összeköttetés van a Kárpát-medencén belül. A javaslat jó célokat szolgál, időszerű, szükségszerű, főleg az ott élők számára jelent ez előrelépést – közölte.

Fidesz: erősítheti a Magyarország és Ukrajna közötti kapcsolatokat a javaslat

Ferencz Orsolya (Fidesz) véleménye szerint a törvényjavaslat fontos lépés a két ország közötti kapcsolatok sokrétű erősítésében.

Közölte, Ukrajna jelenlegi helyzetében, amikor a háború súlyos terheket ró a lakosságra, a határforgalom egyszerűsítése és bővítése kiemelt jelentőséggel bír. Egy új határátkelő megnyitása és a meglévőkön a forgalom gördülékenyebbé tétele jelentős mértékben megkönnyíti a humanitárius segítségnyújtást, a menekültek átkelését, valamint a gazdasági kapcsolatok fenntartását, növelését – mondta.

A KDNP támogatja a törvényjavaslatot

Vejkey Imre (KDNP) emlékeztetett arra, hogy a megállapodás módosítását 2024 áprilisban írták alá, annak célja, a régiók közötti mobilitás fokozása, a határon történő várakozás csökkentése, a határmenti forgalom hatékonyabb megszervezése.

A KDNP támogatja a törvényjavaslatot – jelezte.

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

Zárszó

Rétvári Bence államtitkár zárszavában megköszönte a támogató felszólalásokat. Szóvá tette, hogy az ellenzéki frakciók nem szólaltak fel, miközben „minket arról oktatnak ki, hogy Ukrajnáért meg kellene halni, mert különben csapnivaló ember az ember”.

Hozzátette: amikor lehetőség van arra, hogy az ottélők életét könnyítsék, egyik ellenzéki frakció sem vesz részt a vitában, ez pedig jól mutatja a kétszínűségüket.

Honvédelmi tárgyú törvények módosítása

Államtitkár: hatékonyabbá válhat Magyarország védelme

A honvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint a honvédelmi tárgyú törvények módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról Vargha Tamás, Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a mostani háborús időszakban a lehető leggyorsabban kell cselekedni, hogy a kormány fenntartsa és megerősítse Magyarország biztonságát. Ez az új szabályozás biztosítja a kormánynak a hatékony, és változó kihívásokat eredményesen követni képes jogszabályi környezetet – mondta.

Elmondta, a törvény a csapatmozgások alapvető szabályait határozza meg. Emlékeztetett arra, a Magyar Honvédség, valamint a külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteinek, állomásoztatásának és más határátlépéssel járó csapatmozgásának engedélyezésével összefüggő alapvető szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Közölte, a törvénymódosítás tartalmazza a Magyar Honvédség átalakításával kapcsolatban a katonai igazgatás és a központi adatfeldolgozás szétválasztásával kapcsolatos módosításokat is.

Az államtitkár értékelése szerint a törvényjavaslattal még hatékonyabbá tudják tenni Magyarország védelmét és biztonságát. Ugyanakkor az Országgyűlés ellenőrzési jogosítványa teljes mértékben érvényesül a jövőben is – közölte.

Fidesz: Magyarország a béke pártján áll

Kósa Lajos (Fidesz) elmondta, a törvénymódosítás alapja az általa tavasszal beterjesztett alaptörvény-módosítás, amely alapján sarkalatos törvényben kell szabályozni a Magyar Honvédség katonai műveleteit, egyebek mellett határátlépéssel járó csapatmozgását, továbbá a külföldi hadseregek magyarországi átvonulását, állomásoztatását.

Közölte, a különböző döntési hatáskörök észszerűsítése, újrarendezése folyik, de ez nem vesz el a magyar parlament kezéből semmilyen jogosítványt. Nem lehet össze-vissza dönteni, mert minden kormánydöntést vagy a parlament szakbizottsága, vagy a plenáris ülés megvitathat és felülbírálhat – részletezte.

Kitért arra, hogy a javaslat meghatározza a kimenekítés fogalmát is, amelyről terrorcselekmények, természeti és ipari katasztrófák esetén történhet, arról a kormány dönt.

Rögzítette, Magyarország a béke pártján áll, szerinte a béke mindenkinek az érdekében áll. Mohács óta Magyarország a háborúkon vesztett, a békén mindig nyert, tehát békét kell csinálni, és nem háborúzni. A békét meg tudjuk nyerni, a háborúkat pedig nem – fogalmazott.

MSZP: az egyik legfontosabb kérdésben veszik el a jogot az Országgyűléstől

Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta: a törvénymódosítással elveszik az Országgyűlés döntési jogát arról, hogy a magyar katonák hova mennek külföldre háborúzni. Az ellenzéki képviselő szerint már évek óta szisztematikusan veszik el a jogokat az Országgyűléstől.

Azután, hogy a magyar hadsereg külföldi szerepvállalásáról a kormány dönt, semmilyen kontrolja nem lesz az Országgyűlésnek, csak tájékoztatni fogja a kormány a döntésről – tette hozzá a szocialisták vezérszónoka.

Úgy fogalmazott: a törvényjavaslat botrány, majd azt kérte a képviselőktől, hogy gondolják végig, miről szól, és ne szavazzák meg azt.

KDNP: sarkalatos törvényben kell meghatározni egyes honvédségi cselekményeket

Vejkey Imre (KDNP) közölte: az alaptörvény 13. módosítása szerint a Magyar Honvédség katonai műveleteinek, állomásozásának, és más határátlépéssel járó csapatmozgásának, valamint a külföldi fegyveres erők Magyarország területétét érintő ugyanilyen cselekményeinek alapvető szabályait sarkalatos törvényben kell meghatározni, erről szól a mostani módosítás.

A törvényjavaslat érinti a honvédelem napjára vonatkozó új szabályt, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, nemzeti vagyonba tartandó állami tulajdont, továbbá tartalmazza a katonai igazgatás és a központi adatfeldolgozás szétválasztásával összefüggő módosításokat.

A KDNP vezérszónoka pártjuk támogatásáról biztosította a javaslatot.

Jobbik: belföldön, és nem külföldön lehetne indokolt a kormányzati irányítás

Sas Zoltán (Jobbik) szerint komolyan kell venni minden olyan törvényjavaslatot, amely a Magyar Honvédség hatékonyabbá tételét célozza. Kritikaként fogalmazta meg, hogy az előterjesztés nem részletezi azt, hogy a külföldi fegyveres erők fogalmába ki tartozik.

A kormányzati irányítás sokszor gyorsabbá és hatékonyabbá tud tenni egy-egy katonai reakciót, de meggyőződése szerint mindennek akkor van indoka, ha az országot éri támadás. Azt azonban, hogy egy külföldi szerepvállalásnál miért van szükség erre, és miért kerül ez ki az Országgyűlés hatásköréből, nehezen érti.Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg is vannak magyar katonák külföldön, közülük tizenhatan az Izrael és Libanon határán végzett békefenntartó misszióban, és azt kérdezte, van-e lehetőség biztonságos kimenekítésükre.

Mi Hazánk: veszélyekkel és problémákkal terhes a szabályozás

Vendégmunkások és büntetett előéletűek is honvédek lehetnek immár, de oltatlanok, a hazafiak és az önkormányzati képviselők nem – kezdte felszólalását Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka, aki az előbbi két csoport jelentette veszélyekre, az utóbbi három kör kihagyásának problematikus voltára hívta fel a figyelmet.

Arról beszélt, a honvédek megbecsüléséhez hozzátartozna, hogy jogállásukat a legmagasabb szinten, törvényben rendezik, majd kifogásolta, hogy „néhány extrém esetet leszámítva” elveszik az Országgyűléstől azt a jogot, hogy eldöntse, hogy a magyar honvédek részt vehetnek-e idegen háborúkban.

Novák Előd hangsúlyozta: pártja az egyetlen parlamenti erő, amely vallja az 1848-as követelést, hogy magyar katonáinkat ne vigyék külföldre. Az idegen érdekek helyett a magyar szempontokat helyeznénk előtérbe a hadseregfejlesztés során – mondta, azt hangsúlyozva, 2014 óta „a soviniszta Ukrajna” jelenti Magyarországra nézve a legnagyobb biztonsági kihívást.

Zárszó: a javaslat támogatható

A vita lezárása után az előterjesztőként felszólaló Vargha Tamás azt hangsúlyozta: a módosítás után is megmarad a parlament ellenőrzési lehetősége, ráadásul számos NATO szövetségesünk jogrendjében is az szerepel, hogy a kormány adhat felhatalmazást katonák határon túlra vitelére. Megemlítette: az Amerikai Egyesült Államokban egy ember, az elnök dönthet katonák külföldi alkalmazásáról.

Azért van ez a javaslat a Tisztelt Ház előtt, hogy egyszerűbbé és gyorsabbá váljon a döntéshozatal – jelentette ki az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a kormány felelős a döntéseiért, így azért is, hogy magyar katonát melyik államba küld.

Képviselői felvetésre reagálva jelezte, a központi katonai igazgatás nem szűnik meg, majd azt közölte, a külföldön szolgáló magyar katonákról az ő biztonságuk érdekében nem beszél.

Kiemelte: „a hazafiakat nem rekeszti ki senki” a honvédségből, majd az oltásvita kapcsán jelezte, a világban utazó emberek saját érdeke, hogy bizonyos vakcinákat megkapjanak. Ez a törvényjavaslat támogatható – jelentette ki az államtitkár.