A kormány 21 pontos gazdaságpolitika akcióterve mintegy 4000 milliárd forintot mozgat meg a gazdaságban jövőre, ebből több mint 2600 milliárd jut a családoknak, 1400 milliárd pedig a vállalkozásoknak – közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn, a Századvég budapesti konferenciáján.

Elmondta: fordulóponthoz érkezett a gazdaság, a szeptemberi mélypont után az utolsó negyedévben már 0,7 százalékos növekedést vár a kormány, ami jövőre az első negyedévben 1,1 százalékra, a második negyedévben 2,4 százalékra majd a második félévben 4 százalék fölé emelkedik.

A Parlament elé hétfőn beterjesztett 2025-ös költségvetésben jövőre 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány, az idei 0,7 százalék után.

2025-ben a külső konjunktúra fokozatos javulása várható, a jármű – és akkumulátorgyártás havi szinten már növekedést mutatott – hangsúlyozta.

A kormány új gazdaságpolitikai akcióterve három pillérre épül: a jövedelmek vásárlóerejének növelésére, megfizethető lakhatás biztosítására és a kkv-k támogatását célzó Demján Sándor programra.

A gazdaság elérte a teljes foglalkoztatottságot, a foglalkoztatási ráta 81 százalékon állt, ezért most a reálbérek növelése a cél. 2028-ra 1000 eurós minimálbérrel és egymillió forintos átlagkeresettel számol a kormány – ismételte meg Nagy Márton.

Hangsúlyozta,

a bérkonvergenciának a gazdasági növekedésen kell alapulnia.

A jövő évi 4-5 százalékos reálbéremelést a kkv-szektornak ki kell tudnia gazdálkodnia, ehhez a termelékenység növelésére, valamint a szektor konszolidációjára van szükség – tette hozzá.

Az akcióterv részleire kitérve elmondta, hogy az mintegy 2632 milliárd forint forrást biztosít a családok számára 2025-ben. Ennek több mint felét, mintegy 1465 milliárd forintot a lejáró lakossági állampapírok után fizetendő kamatkifizetések biztosítják. A tőkerésszel együtt mintegy 3000 milliárd forint keresheti a helyét a gazdaságban, ami a mehet a lakáspiacra, valamint a fogyasztásra – tette hozzá.

A kormány számításai szerint összesen 500 milliárd forint értékben vehetnek fel a 17-25 év között fiatal munkavállalók munkáshitelt, a családi adókedvezmény emelése összesen 75 milliárd forinttal növeli a háztartások vagyonát. A családok 300 milliárd forintnyi önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást fordíthatnak lakásvásárlásra, felújításra. Megjegyezte: a kormány az adminisztráció egyszerűsítésével igyekszik gyorsítani a folyamatot.

Az ötezer fő alatti településeken élő gyermekes családok számára elérhető vidéki otthonfelújítási programra 25 milliárd forintot szán a kormány, és várakozásaik szerint a háztartások jövőre 25 milliárd forint értékben használhatják fel a Széchenyi Pihenő Kártyára feltöltött összegeket lakásfelújítási célra.

A gazdaságpolitikai akcióterv vállalati lába, a Demján Sándor program jövőre mintegy 1400 milliárd forintnyi forrást mozgat meg. Ebből mintegy 650 milliárd forintot tesznek ki a kkv-szektort érintő uniós programok. A kormány tervei szerint a visszafizetendő támogatások felhasználását a beruházási hitelek mellett szeretnék a forgóeszközfinanszírozására is kiterjeszteni.

A kkv-szektor beruházásait és versenyképességét 100 milliárd forintos tőkeprogrammal támogatja a kormány, amely segítheti a vállaltok „méretugrását”.

Az „1+1” kkv beruházás-élénkítő támogatási program célja a cégek beruházási aktivitásának emelése. Az 50 milliárd forint keretösszegű program keretében 5-150 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás igényelhetnek a cégek, legfeljebb 50 százalékos támogatási intenzitással – emelte ki.

November elsejétől érhetők el a Széchenyi Kártya Program (SZKP) beruházás hitelei 3,5 százalékos kamattal, amely jövőre a várakozások szerint 150 milliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosít a cégeknek.

A kkv-k exportját élénkítő hitelprogram jövőre 350 milliárd forintot, az Exim kifektetést – külföldi befektetést – támogató hitelprogram, valamint a Nemzeti Tőkeholding tőkeprogramja együttesen 50 milliárd forintot juttat a vállalkozásoknak.

Az egyes alprogramok indulásáról és azok részleteiről a kormány a következő hetekben ad részletes tájékoztatást

– mondta a miniszter.

A Századvég idén negyedik alkalommal rendezte meg vidékkonferenciáját. Az előadások, panelbeszélgetések során a versenyképesség, energetika, és foglalkoztatáspolitika kérdéseit vitatták meg a részvevők.