Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon – jelentette ki a kormányfő hétfőn Budapesten.

Orbán Viktor a hároméves bérmegállapodás aláírásakor azt mondta, a megegyezés arra a koncepcióra épül, hogy a világnak és azon belül Európának sikerül 2025-öt békeévvé tenni, és a gazdaság fejlődése is egy békeévben elvárható ívben alakul.

A miniszterelnök kifejtette, a bérmegállapodás ezen az optimista forgatókönyvön alapul, de adódhatnak nehézségek, ezért a megegyezésbe egy felülbírálati záradékot iktattak be, így ha mégsem erre kanyarodik a világ, akkor a megállapodásokat ennek megfelelően módosítani kell. A kormányfő hangsúlyozta, bízik benne, erre nem lesz szükség, mert a kormány makrogazdasági várakozásai teljesülnek.

A miniszterelnök elmondta, hogy „nagy csaták dúltak az elmúlt időszakban”, és rámutatott, hogy a kormány nem irányítója ezeknek a tárgyalásoknak. „Nem akarunk változtatni azon a gazdaságpolitikai meggyőződésen, hogy a legfontosabb kérdésről, a bérek kérdéséről azoknak kell megállapodniuk, akik működtetik a gazdaságot. Ezt a szerepet az állam nem veheti át!” – hangsúlyozta a kormányfő, megjegyezve: „az a jó, ha a kormánynak minél kevesebb szerepe van a bérmegállapodásokban.”

Orbán Viktor hangsúlyozta, azért is zajlottak nagy csaták, mert nehéz helyzetben van az európai gazdaság. Három éve a háború árnyékában élünk – mutatott rá, hozzátéve: a háború „megrángatta” az európai gazdaságot, és súlyosan sújtja annak minden szereplőjét.

Kitért arra, hogy a megállapodás sikere a szakszervezetek és a munkaadók „államvezetési képességén” is múlik, hogy a részérdekeket az egész lerombolása nélkül tudják érvényesíteni. Ha nincs nemzeti gondolkodásmód, előállhat az a helyzet, hogy az egyik vagy a másik fél jól jár, de a többség rosszul. Kell, hogy legyen „egyfajta nemzeti elkötelezettség az egész iránt” – mondta.

A kormányfő figyelmeztetett: a megállapodás végrehajtása nem lesz egyszerű.

„Ha azon a fordulatszámon teljesít a magyar gazdaság, mint tavaly, meg tavalyelőtt, abból nem lehet kitermelni az emelést. Ehhez a vállalatok menedzsmentjének, az érdekképviseleteknek, maguknak a munkásoknak is többet kell hozzátenniük a gazdasági növekedéshez, mint a megelőző években” – magyarázta.

Orbán Viktor történelmi léptékűnek nevezte a megállapodást, ami elmondása szerint „európai összefüggésben is oda helyezi a minimálbért, ami méltó hozzá.” Azt is mondta, Magyarországnak a középmezőny élén kell állnia. „Az üldözőboly élén kell lennünk, azzal az eséllyel, hogy a legjobbakat is utol tudjuk majd érni. Ez a bérszínvonal oda helyez bennünket, ahol ez a cél, ez a vágy nem irreális” – fogalmazott.

A miniszterelnök szavai szerint soha nem látott mértékű béremelés történik Magyarországon, melynek mértéke 2027-re összesen 40 százalékos lesz. Az Európai Unióban az elmúlt 30 évben csak egyszer volt példa arra, hogy valamelyik országban megállapodtak volna ilyen mértékű minimálbér-emelésről – fűzte hozzá.

Jelezte: a minimálbér reálértéke 29 százalékkal emelkedik, és az a terv, hogy a minimálbér elérje az átlagbér felét. Ha a 2025-ös év békeév lesz, akkor ez bekövetkezik, „vagy legalábbis nagyon közel leszünk hozzá” – mondta.

A miniszterelnök beszámolója szerint 2025 fantasztikus év lehet, mert a gazdasági növekedéshez egy „állami beruházási bumm” is kapcsolódik. A következő évben 300 új beruházás indul Magyarországon, melyek összértéke 8100 milliárd forint. Ebből 2025-ben 450 milliárd forint meg is érkezik a gazdaságba – jelezte.

Elmondta azt is, hogy 2025-re az elmúlt évek legnagyobb és legfontosabb beruházásai a kivitelezési szakasz végére érnek. Elkészül a Budapest-Belgrád vasútvonal, és hatalmas gyárakat adnak át Győrben, Szegeden és Debrecenben.

A megállapodás legnagyobb nyerteseinek a munkásokat, illetve a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) nevezte. Megjegyezte: a megállapodásban fontos szerepet játszott a Demján Sándor programban meghirdetett, kkv-kat támogató program, ami számításuk szerint 1410 milliárd forintot juttat a magyar vállalkozóknak. „Jól olajozta” a megállapodást a fiatalokat segítő munkáshitel bevezetése, valamint az, hogy a munkaadók 150 ezer forint értékben könnyített feltételek mellett adhatnak lakásbérleti és lakásvásárlási támogatást a fiataloknak – tette hozzá.

Orbán Viktor rögzítette: a bérmegállapodás nem szemlélhető önmagában, akkor fejti ki jótékony hatását, ha a 2025-re meghirdetett új gazdaságpolitika sikerrel jár.

Felidézte azt is, hogy 2010-ben a kormány legfontosabb, legmaradandóbb vállalása az egymillió új munkahely megteremtése volt. „Emlékszem, micsoda kételyek övezték ezt az elgondolást” – mondta, megjegyezve: a vállalás végül sikerült.

A kormány most azon az állásponton van, hogy belátható időn belül el kell érni az egymillió forintos átlagjövedelmet. „Ezt a kijelentésünket ma ugyanolyan kétségek övezik, és viták fogják körül. Vannak bizonytalansági tényezők a vállalás mögött, de örülök annak, hogy olyan partnereink vannak, akik ezt nem zárják ki eleve” – fogalmazott a miniszterelnök, aki nagy kérdésnek nevezte, hogy ki tudja-e termelni a magyar gazdaság ezt a jövedelmet. Kijelentette: a magyar kormány „áll rendelkezésre olyan intézkedések meghozatalában, amelyek lehetővé teszik a vállalkozók számára, hogy ilyen bérszínvonal mellett is nyereségesen tudják működtetni a vállalataikat.”

Magyarország ezt meg tudja csinálni, ha mindannyian meg akarjuk csinálni – húzta alá Orbán Viktor, aki köszönetet mondott a tárgyalásokban részt vevő Nagy Márton és Varga Mihály minisztereknek is. Megjegyezte: az új gazdaságpolitika gazdaságirányítási változásokkal is társul, ami a két miniszter személyét is érinti. „Egyikőjüknek hattyúdal, másiknak szép nyitány” – fogalmazott.