A nagyvárosok fenntarthatóságához elkötelezett városvezetésre és jó ötletekre van szükség - erről beszélt Áder János köztársasági elnök szerdán reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Becslések szerint 2050-re négyből három ember városlakó lesz, ez azt jelenti, hogy hetente egymillió ember költözik városba. Míg 1960-ban alig voltak 5 milliónál nagyobb városok, ma már 31 tízmilliónál is nagyobb gigaváros van a bolygón. Ez a koncentráció nemcsak a lakosságszámban jelenik meg, hanem az energia- és vízfogyasztásban, hulladékkezelésben, közlekedésben és szennyezőanyag-kibocsátásban is.

Az államfő szerint mindez súlyos fenntarthatósági problémákat vet fel, és a következményei hátrányosan érintik az itt élőket, például a szélsőséges időjárási jelenségek, villámárvizek, vagy hőhullámok formájában. A klímaváltozás és a nagy betonfelületek együttes hatása 2-3 fokkal, vagy akár 10 fokkal is növelheti a nagyvárosokban a hőmérsékletet – figyelmeztetett az államfő.

Kifejtette, a nagyvárosok fenntarthatósági problémáin segíthet a várostervezés: 2050-ig a számítások szerint annyi városi infrastruktúrát kell megépíteni, mint az elmúlt 2000 évben összesen. A régi városrészeknek is meg kell újulniuk az energiahatékonyság szempontjából, és a zöldfelületeket is növelni kell a városi levegő tisztítása és a hőség csökkentése érdekében - mondta Áder János.

Közölte, az épületek energiahatékonyságán a szigetelés és a megfelelő nyílászárók 30 százalékot javíthatnak, de nagy reményeket ébresztenek azok az egyelőre még fejlesztés alatt álló úgynevezett napfóliák, amelyek a nagy üvegfelületeket energiatermelővé tehetik. Így a felhőkarcolók képesek lesznek megtermelni a nyári hűtésükhöz, téli fűtésükhöz szükséges energiát és ezzel jelentősen csökkenhetik károsanyagkibocsátásukat.

Az elnök szerint a fenntarthatóság érdekében szükség lesz a közlekedés átalakítására is, az elektromos autók, a tömegközlekedés és a szállítás fejlesztésére. A magyar kormány vállalta, hogy 2030-ig lecseréli a városi tömegközlekedésben a buszokat e-buszokra, amelyeket lehetőség szerint itthon is fognak gyártani. A károsanyag-kibocsátás csökkentése szempontjából fontos a hulladékgyűjtés, a hulladékkezelés, a műanyag és az alumínium újrahasznosítása, az élelmiszeripari hulladék komposztálása – mondta.

Hozzátette: a magyar főváros és a megyei jogú városok csatlakoztak a nemzetközi kezdeményezéshez, amely szerint 2050-re klímasemlegesek lesznek. Eddig 260 város, tartomány, ország, összesen 1,7 milliárd ember, a világ GDP-jének mintegy felét előállító nemzet csatlakozott a vállaláshoz, aminek feltétele, hogy világos terveket nyújtsanak be. Ennek megvalósításához pedig elkötelezett városvezetésre és a jó ötletekre van szükség. Jó ötleteket, kezdeményezéseket pedig a november végén kezdődő budapesti fenntarthatósági expón is megismerhetnek az érdeklődők – mondta az államfő.

Áder János a november 30. és december 5. között tartandó Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Világtalálkozó és Expo fővédnöke. A rendezvényen a fenntarthatóság, klíma és vízválság témakörében zajló tudományos tanácskozás mellett a visegrádi országok részvételével vállalati expo is lesz, ahol számos részproblémában kínálnak majd jó megoldásokat a résztvevők.

Budapesten november 29. és december 5. között rendezik meg a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozót. 160 cég fog kiállítani, és mutatja be, hogy az egyes problémákra milyen megoldást kínál.