A magyar tulajdonban lévő kis és közepes méretű vállalkozások támogatása a kormányzat mindenkori gazdaságpolitikájának a szíve közepe, és ez a jövőben is így fog maradni – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Pátyon.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Kemenes Cukrász Manufaktúra Kft. új üzemének megnyitóján arról számolt be, hogy a magyar családi tulajdonban lévő cég csaknem 1,8 milliárd forint értékű beruházását az állam 618 millió forinttal támogatta, aminek nyomán a munkavállalók száma 85-re növekszik.

„Az a beruházás, az a fejlesztés, ami most itt Pátyon megvalósul, lehetővé teszi új piacok meghódítását, lehetővé teszi, hogy a Kemenes termékeit már ne csak országhatáron belül, hanem kívül is kereshessék és szerethessék az emberek” – mondta.

Beszédében hangsúlyozta, hogy

az utóbbi évek válságai bebizonyították, hogy akik a beruházás mellett tették le a voksukat, azok a nehézségek közepette is a győztesek közé kerültek.

Kiemelte, hogy bár kétségtelenül az óriásvállalatok adják a magyar nemzetgazdaság teljesítményének egy nagy részét, annak lelkét a hazai tulajdonú cégek képezik, ezért utóbbiak támogatása a kormányzat mindenkori gazdaságpolitikájának a szíve közepe, és ez így is fog maradni.

Rámutatott, hogy

az elmúlt tíz évben a kormány 1108 hazai tulajdonú vállalat beruházását támogatta, összesen 580 milliárd forint értékben, aminek nyomán 2300 milliárd forintnyi beruházás és körülbelül 14 ezer munkahely jött létre.

„Ez pontosan mutatja, hogy a nagyvállalatok és a magyar tulajdonban lévő vállalkozások támogatása nem kizárja, hanem erősíti egymást” – fogalmazott.

Szijjártó Péter ezután leszögezte, hogy Magyarország az élelmiszeripart stratégiai ágazatként határozta meg. Megjegyezte, hogy az ágazat jelenleg 145 ezer embernek ad munkát, s az utóbbi tíz év fejlesztései kilencezer munkahelyet teremtettek a szektorban.

„Ráadásul az élelmiszeripar azon ágazatok közé tartozik Magyarországon, amelyek még a nehéz időkben is rekordot rekordra halmoztak” – mondta.

Ennek alátámasztására pedig közölte, hogy a koronavírus-járvány idején, 2020-ban a szektor termelési értéke 3800 milliárd forint volt, míg ez tavaly már elérte a 6500 milliárd forintot.

Továbbá kifejtette, hogy

a magyar élelmiszeripari termékek külföldön is rendkívül keresettek, az ágazat mára 45 százalékos exportmutatóval dolgozik.

A miniszter végül arra is kitért, hogy a világgazdaság az utóbbi évek során drámai megrázkódtatásokon ment és megy is keresztül, válság válság hátán érkezett, ami kijózanítólag hatott az emberiségre, hiszen a történtek világossá tették mindenki számára a sérülékenységet.

„Korábban olyan illúzióban ringattuk magunkat, hogy a technológia az embert mindenféle szempontból meg tudja védeni még az egészsége oldaláról is. Aztán abban az illúzióban ringattuk magunkat, hogy a világgazdaság már olyan fejlett, hogy soha semmilyen nehézség nem jöhet szóba, soha semmilyen beszállítói lánc nem szakadhat meg. És abban a naiv illúzióban ringattuk magunkat, hogy a XXI. században Közép-Európában egészen biztosan nem lesz háború” – sorolta.

„Ehhez képest válság válság hátán, kijózanodás, kijózanodás hátán és illúziókkal történő leszámolás. Ez új körülményeket teremtett mindannyiunk számára, azok számára is, akik a politikában és azok számára is, akik a gazdaságban vállalnak szerepet” – tette hozzá.