Tovább emelkedett és megközelítette a kétmilliót a hazánkban regisztrált gazdasági szervezetek száma 2019-ben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A vállalkozások versenyképességét javító adócsökkentések (szja, kata, kiva, társasági adó) az elmúlt években megnövelték a munkavállalóból vállalkozóvá válók számát. Az év végére várt 6,8 százalékos gazdasági növekedés jelentős részét a kis- és középvállalkozások teljesítménye adja, miközben a nagyobb társas vállalkozások száma – főként a cégalapítás feltételeinek szigorítása miatt – csökkenő tendenciát mutat 2014 óta.

A Magyarországon regisztrált gazdasági szervezetek 92 százalékát (1,8 millió) a társas és az önálló vállalkozások tették ki. Folytatódott az önálló (egyéni) vállalkozások részarányának növekedése a társas vállalkozásokhoz képest. Utóbbiak között a legnépszerűbb gazdálkodási forma a korlátolt felelősségű társaság volt – derül ki a KSH 2019-es, nemrégiben publikált adataiból.

Az újonnan regisztrált vállalkozások száma 2019-ben 138 ezer volt, ez tíz százalékkal több, mint 2018-ban.

A KSH nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozók száma 2019 végén 1,3 millió volt, ez 3,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Az egyéni vállalkozók aránya 42 százalékot tett ki az összes önálló vállalkozón belül. Számuk tovább nőtt az elmúlt évben, az emelkedés mértéke (7,6 százalék) ismét jelentősen meghaladta az előző év végit.

Országos átlagban ezer lakosra 184 vállalkozás jutott: 53 társas vállalkozás és 131 önálló vállalkozó. A társas vállalkozások részaránya Budapesten, valamint Pest, illetve Komárom-Esztergom megyében a legmagasabb. Budapest esetében a foglalkoztatottal nem rendelkező társas vállalkozások száma is jelentős.

Folyamatosan nő a vállalkozói kedv

Hazánkban a vállalkozások száma az elmúlt években folyamatosan nő: 2015-höz képest közel 6 százalékkal nőtt a gazdasági szervezetek száma, ami főként a stabil működési környezetre vezethető vissza. A növekedést elsősorban az egyéni vállalkozók számának emelkedése okozta – 2010 óta egyre többen válnak alkalmazottból vállalkozóvá –, miközben a társas vállalkozásoké 2013 óta folyamatosan csökken.

A vállalkozások számának növekedését segítették többek között az utóbbi években bevezetett kedvező hitelkonstrukciók (például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja, az NHP), valamint

az építőipari áfacsökkentés és a családtámogatás, melyek elsősorban az építőipar és az ingatlanügyletek területein jelentkeztek. De a vállalkozások fejlődési feltételeit javító előnyösebb adózási formák (kata, kiva) is növelték azok számát

– hívja fel a figyelmet a KSH.

A társas vállalkozások számának csökkenése a cégalapítás szigorításával (például megemelt cégbejegyzési illeték) magyarázható, valamint azzal, hogy a kft.-k esetében a minimális törzstőke egy 2017-es törvénymódosítással 3 millió forintra nőtt, szemben a korábbi 500 000 forinttal. Ezeket az intézkedéseket a kormány a visszaélések visszaszorítása és a gazdaság kifehérítése érdekében hozta.

Magyarországon a legtöbb vállalkozás továbbra is a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a szállítmányozásban, a szálláshely-szolgáltatásban, valamint a tudományos, műszaki-adminisztratív tevékenység és az ingatlanügyletek területén tevékenykedett – derül ki a NAV kimutatásából.

Az állami támogatások és a kedvező adózási környezet is hozzájárult a növekedéshez

A vállalkozások nyereségességét, így fejlődési perspektíváit javító adócsökkentések (szja, kata, kiva, társasági adó, osztalékadó) megnövelték a munkavállalóból vállalkozóvá válók számát, egyúttal hozzájárultak a gazdaság fehérítéséhez. Az egyszerűsített adózási módot választó vállalkozók számát tekintve a két legjelentősebb terület a kereskedelem, gépjárműjavítás, amely több mint tizedrészét, és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, amely több mint negyedét adja az összes vállalkozás számának.

A KSH szerint a növekedés oka lehet továbbá a 2013 júniusában bevezetett NHP, a 2015-ben indult családi otthonteremtési kedvezmény (csok), valamint a 2019 júliusa óta igénybe vehető babaváró támogatás együttesen,

melyek jelentősen fokozták a belföldi keresletet az ingatlanpiacon. Kedvező hatással lehetnek a szegmensre az új telephelyet vagy befektetési célú ingatlant kereső külföldiek vásárlásai is.

A magyar gazdaság teljesítménye elérte a járvány előtti szintet, az Európai Unióban csak 10 ilyen ország van, és a növekedés mértéke az év végéig elérheti a 6,8 százalékot is – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Biztosítók Szövetségének konferenciáján múlt csütörtökön. A miniszter kitért arra, hogy a jövedelmek és a megtakarítások is nőttek hazánkban, és ez a folyamat folytatódik.

A személyi jövedelemadó (szja) visszatérítése 600 milliárd forintot jelent majd a családoknak, jövőre a 25 év alattiaknak nem kell szja-t fizetni, ami 120–130 milliárd forintot hagy az érintetteknél. Emellett bért emel a kormány a szociális, a kulturális, az oktatási és az egészségügyi ágazatban, valamint visszaépítik a 13. havi nyugdíjat – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

A kormány megfontolja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábbi javaslatát is, amely a helyi iparűzési adó idén bevezetett mérséklését kiterjesztené 2022-re.

Varga Mihály hétfőn azt is bejelentette, hogy a Gazdaságvédelmi és innovációs operatív program kiírásán 27 milliárd forintra emelték a kisvállalkozásoknak szánt támogatás keretösszegét. Ezzel a kormány 2600 olyan kis- és középvállalkozást támogat, amelyek kistelepüléseken, úgynevezett szabad vállalkozási zónákban működnek.