Rendkívüli miniszterelnöki sajtótájékoztatót tartott kedd reggel Magyar Péter miniszterelnök, amely során ismertette a kormany.hu/igazságszolgáltatás oldalon közzétett kegyelmi botrány dokumentumainak részleteit.

Ahogy azt a hétfői sajtótájékoztatóján ígérte Magyar Péter, kedden 8 óra 30 perctől kezdődő rendkívüli sajtótájékoztatója közben nyilvánosságra hozták a 2023-as kegyelmi botrány dokumentumait a kormany.hu online felületén. A miniszterelnök tájékoztatott, hogy a közzétett iratok jelentős része satírozásokkal szerepel, mivel így volt lehetőség azok nyilvánosságra hozatalára.

A kormányfő közölte, a kegyelmi ügyek alapvetően nem nyilvánosak, azonban ebben az esetben kivétel történhetett, mert az érintett K. Endre saját történetéről könyvet írt, amelyben részleteket is megosztott az ügyről, ezzel pedig – értelmezése szerint – feloldotta a titoktartás egy részét.

A sajtótájékoztatón Magyar Péter külön köszönetet mondott a 444 újságírójának, Kaufmann Balázsnak, aki cikkével kirobbantotta a botrányt, valamint Fülöp Botond ügyvédnek (Vidéki prókátor), aki kikérte a Kúria döntését. A miniszterelnök úgy fogalmazott: az előző kormány tagjai – köztük Novák Katalin volt köztársasági elnök – abban bíztak, hogy a kegyelmi döntés részletei nem kerülnek nyilvánosságra, és ez végül csak a sajtó és az érintett körülmények egybeesése miatt változott meg.

Magyar Péter bejelentette, hogy a jövőben további dokumentumokat is nyilvánosságra hoznak. Mint fogalmazott: „Ez nem az ügy vége” – utalva a mai tájékoztatóra.

Felidézte, hogy a 444 cikke 2024 február 2-án jelent meg az ügyről, majd pár nappal később, február 10-én lemondott Novák Katalin köztársasági elnök, és Varga Judit volt igazságügyi miniszter is visszavonult a közélettől. Szerinte eddig a titoktartási szabályokra hivatkozva nem kerülhettek nyilvánosságra a részletek, noha azok több ponton fontos információkat tartalmaznak.

A sajtótájékoztatón ismertette a kegyelmi eljárás menetét is: a kérelmek az Igazságügyi Minisztériumba érkeznek, ahol a kegyelmi főosztály szakvéleményt készít róluk. Ezt követően az ügy az igazságügyi miniszter elé kerül, aki felterjesztést készít a javasolt és nem javasolt kegyelmekről. A döntést végül a köztársasági elnök hozza meg, aki többnyire követi a miniszteri javaslatot, de ettől eltérő döntés is előfordulhat – erre példaként a bicskei ügyet említette.

Magyar Péter hangsúlyozta azt is, hogy a miniszteri ellenjegyzés politikai felelősségvállalást jelent, vagyis a kormány is részesévé válik a döntéseknek.

A bemutatott dokumentumok szerint az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztálya nem támogatta K. Endre kegyelmi kérelmét. Egy másik irat – amelyet Répássy Róbert akkori államtitkár írt alá – 49 terhelt és 51 kegyelmi ügyet tartalmazott egy csoportban, kitakart nevekkel, amelyben K. Endre nem szerepelt. Magyar Péter kiemelte, hogy ez a dokumentum 2023. április 17-én készült, néhány nappal Ferenc pápa magyarországi látogatása (április 28–30.) előtt. Ezzel párhuzamosan egy másik ügycsoport is futott, az úgynevezett Hunnia-perhez kapcsolódó ügyekkel.

A miniszterelnök szerint a kegyelmi eljárások jellemzően több hónapot vesznek igénybe, azonban K. Endre esetében gyorsított folyamat látható: az első irat április 14-én készült, április 17-én már megszületett a minisztériumi elutasító állásfoglalás, április 18-án pedig Varga Judit aláírásával felterjesztés készült, amely három ügyben kegyelmet javasolt, míg 46 személy 48 ügyében nem.

A negyedik dokumentum április 27-én keletkezett, amely a köztársasági elnöki kegyelmi döntést tartalmazta, és amelyet ugyanazon a napon ellenjegyzett az igazságügyi miniszter is. Magyar Péter szerint ilyen gyors és ilyen lefolyású eljárás korábban nem volt jellemző. A szokásos rend szerint ugyanis a köztársasági elnöki határozat visszakerül az Igazságügyi Minisztériumba, ahol ismét végigmegy a szolgálati úton – a kegyelmi főosztálytól az államtitkáron át a miniszteri kabinetig –, ami akár hetekig vagy hónapokig is eltarthat.

A miniszterelnök hangsúlyozta, ritkán fordul elő olyan, hogy az igazságügyi miniszter nem jegyzi ellen a köztársasági elnök döntését. Tájékoztatása szerint utoljára 1998-ban volt ilyen eset, amikor is az Agrobank-ügyben Göncz Árpád kegyelmet adott, amit Dávid Ibolya akkori igazságügyi miniszter nem jegyzett ellen.

Tájékoztatója során emellett Magyar Péter ismét felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt – ezúttal nem a lemondásra – az elnöki hivatalban található, bővebb dosszié nyilvánosságra hozatalára, „hogy a magyar emberek teljes képet kaphassanak a kegyelmi döntés előkészítéséről, előterjesztéséről és jóváhagyásáról”. A cél ezzel – a kormany.hu/igazsagtetel oldalon megfogalmazottak szerint – ugyanis „a teljes átláthatóság, a politikai felelősség tisztázása és annak biztosítása, hogy ilyen döntés Magyarországon többé ne születhessen meg a nyilvánosság kizárásával”.

Mi áll pontosan a közzétett dokumentumokban?

A kormany.hu/igazsagtetel oldalon az iratokhoz fűzött tájékoztatásban azt írták: a dokumentumok közzétételének oka, hogy a magyar társadalomnak joga van megismerni, miként „születhetett meg az a kegyelmi döntés, amely egy pedofil bűncselekmény eltussolásában közreműködő személy számára biztosított kegyelmet”.

Emlékeztetnek, hogy az ügy középpontjában az a döntés áll, amellyel Novák Katalin akkori köztársasági elnök 2023-ban kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének. Őt azért ítélték el, mert közreműködött a gyermekotthon igazgatójához kötődő pedofil bűncselekmények eltussolásában, többek között azzal, hogy megpróbálta rábírni az áldozatokat vallomásuk visszavonására – olvasható a kormany.hu-n.

Felhívták a figyelmet arra, hogy számos kérdés maradt megválaszolatlan.

Nem tudni „ki és miért kezdeményezte a kegyelmet, milyen indokok alapján született meg a döntés, kik vettek részt az előkészítésében, és hogyan fordulhatott elő, hogy egy ilyen súlyú ügy érdemi döntési folyamata a nyilvánosság előtt rejtve maradt”

– sorolták.

Közölték, a közzétett iratok az Igazságügyi Minisztérium rendelkezésére álló dokumentumokat tartalmazzák, az ügy teljes döntési lánca azonban kizárólag ezekből nem rekonstruálható, mivel a dokumentumok másik része a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, a Sándor-palotában található.

A kormany.hu/igazsagtetel oldalon az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztályának előterjesztése található meg, Répássy Róbert parlamenti államtitkár egyetértő nyilatkozata, valamint Varga Judit igazságügyi miniszter Novák Katalin köztársasági elnöknek írt levele.

Az első, 2023. április 14-i keltezésű dokumentumból az derül ki, hogy a minisztérium főosztályának vezetője, Horváth Ákos nem javasolja a „K. E.” kapcsán benyújtott kegyelmi kérelem teljesítését. Ezt a kérelmet a dokumentum szerint az elítélt felesége terjesztette elő „a kiszabott szabadságvesztés büntetés, a foglalkozástól eltiltás büntetés, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés elengedése, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt”.

Indoklásában Horváth Ákos azt írta, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségének és a büntetőeljárás során felmerült eljárási szabálysértéseknek a vizsgálata nem képezi a kegyelmi eljárás tárgyát. Emellett arra is felhívta a figyelmet a főosztályvezető, hogy az elítélt az irat megfogalmazásakor reintegrációs őrizetben töltötte a büntetését, amelynek ideje alatt a foglalkozástól eltiltás hatálya alá nem tartozó munkát vállalhatott, így „számára a büntetés a jellegén túlmutató hátrányt nem jelent”.

A második dokumentum Répássy Róbert parlamenti államtitkár 2023. április 17-i keltezésű nyilatkozata. Ebben az államtitkár egyetért a főosztályvezető javaslatával, miszerint 49 terhelt közül 3 esetében javasolja a főosztályvezető a kegyelem gyakorlása iránti előterjesztést, de a dokumentumban található három személy monogramjának egyike sem utal K. Endrére.

A harmadik közzétett dokumentum Varga Judit miniszter levele, amelyet a tárcavezető 2023. április 18-i keltezéssel írt Novák Katalin köztársasági elnöknek. Ebben Varga Judit „2023. évi IV. kegyelmi felterjesztés” tárggyal a három – e levélben is ugyanazon E. J., S. A., F. R. monogramokkal jelölt – személy esetében tett előterjesztést a kegyelem gyakorlására.