Az Országgyűlésről szóló törvény és az azzal összefüggő egyes törvények költségcsökkentéssel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját a Ház hétfő este.

Kalázdi-Kerekes Kinga (Tisza) azt mondta: arról dönthet az Országgyűlés, hogy a magyar politika képes-e példát mutatni önmérsékletből, felelősségből és hitelességből. Kiemelte: a Tisza-kormány nehéz gazdasági és költségvetési helyzetben vette át az ország irányítását, az elmúlt években az állam működését rendszerszintű pazarlás, korrupció és ellenőrizetlen közpénzfelhasználás jellemezte.

Szakértői becslések szerint a korrupció és a pazarló állami működés évente a gazdaság teljesítményének 4–8 százalékát is felemésztette ezermilliárdos veszteséget okozva – jelezte.

Hozzátette: az elmúlt három évben Magyarországon 99 százalékos kumulált infláció sújtotta az élelmiszereket, miközben a bérek ezt nem követték le, ma több mint hárommillióan élnek a szegénység peremének közvetlen közelében. Mintegy 400 ezer gyermek él társadalmi kirekesztettségben és nélkülözésben, miközben 800 ezer nyugdíjas a létminimum környékén vagy az alatt él, és sokan külföldön próbálnak boldogulni.

Közben az állam pénzügyi helyzete is válságos, a költségvetési hiány tartósan hat százalék körül alakult, az államadósság kamatterhei is történelmi szintre emelkedtek, miközben „a kórházak omladoznak”, az iskolák leromlott állapotúak, és az önkormányzatok sorra kerülnek működési válságba – sorolta, megjegyezve, hogy a gazdaság teljesítménye 2022-től gyakorlatilag stagnál.

A törvényjavaslatnak egyszerű, de világos üzenete van: ha áldozatot várunk az országtól, először nekünk, politikusoknak kell példát mutatnunk – hangsúlyozta Kalázdi-Kerekes Kinga.

Ezért a javaslattal jelentős mértékben csökkentenék az országgyűlési képviselők tiszteletdíját, juttatásait és működési költségeit. A tiszteletdíj kalkuláció alapja a bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz, a tényleges jövedelmek 10–35 százalék között csökkennek.

A lakhatási támogatás 31 százalékkal, az irodabérletre fordítható keretösszeg 52 százalékkal, az alkalmazottakra fordítható keret 30 százalékkal csökkenne, megszűnne a képviselői mobiltelefon-költségtérítés valamint a budapesti képviselőknek biztosított üzemanyag-elszámolási lehetőség is. A maradványok pedig nem kerülhetnek a pártkasszákba, a fel nem használt közpénz visszakerül a központi költségvetésbe – ismertette.

A javaslat elfogadásával az Országgyűlés működése a következő négy évben 50 milliárd forinttal kevesebbe kerül majd, ez azt üzeni az embereknek, hogy „az állam végre saját magán kezdi a takarékoskodást” – jelentette ki Kalázdi-Kerekes Kinga.

Kormány: Az Országgyűlés magán kezdi a takarékos gazdálkodást

Kármán András pénzügyminiszter kiemelte: a törvénymódosítás jelentősége „túlmutat a paragrafusok technikai világán, és üzenetértéke jóval fontosabb”. A javaslat lényege ugyanis az, hogy az Országgyűlés saját magán kezdi meg a felelős, takarékos és átlátható gazdálkodást – mondta.

Hangsúlyozta: a felelős és takarékos gazdálkodás elvének következetes érvényesítése érdekében szükséges az Országgyűlés működési költségeinek csökkentése, és a költségek csökkentésében az országgyűlési képviselőknek elől kell járniuk.

Emlékeztetett: ez egy olyan vállalás, amelyet megígértek a programjukban, és most végrehajtják.

Kármán András úgy vélte, a költségvetést „már a benyújtásakor sem a valóságra, hanem vágyálmokra építették”. Az akkori tervek olyan gazdasági növekedéssel számoltak, amely nem következett be, ezért a költségvetés bevételei jóval elmaradnak a várttól, közben az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikája miatt az államadósság finanszírozása is rendkívül drágává vált – magyarázta. Megjegyezte: az Orbán-kormány „felelőtlen pénzszórásba kezdett a választás előtti hónapokban”, ami kiadási oldalon rendkívüli módon megterhelte a 2026-os költségvetést.

Kitért rá: az elmúlt években a költségvetési kiadások feletti kontroll jelentősen meggyengült, a kormány rendszeresen módosította év közben az Országgyűlés által elfogadott költségvetést. Ez pazarlóbb állami működést, gyengébb költségvetési fegyelmet eredményezett, és lehetővé tette, hogy sok százmilliárd forint folyjon ki értelmetlen kiadásokra és propagandára – mondta. A miniszter közölte: a képviselői tiszteletdíjak csökkentése, a juttatások és támogatások szűkítése azt a célt szolgálja, hogy felelős gazdálkodással költséghatékonyabbá és visszafogottabbá tegyék az Országgyűlés működését.

„A javasolt törvénymódosítás eredményeként az egy ciklusra elköltött összeg 50 milliárd forinttal fog csökkenni, és az új keretösszeg is úgy tekinthető, mint az igénybe vehető juttatások maximális összege, vagyis a képviselők dönthetnek úgy, hogy nem a teljes összeget hívják le”

– mutatott rá.

Kármán András hangsúlyozta: az 50 milliárd forintos megtakarítás a hiány egészéhez mérten nem jelentős, ugyanakkor kijelöli azt az elvet, hogy először az államnak és a politikai vezetésnek kell takarékoskodnia és csak ezután várhat felelős magatartást másoktól. Ez a törvénymódosítás egy politikai kultúrát formáló javaslat, amely egy olyan korszakot nyit meg, ahol a parlament működése átláthatóbb, olcsóbb és hatékonyabb lesz – fogalmazott.

Azt mondta: a javaslat azt üzeni, hogy a közpénz nem magánpénz, a képviselői munka nem privilégium, a parlament nem kiváltságosok klubja. „A magyar emberek joggal várják el, hogy a képviselők ne csak beszéljenek a takarékosságról, hanem gyakorolják is azt” – jelentette ki. Hozzáfűzte: a javaslat szükséges, időszerű, szakmailag és erkölcsileg is helyes.