A kormány döntött arról, hogy az igazságügyi miniszter jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek az Európai Bizottság által Magyarország számára megfogalmazott szupermérföldkövek magyar jogrendbe való átültetésére vonatkozó törvényjavaslatot – közölte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pénteken, a kormányszóvivői tájékoztatón.

A tárcavezető azt mondta: ez egy átfogó, korrupcióellenes és a magyar közélet átláthatóságát szolgáló törvénycsomag, amely mindazt a jogállamisági feltételrendszert jelenti, ami ahhoz kell, hogy az európai uniós forrásokat haza tudják hozni. Jelezte: ezeket a jogszabályokat az Országgyűlésnek el kell fogadnia és hatályba is kell lépniük ahhoz, az uniós pénzek hazajöjjenek.

Elmondta: terveik szerint 10 milliárd euró jön a helyreállítási alapból, ennek részletes felhasználásáról igyekeztek az Európai Bizottsággal minél alaposabban megállapodni. Emlékeztetett: a helyreállítási tervet, amelyet korábban már egyszer a korábbi magyar kormány benyújtott, de mára elavult és végrehajthatatlan, jövő hétre véglegesíteni kell annak érdekében, hogy az Európai Bizottság, majd az Európai Tanács és a Pénzügyminiszterek Tanácsa még a nyári hónapok folyamán el tudja fogadni.

Ezek a folyamatok együttesen vezetnek majd el oda, hogy minden akadály elhárul az elől, hogy az Európai Bizottság a forrásokat felszabadítsa és azokat le is hívjuk augusztus végéig – közölte. Jelezte azt is: Magyarországnak nemcsak teljesítenie kell ezeket a korrupcióellenes mérföldköveket, hanem le is kell hívnia és fel is kell használnia ezeket az európai uniós forrásokat augusztus 31-ig.

Szigorodnak az összeférhetetlenségi szabályok és az állami támogatások elszámolása

Vitézy Dávid hangsúlyozta, számos esetben szigorodnak az összeférhetetlenségi szabályok, az állami támogatások elszámolása, és a kockázatitőkealap-kezelők és magántőkealapok végső tulajdonosi szerkezetének átláthatóságára vonatkozó szabályozás is bekerül abba a törvénycsomagba, ami jövő héten kerül az Országgyűlés elé.

Kifejtette:

a cél, hogy az Integritás Hatóságnak joga legyen a bíróság előtt kikényszeríteni nyomozás folytatását.

A közbeszerzésekben is megjelenik egy plusz hatáskör: ha az Integritás Hatóság európai uniós forrás felhasználására kiírt közbeszerzésnél visszásságot talál, akkor joga lesz beavatkozni és az eljárás felfüggesztését kérni két hónapra, ameddig a vizsgálatát lefolytatja – jelezte a tárcavezető.

Kitért arra is: a bizottság egy szabályozatlan és a közérdekkel ellentétes privatizációként azonosította a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozását, amelyből kétféle is van Magyarországon. Vannak olyanok, amelyek felsőoktatási intézményeket tartanak fenn, egyetemeket működtetnek, és vannak egyebek, például amelyek ménesbirtokokat tartanak fenn – mutatott rá.

A kekvák vagyona kerüljön vissza az állami vagyon körébe!

Elmondta még: a kormány azt javasolja, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) vagyona kerüljön vissza az állami vagyon körébe, és ezen intézmények kerüljenek vissza az állami fenntartású intézmények körébe.

A tárcavezető ismertette: ezt két ütemben hajtanák végre. A felsőoktatási intézményeket nem fenntartó kekvák esetében idén augusztus 31-ig tesz javaslatot a kormány az állami vagyonba és fenntartásba való visszakerülésre. Állami körbe az a vagyon kerül vissza, ami állami vagyon is volt – szögezte le. Ez egy nagyon komoly vagyonvisszaszerzési lépés lesz a magyar kormányzat részéről – hangsúlyozta, és megjegyezte: ezzel az uniós források hazahozatalához szükséges egyik mérföldkövet is teljesítik és a magyar közérdeket is szolgálják.

A felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok esetében egy olyan javaslatcsomaggal élnek, amely a különböző átláthatósági szabályokat – a kuratóriumok újraválasztását, az összeférhetetlenségi, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat – ezekre az alapítványokra is kiterjeszti már 2026-tól, de a szerkezeti, szervezeti átalakulást 2027. augusztus 31-i határidővel rendeli el – közölte Vitézy Dávid.

Jelezte, az alapítványi forma megmaradna még egy évig, és utána a felsőoktatási szakemberek, a minisztérium összefogásában találnák azt meg, hogy melyik egyetemnél milyen működési forma a célravezető. A kormány ez ügyben nem hozott olyan döntést, hogy egyetlen egy működési formát tartana elképzelhetőnek, szakmai munkát kért a miniszterelnök az oktatási tárcától.

A kormány elrendeli a Budapest-Belgrád vasútvonal eddigi beruházási döntéseinek teljes körül átvilágítását

Vitézy Dávid beszámolt arról is, hogy a kormány elrendeli a Budapest-Belgrád vasútvonal eddigi beruházási döntéseinek teljes körül átvilágítását, „és ezt nekünk kell elvégezni” . Az átvilágítás kiterjed a beruházás közbeszerzésére, valamint arra is, hogy milyen módon és ki határozta meg azt, hogy amerikai dollárban fizetik a magyar kivitelező céget – ismertette a tárcavezető.

Vitézy Dávid közölte: kezdeményezni fogják azt is, hogy a Budapest-Belgrád-beruházás minden dokumentumát a nyilvánosság megismerhesse. Kifejtette, ehhez a kínai fél együttműködésére is szükség van, hiszen egy nemzetközi szerződésen alakul a beruházás, de a kormány döntött arról is, hogy ezt a kezdeményezést hivatalosan is a külgazdaságért felelős miniszterrel közösen megtegye.

Vitézy Dávid arról is beszélt, hogy javaslatára egy kormányrendelet módosítását is tárgyalta a kormány,

így amint a társadalmi egyeztetés lezárul, és a jogszabály hatályba tud lépni, visszaállítják a magyar építési eljárások teljes különül nyilvánosságát. Ezután mindenki megismerheti a folyamatban lévő építési engedélykérelmek esetén, hogy milyen tervek alapján készülnek kiadni azokat. Ez azt is segíti, hogy az emberek az ügyféljogaikat gyakorolhassák – emelte ki.

Közölte továbbá, hogy helyreállítják a korábbi helyzetet az ügyféljogoknál is, és kivezetik azt a korlátozást, hogy csak és kizárólag a konkrét szomszéd telkekről van lehetőségég becsatlakozni az építéshatósági eljárásba. Így a magyar állampolgároknak szélesebb jogkörre lehet arra, hogy ha a környezetükben valami épül, akkor a saját jogos érdekeiket érvényesíteni tudják – jegyezte meg Vitézy Dávid.

A kormány támogatja a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról szóló tiszás törvényjavaslatot

A miniszter elmondta azt is, hogy a kormány támogatja a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok és a köztéri vizuális környezetszennyezés visszaszorításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a Tisza Párt három képviselője nyújtott be az Országgyűlésnek.

A miniszter szerint

Bódis Kriszta, Csontos Bence és Tárkányi Zsolt tiszás képviselők javaslata azt a célt szolgálja, hogy a közterületeken és nyilvánosságban ne lehessen olyan propagandát folytatni, ami mások megalázására, megszégyenítésére, a képmásuk valótlan kontextusban való felhasználására irányul.

Hozzátette: Magyarországot beborították ezek a plakátok, a leköszönt kormány ugyanis sok százmilliárd forintot költött el ilyen típusú kampányokra. Ennek szeretne véget vetni ez a javaslat, illetve általánosságban is visszaszorítaná a vizuális környezetszennyezést Magyarországon.

Jelezte azt is: a törvényjavaslat annak is véget vetne, hogy Magyarország gyönyörű történelmi városközpontjait, épülethomlokzatait óriási épülethálókkal borítsák be, emellett helyreállítaná az önkormányzatok településképi hatósági jogköreit, hogy a települések saját maguk is meghatározhassák, hogy hol milyen reklámokat lehet kihelyezni.

A HÉV-fejlesztés uniós forrásokból megvalósítható

Kérdésekre válaszolva Vitézy Dávid elmondta, az elmúlt négy évben az előző kormány idején kivonták a magyar vasút működéséből a forrásokat, és semmit nem tettek a kulcsfontosságú uniós pénzek hazahozatala érdekében, az alapvető működéshez szükséges forrásokat sem adták oda.

Az új HÉV-szerelvények és Intercity vonatok beszerzése ügyében megfogalmazott kritikákra elmondta: ezek alaptalanok, az Intercity vonatoknál fajlagosan a legolcsóbb megoldás az emeletes vonatok beszerzése az ismert utasforgalom mellett. A HÉV-fejlesztés élvezi az agglomerációs önkormányzatok és az Európai Bizottság támogatását egyaránt, és uniós forrásokból megvalósítható.

Arról, hogy a vagyonnyilatkozati kör változik-e, és hogyan tudják a strómanokat kiszűrni, elmondta: azt a célt tűzték ki, hogy az uniós forrásokat haza tudják hozni, a jogszabálycsomag erre fog koncentrálni. A strómanokra nem biztos, hogy a vagyonnyilatkozati eljárásnál lehet a legjobb megoldást találni. A hozzátartozók esetében az Integritás Hatóság jogköre kibővül, az igazságügyi tárca javaslata rögzíti a részleteket.

Kérdésre közölte,

a Budapest-Belgrád vasútvonalon egy kínai vonatbefolyásoló rendszert telepítenek, de még a hatósági engedélyei nincsenek meg, ezért a kínai-magyar konzorcium késedelemben van.

Jelenleg a hatósági próbák zajlanak. Jelezte, fenntartja a korábbi közlekedési miniszter döntését a német TÜV minőségbiztosító szervezet bevonásáról. Azt követően lehet csak átadni a rendszert, ha a hatósági próbák és a szükséges hatósági engedélyek, a lebonyolító mérnök igazolása és a független tanúsító igazolása rendelkezésre áll.

Vitézy Dávid elmondta, hogy a vagyonnyilatkozatokat azért az Integritás Hatóság vizsgálja majd, mert azt egyfajta „omnipotens korrupcióellenes hatóságként azonosítja az Európai Bizottság”, és ezeket a jogköröket oda kérték telepíteni, ezt pedig az uniós pénzek hazahozatala érdekében a kormány elfogadta.

A légiközlekedésre vonatkozó kérdésre közölte, a budapesti repülőtéren jelentős forgalomnövekedés látható, ezért itt kell infrastruktúrafejlesztést végezni a terminálkapacitást érintően. A korábbi kormány bővítési terveit felülvizsgálják, és együttműködnek a repülőtér menedzsmentjével abban, hogy a kötöttpályás-közlekedés fejlesztése indulhasson a repülőtérre. Vidéki repülőtereket – legyen szó Sármellékről, Pécs-Pogányról vagy Debrecenről – akut, működési válság terheli, de igyekeznek megtalálni a megoldást számukra – tette hozzá.

Szondi Vanda: A Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból nem jöhetnek péntektől vendégmunkások

A kormány döntött arról, hogy a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból péntektől nem jöhetnek gyorsított eljárásban vendégmunkások; a következő tanévtől eltörlik a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét; felülvizsgálják a hulladékgazdálkodási rendszert; előkészítenek egy új és szigorú környezeti felelősségi rendszert; szigorítják az akkumulátoripar szabályozását és átmeneti védelmet biztosítanak a védett erdőknek – jelentették be a kormányszóvivők.

Szondi Vanda a kormány csütörtöki üléséről beszámolva elmondta, ahogy a kormány megígérte, szigorítja a vendégmunkások magyarországi munkavállalási lehetőségét. Elmondta, az előző kormány ezen a területen is elég nagy összevisszaságot hagyott; jelenleg összesen 24 jogcímen lehet Magyarországon külföldiként munkát vállalni. Hozzátette, jelenleg arra sincsen konkrét szám, hányan vállalnak most itt munkát.

Közölte,

a kormány hosszú távú megoldást keres, és miután a helyzet bonyolult, az nem fog egyik napról a másikra megoldódni, de jelenleg is folyik ezzel kapcsolatban a felülvizsgálat.

Szondi Vanda azt mondta, első lépésként a kabinet pénteki hatállyal módosítja azt a kormányrendeletet, amely alapján a munkaerő-kölcsönzők gyorsított, egyszerűsített eljárásban tömegesen hozhatnak be munkavállalókat három országból, a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból. Péntektől ebből a három országból nem jöhetnek munkavállalók, és akik jelenleg itt vannak, azok kérvényezhetik a munkavállalói jogosultságuk meghosszabbítását – közölte.

Köböl Anita: Több kormánydöntés született a természeti környezet védelmében

Köböl Anita kormányszóvő arról számolt be, hogy a kabinet több döntést is hozott, amelyek a természeti környezet védelmét, a fenntarthatóságot és a jövő generációinak élhető életminőségének javítását szolgálják.

Közölte,

a kormány csütörtökön döntött a hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatáról, egy új és szigorú környezeti felelősségi rendszer előkészítéséről, az akkumulátoripar szabályozásának szigorításáról, valamint a védett erdők átmeneti védelméről is.

Szeptember 1-jéig felül kell vizsgálni a hulladékgazdálkodási koncesszió működését, október 1-jéig kell kidolgozni a minden eddiginél szigorúbb környezetvédelmi felelősségi rendszert – sorolta a döntéseket.

A kormány döntött arról is, hogy átmeneti fakitermelési moratóriumot vezet be a legértékesebb védett állami erdőkben és a Natura 2000-es területeken. Szeptember 30-ig szünetelni fog az olyan fakitermelés, amely az erdők hosszú távú állapotát érdemben befolyásolja – mondta a kormányszóvivő. Felidézte,

a hulladékgazdálkodást egy 2023-ban indult, 35 évre szóló koncessziós rendszer szabályozza, a tevékenységet egy kizárólagos koncessziós társaság a Mol-csoporthoz tartozó Mohu Zrt végzi.

Hozzátette, az elmúlt három évben sok kérdés merült fel azzal kapcsolatban, hogy a 35 évre megkötött szerződés valóban a magyar emberek, az önkormányzatok és a környezet érdekeit szolgálja-e, illetve hogy teljesültek-e azok a fejlesztések és vállalások, amelyek a rendszer létrehozásakor ígéretet tettek.

Közölte, a kormány részletes jelentést kér a koncesszió működéséről, a beruházásokról és a közpénzek felhasználásáról és az eredményekről. A vizsgálat határideje szeptember 1. Köböl Anita szólt arról is, hogy az előző kormány alatt nem volt önálló környezetvédelmi minisztérium, a terület gazdátlanul kalódott a különböző tárcák között. A kormánynak nagyon sok mindent kell felépítenie, majdnem a nulláról – jegyezte meg.

A kormány arról is döntött, hogy megkezdődik az önálló országos környezetvédelmi főhatóság létrehozásának előkészítése és országos ellenőrzési program indul a legnagyobb környezeti kockázatot jelentő ipari létesítményeknél. Ismertetése szerint még júniusban elkészül az akkumulátoripar és más kiemelt kockázatú üzemek országos ellenőrzési terve és megkezdődik a legfontosabb létesítmények átfogó vizsgálata.

Döntés született arról is – folytatta – , hogy

megszűnik az a szabály, amely alapján egy miniszter külön döntéssel jelölhette ki az akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek helyszíneit.

Köböl Anita azt mondta, új, átfogó szabályozás születik azzal kapcsolatban, hogyan és miként kell működtetni az akkumulátoripart, és a szereplők hogyan tudnak jól, a magyar emberek érdekének szem előtt tartásával együttműködni. Ennek érdekében június 30-ig elő kell készíteni a szükséges jogszabálymódosításokat, valamint létrejön egy tárcaközi munkacsoport, amely augusztus 31-ig kidolgozza az új szabályozási koncepciót – mondta. A kormányszóvivő szerint a cél az, hogy a jövőben ne politikai döntések szülessenek, főleg nem egyedi politikai döntések, hanem világos, objektív és minden szereplőre egyformán érvényes szabályok alapján hozzanak döntést az ilyen beruházásokkal kapcsolatban.

Köböl Anita beszámolt arról is, hogy a kormány megkezdi egy új, minden eddiginél szigorúbb környezetvédelmi felelősségi rendszer kidolgozását. Magyarországon senki ne tehessen kárt a környezetben következmények nélkül – jelölte meg a szabályozás célját. Kitért arra, hogy a környezetkárosítási bírságok összege évtizedek óta elmarad a gazdasági realitásoktól, a jogszabályok emellett tele vannak kiskapukkal, amelyeket a nagyvállalatok elkerülhetik a hatósági büntetéseket. Az új szabályozás a szennyező fizet elvére épül majd – jelezte.

A szigorítás különösen az olyan kiemelt kockázatú területeket érintheti, mint az akkumulátoripar, a vegyipar, a veszélyeshulladék-kezelés, a víz és talajszennyezés, vagy az illegális hulladéklerakás – magyarázta, hozzátéve, a szankciórendszer kialakításának határideje október 1.

Köböl Anita azt mondta, a kormány döntött arról, hogy átmeneti fakitermelési moratóriumot vezet be a legértékesebb védett állami erdőkben és a Natura 2000-es területeken. Szeptember 30-ig szünetelni fog az olyan fakitermelés, amely az erdők hosszú távú állapotát érdemben befolyásolja, miközben a biztonsági, természetvédelmi és erdőfenntartási munkák továbbra is elvégezhetők – ismertette.
A moratórium ideje alatt a szakemberek felmérik az erdők állapotát, kidolgozzák az új természetvédelmi szabályokat, és csak ezután születik hosszú távú döntés az erdőgazdálkodás rendszeréről. A moratórium nem fog fennakadást okozni a tűzifaigények teljesítésében, hiszen kifejezetten az erdők védett részére vonatkozik – mondta.

Magyar Éva: Eltörlik a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét

Magyar Éva kormányszóvivő arról számolt be, hogy a következő tanévtől eltörlik a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét. Elmondta:

a kormány álláspontja szerint szükség van teljesítményértékelésre, de a jelenlegi rendszer aránytalanul nagy adminisztratív terhet ró a pedagógusokra, nem mutat valós képet a munkájukról, és a szakmai fejlődésüket sem támogatja.

Ettől a munkáltató számára a lehetőség megmarad a béremelésre, hosszabb távon pedig egy olyan teljesítményértékelési rendszer bevezetése a cél, amely hatékony, szakmailag jobban megalapozott és nem terheli felesleges adminisztrációval a pedagógusokat – közölte. Ismertette: felkérték az oktatási és gyermekügyi minisztert az új, valós teljesítmény értékelésre alkalmas rendszer kidolgozására a szakmai szervezetek széles körű bevonásával.

Szondi Vanda kormányszóvivő arról a kormánydöntésről is beszámolt, amelynek értelmében felülvizsgálják a Covid-járvány első hullámának idején a lélegeztető gépek beszerzésének szerződéseit. Közölte: nem látszik, miért volt szükség ilyen mennyiségű lélegeztető gép beszerzésére közel 300 milliárd forint értékben. Egészségügyi háttéranyagok a beszerzések előtt világossá tették a kormány számára, hogy szakszerű személyzet 800-1500 embert tud lélegeztető gépen egyidejűleg ápolni. Irreális mennyiségnek tűnik tehát a beszerzett gépek száma – közölte. A vizsgálatot a külügyminiszter folytatja le azonnali hatállyal, az eredményekről beszámolnak a nyilvánosság számára – jelezte.

A kárpátaljai kisebbségek jogairól szóló megállapodásról Szondi Vanda elmondta:

egy hivatalos jegyzéket küldött az ukrán fél arról, hogy mit, mikorra vállal. Az oktatási jogok témájában 2026 végéig kell teljesítenie a vállalásait, a nyelvhasználati jogokat 2027. december 31-ig kell átültetni az ukrán jogrendbe.

Az a biztosítéka, hogy ez valóban meg is fog történni, hogy be kell építeni az EU-csatlakozási folyamat során a dokumentációba. Az első klaszter lezárultánál lesz egy bizottsági jelentés, hogy sikerült-e mindent teljesíteni és hogyha nem sikerült, tehát nem ültették át az ukrán jogrendbe ezeket a vállalásokat, akkor megáll a csatlakozási folyamat – mutatott rá. Hozzátette: ez nyilvánvalóan nem érdeke az ukrán félnek, ha szeretne csatlakozni 10-15 éves távlatban az Európai Unióhoz, akkor igenis teljesítenie kell azokat a vállalásokat, amiket most kitárgyalt a magyar féllel.

Köböl Anita kormányszóvivő közölte: a Nemzeti Agrárkamara működésében és választási rendszerében olyan problémák alakultak ki, amelyek indokolttá teszik a szabályok felülvizsgálatát. A jelenlegi választási rendszer nem biztosít valódi versenyt, mivel legutóbb csak egyetlen jelölőszervezet tudott országos listát állítani. Ezért a kormány új, átláthatóbb és igazságosabb választási rendszer kialakítását kezdeményezi, amely nagyobb beleszólást biztosít a gazdálkodóknak és erősíti a szakmai képviseletet. Szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok jönnek létre, és átmeneti intézkedések biztosítják, hogy a kamara közfeladatait a változások idején is zavartalanul ellássa. Az a cél, hogy közel 400 ezer kamarai tag érdeke még hatékonyabban jelenjenek meg a döntésekben – jelezte.

A kormány szerint érdemes felülvizsgálni a pártfinanszírozásra vonatkozó szabályokat

Arról is beszámolt: a kormányülésen egyetértés volt abban, hogy érdemes felülvizsgálni a pártfinanszírozásra vonatkozó szabályokat, hogy azok valós adatokat tükrözzenek, és azt mutassák meg, hogy egy pártnak mekkora a társadalmi beágyazottsága – közölte Köböl Anita kormányszóvivő.

Hozzátette: Magyar Péter miniszterelnök már korábban is beszélt arról, hogy a pártfinanszírozási szabályokat olyan irányba lenne érdemes módosítani, hogy a rendszer ösztönözze és jutalmazza, hogy a pártok saját támogatást gyűjtsenek.

A kormányszóvivő jelezte: a parlamenti választást követően megváltoztak a pártok közötti erőviszonyok, így változik a pártok és a pártalapítványok támogatása is. Ezt egy képlet alapján számolják ki, és a támogatás változását a Magyar Közlönyben teszik közzé.

A kézigránát-balesetet is a vizsgálják a Honvédelmi Minisztériumban

Magyar Éva kitért arra is: a kormányszóvivői tájékoztatón belül egy új „rovatot” nyitnak, amelynek keretében beszámolnak a minisztériumokban, háttérintézményekben és állami szervezetekben zajló átvilágítások előrehaladásáról.

Elsőként a Honvédelmi Minisztériumban zajló vizsgálatokról számolt be, amelyek Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt szakminiszter időszakát érintik. Elmondta: zajlik a kézigránát baleset körülményeinek feltárása, amelyben egy köztisztviselő súlyos sérüléseket szenvedett, valamint vizsgálják a kecskeméti repülőtérről eltűnt Mig-29-es repülőgép alkatrészek ügyét és a Védelmi Beszerzési Ügynökség informatikai rendszerét ért kibertámadást is.

Hozzátette:

ugyancsak indokolt annak feltárása, hogy milyen gazdasági és szakmai megfontolások alapján vontak be egy angliai szolgáltatót a Magyar Honvédség egyenruháinak tervezésére, és miért került ez mintegy 3 milliárd forintba.

A tárca vizsgálja a korábbi időszakban megkötött eszköz és szolgáltatásbeszerzési szerződések szakmai és jogi megalapozottságát, a filmforgatásokhoz kapcsolódóan eltűnt eszközök ügyét, valamint a csádi misszió előkészítésének körülményeit is. Vizsgálat folyik a Balásy Gyula cégeivel kötött mintegy 75 milliárd forintos keretösszegű szerződések ügyében is.

A tárca azt kívánja feltárni, hogy a beszerzések és a szolgáltatások ellenértéke arányban állt-e a teljesítéssel, illetve hogy a közpénzek felhasználása minden esetben megfelelt-e a gazdaságosság és a hatékony forrásfelhasználás követelményeinek – jelezte, hozzátéve, hogy szükség esetén megteszik a megfelelő jogi lépéseket.

Nem született döntés az üzemanyagárakkal kapcsolatban

Az üzemanyagárakkal kapcsolatban döntés nem született a kormányülésen, a gazdasági miniszter figyeli az árakat, és amint szükséges, akkor lesz beavatkozás – közölte Magyar Éva kormányszóvivő kérdésre válaszolva.

Sulyok Tamás államfő elmozdításával kapcsolatos kérdésre Magyar Éva azt mondta: a kormány önmagában egyedül nem távolíthat el köztársasági elnököt. Ez közjogi kérdés, kizárólag az alkotmányos rend a keretei között, az Országgyűlés előtt, és nyilvános eljárásban lehet rendezni.

A köztársasági elnöki intézmény lényege, hogy a nemzet egységét és a közjogi stabilitást fejezze ki. Ha a bizalom helyrehozhatatlanul sérül, és az érintett nem vonja le a szükséges következtetést, akkor alkotmányos megoldása van szükség – jelentette ki. Később hozzátette:

nem tudnak olyanról, hogy az Európai Bizottság vagy az EU részéről jött volna bármilyen visszajelzés a köztársasági elnök eltávolítása ügyében.

Köböl Anita kérdésre válaszolva megerősítette: a kormány megtartja a 13. és a 14. havi nyugdíjat is. Szerinte az viszont látszik, hogy az előző kormány igazságtalanul és felelőtlenül kezelte a nyugdíjrendszer kérdéskörét, a mostani rendszer drága, igazságtalan és nem védi eléggé a nyugdíjasokat. Ezért célzott segítséget kívánnak nyújtani: 120 ezer forintos nyugdíjminimumot, a legalacsonyabb nyugdíjak emelését és a nyugdíjas szépkártya bevezetését vállalták – közölte.

Az előző kormányszóvivői tájékoztatón felvetődött kérdésre válaszolva közölte: a kormány fenntartja az ukrán gabonaimporttal kapcsolatos tilalmat, ahogy a csehek és a lengyelek is teszik. Magyarország „frontország”, ez egy érzékelhető probléma számunkra, úgyhogy kitartunk a korlátozás mellett – indokolt.

Szondi Vanda közölte: a gyermekvédelmi törvényt egyelőre nem tárgyalta a kormány. Vitézy Dávid közlekedési beruházási miniszter hozzátette: a 16,4 milliárd eurónak ez nem feltétele. Van olyan kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, ami ismert ebben az ügyben, de nem része ennek a csomagnak – jegyezte meg.

Szondi Vanda megerősítette, hogy hazarendelték a párizsi nagykövetet. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy új külügyminiszter van, és természetesen ilyenkor ez egy normális diplomáciai folyamat, hogy áttekintik azt, hogy kivel, hogyan és milyen feltételek mellett tudnak hatékonyan együtt dolgozni. A kormányszóvivő kérdésre válaszolva nem erősítette meg, hogy Budapesten lehet Magyar Péter miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója.