„Kiválóan és terv szerint halad a Magyarországnak járó európai uniós források hazahozatalával összefüggő munka” – jelentette ki a munka koordinációjával megbízott közlekedési és beruházási miniszter csütörtökön Budapesten a kormányzati sajtótájékoztatón. Vitézy Dávid egyúttal a korrupcióellenes intézkedéseket tartalmazó jogszabálycsomagról, valamint a dohány- és kaszinókoncessziók felülvizsgálatáról is beszámolt. A tárcavezető azt is bejelentette, hogy a kormány jövő héten tárgyalja a közlekedésszervezéssel kapcsolatos jogszabálycsomagot.

Vitézy Dávid elmondta, Magyarország június 9-én benyújtotta a helyreállítási és ellenállóképességi terv teljesen felülvizsgált új verzióját az Európai Bizottságnak (EB). Jelenleg ennek a véleményezése zajlik, sok technikai kérdésről van szó – jegyezte meg, közölve azt is, hogy a napokban záruló egyeztetés után a terv nyilvános lesz.

Emlékeztetett arra, hogy ebben energetikai, közlekedési, a kis- és közepes vállalkozásokat segítő beruházásokat terveznek.

Hozzátette,

semennyire nem kellett csökkenteni a célösszeget, azt, hogy a 16,4 milliárd eurót hazahozzák.

Vitézy Dávid kitért arra, a Nemzeti Fejlesztési Központ már közzétette másfél milliárd eurós pályázatát az elektromoshálózat-üzemeltetőknek hálózatfejlesztés céljából.

Hamarosan tárgyalja a kormány a közlekedésszervezési jogszabálycsomagot

Közölte azt is, várhatóan a jövő héten tárgyalja a kormány a közlekedésszervezéssel kapcsolatos jogszabálycsomagot, ami az új HÉV-ek és Intercity-vonatok beszerzéséhez szükséges. Megjegyezte,

egy gördülőállomány-fejlesztési társaságot kell létrehozni, amely az uniós pénzből megveszi az új szerelvényeket. Az EB törvényi garanciákat kér, mert a határidőn túl használja fel az ország az uniós pénzt

– magyarázta.

Vitézy Dávid elmondta, a Magyar Fejlesztési Banknál a vezetőváltás megtörtént, a gazdasági tárca pedig nagy erőkkel dolgozik azon, hogy a bank irányítási rendszerét átalakítsa, hogy az eddigi közeli politikai felügyelet helyett erősebben gazdasági logikán működő, racionalitás mentén irányított pénzintézet legyen.

Úgy összegzett,

minden ágazat elkezdte azt a munkát, hogy az uniós forrásokat szabályosan fel tudja használni és az ország megfeleljen a mérföldköveknek.

Több ponton módosulhat a korrupcióellenes intézkedéseket tartalmazó jogszabálycsomag

Vitézy Dávid közölte:

több ponton módosulhat a parlament által a héten tárgyalni kezdett, korrupcióellenes-intézkedéseket és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítását célzó jogszabály-csomag jórészt az Európai Bizottsággal a helyreállítási terv véglegesítéséből fakadó egyeztetések eredményeként.

Kifejtette: a módosítások egyrészt leképezik azokat az egyeztetéseket a társadalmi szervezetekkel, amelyeket a benyújtás óta le kellett folytatni. Gyorsított ütemben haladnak, arra nem volt mód, hogy a benyújtás előtt a széleskörű egyeztetést el tudják végezni, mert augusztus 31-ig az összes jogszabálynak hatályba kell lépnie – hangsúlyozta. A módosítások nagyobb része pedig az Európai Bizottsággal a helyreállítási terv véglegesítéséből fakadó egyeztetéseket tartalmazza.

Ismertette: a vagyonnyilatkozatok kapcsán további szigorításokat kért a bizottság, ezért az Integritási Hatóság és az egyes közjogi szerveknél az őket felügyelő szervek bírságolási joga automatikussá válik, ha a vagyonnyilatkozatban olyan hiba van, amely nem gyorsan javítható vagy felhívás után nem javítják ki. Bekerül a módosított jogszabályba egy köztes bírság, és további kiegészítések történnek a vádkorrekciós eljárásoknál is.

Korábban lezárt büntetőeljárásokra is kiterjesztik a pótmagánvádat

Vitézy Dávid arról is beszámolt, hogy az előző kormány által bevezetett pótmagánvádat kiterjesztik a már korábban lezárt büntetőeljárásokra is.

Miután Magyarország szeretne hozzáférni a védelmi infrastruktúra fejlesztését célzó SAFE-forrásokhoz is, ennek feltétele, hogy nemzetbiztonsági és védelmi közbeszerzések kapcsán is átfogó újraszabályozás történjen. Ennek része, hogy szűkül azon beszerzések köre, ahol ilyet lehet alkalmazni az Országgyűlés vonatkozó bizottságának jóváhagyásával, és erősödik az ajánlatkérők felelőssége. Lesz jogorvoslatra is lehetőség, az Integritás Hatóság lehetőséget kap ezen beszerzések vizsgálatára – tette hozzá.

A kormánynak nincs titkolnivalója

A közadatok esetében lényegesen egyszerűbb lesz a keresés, a letöltés, jóval átláthatóbbá válik a rendszer – jelezte. A kormánynak nincs titkolnivalója, szeretnék, ha mindenki hozzá tudna férni a közadatokhoz – rögzítette a miniszter.

A magántőkealapok esetében a tényleges tulajdonos megismerésére vonatkozó szabályok bekerültek a csomagba, itt még lesz további kiegészítés és pontosítás.

Az Integritás Hatóság esetében az eddigi két alelnök helyett négy lenne, és ha nincs elnöke a testületnek, akkor egymás közül választanák meg azt, aki a hatóságot vezeti az átmeneti időszakban – közölte. Ez a terület nem rendezett, ahogy a kiválasztás folyamatának határideje sem, most ezt is rendezik. Az ÁSZ elnökének öt napon belül el kell indítani a pályázati kiválasztást, ha a köztársasági elnök felmenti az elnököt vagy az alelnököt, majd 30 nap után intézkedésnek kell történnie – közölte.

Vitézy Dávid tudatta:

nagy erőkkel haladnak az uniós pénzek hazahozatalában és abban is, hogy a források felhasználására a pályázatok kiírása elinduljon. Az EU 6,4 milliárd euró kohéziós forrásokat is felszabadított, de ennek felhasználására több idő van, először a helyreállítási alappal szeretnének végezni

– mutatott rá.

Jövőképet dolgoznak ki a Városliget fejlesztésének, minőségi köztérré alakítják a Hősök terét

Kifejtette: arról is döntöttek, hogy a Városliget esetében felülvizsgálják a korábbi kormánydöntéseket és egy jövőképet dolgoznak ki a Városliget fejlesztésének. Bár az előző kormány azt állította, hogy torzókat nem hagy hátra, mégis ez történt a leállított beruházások miatt – mondta.

Kiemelte: a kormány ezt a méltatlan helyzetet nem tartja elfogadhatónak, így közparkká fejlesztik a korábban építési területként lekordonozott területeket, hiszen óriási zöldfelülethiány van Budapesten.

Megjegyezte:

azt is tervezik, hogy a Városligeten átmenő autóforgalmat kiterelik és a Hősök terét minőségi köztérré alakítják, zöldítik.

Vitézy Dávid kitért rá: áttekintik azt is, hogy a Városligettől a budai Várig tartó turisztikai tengelyen hogyan lehet fejleszteni a közterületeket. A turizmus a magyar gazdaság egyik jelentős ágazata, fontos, hogy az ebből származó bevétel hozzájáruljon a gazdaság növekedéséhez, fejlesztésekhez – magyarázta.

A mohácsi híddal kapcsolatban elmondta: a Duna Aszfalttal közlik, hogy felfüggesztik az alföldi részét a beruházásnak és felszólítják céget , hogy számoljon el az előleggel. A híd műszaki tartalmát is felülvizsgálják, ahol tudnak magyar közérdeket érvényesíteni, ott beavatkoznak, de a kormánynak nem célja, hogy ne legyen híd, nem szeretnének torzót hagyni – jelentette ki.

Hozzátette:

teljesen indokoltalan volt a választás előtt két héttel a műszaki tartalombővítés a híd esetében.

A kormány elrendelte a dohány- és kaszinókoncessziók felülvizsgálatát

A kormány elrendelte a dohánykoncessziók teljes körű és a kaszinókoncessziók átfogó felülvizsgálatát – jelentette be a miniszter. Vitézy Dávid azt mondta:

a felülvizsgálat a dohánykoncessziók esetében minden szerződést, szerződéses jogviszonyt és a teljes szabályozási környezetet érinti.

Több mint 10 éve az állam egy koncesszióba adva monopóliumot hozott létre a dohány-kiskereskedők, a dohányboltok ellátására, melyben egy több mint 1100 milliárd forintos forgalmat folytató, hódmezővásárhelyi gyökerű cég mellett nagy dohányipari szereplők is részt vesznek – tette hozzá.

Megjegyezte, e szereplők több mint 10 milliárdos profitra tesznek szert,

gyakorlatilag monopolizálják a dohányboltok termékekkel való ellátását, ezért felülvizsgálják, helyes-e, hogy ez így zajlik, illetve a kormány milyen szabályozási lépéseket tud tenni itt is a közpénzek és a közérdek védelme érdekében, továbbá az egész trafikkoncessziós kérdést át kell világítaniuk.

A dohányboltokat működtetők között „változatos szereplők vannak, családok, kisvállalkozók”, de van, ahol „azért akár még politikailag jól ismert szereplőkhöz is fel lehet a szálakat fejteni” – mondta el.

Vitézy Dávid kitért rá, hogy az önkormányzatok részéről rendszeres kritika éri a dohányboltokat, hogy azokra nem vonatkoznak azok az alkoholfogyasztást, nyitvatartási időt, alkoholárusítást érintő szabályok, mint más, önkormányzati szabályok alá vonható üzletek esetében, így e tekintetben is helye van az átfogó felülvizsgálatnak.

„Ez egy hosszú és nyilván nehéz folyamat lesz, hiszen rengeteg különböző szempontot kell mérlegelni ”

– hangsúlyozta.

A miniszter alapvetésnek nevezte, hogy nem szeretnék, ha a dohányzás népszerűbb lenne, elterjedjen, a dohányzás egészségkárosító hatásai miatt olyan szabályozást szeretnének, ami semmiképpen sem elterjeszti, kiterjeszti a dohánytermékek hozzáférhetőségét, és el szeretnék kerülni, hogy olyan szereplők gazdagodjanak ezen,

„akik esetleg nem transzparens eljárásban, nem megfelelő versenyben szereztek akár hosszú évtizedekre szóló kizárólagos jogokat.”

Vitézy Dávid a kaszinókoncessziókról azt mondta, az előző kormány a választások előtti hetekben sorban osztott ki kaszinókoncessziókat hosszú távra Szegeden, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Nyíregyházán, Sopronban és Debrecenben, ezek közül van, amelyik 2061-ig szól. „Ezeknek a tulajdonosi köre azért szintén jól ismert szereplőkből áll, akár szintén volt kormánytagokig el lehet jutni, hogyha ezt valaki alaposabban megnézi” – fűzte hozzá.

Jelezte, a felülvizsgálatnak – melynek feladatát a pénzügyminiszter kapta, de a munkában közreműködik a Közlekedési és Beruházási Minisztérium irányítása alatt álló koncessziós iroda is – ki kell terjednie a koncessziók választás előtt való odaítélésének a körülményeire, és arra is, hogy tényleg helyes-e az a mód, ahogy a kaszinók működtetési jogát az előző kormány kezelte.

Átalakul a Nemzeti Kommunikációs Hivatal működése

Vitézy Dávid elmondta: átalakítja a kormányzati intézmények kommunikációs és rendezvényszervezési ügyeiben döntő Nemzeti Kommunikációs Hivatal működését a kabinet, megszűnik az a „kényszer”, hogy csak ezen a szervezeten keresztül rendelhetnek meg ilyen szolgáltatásokat.

Hozzátette: mivel sokszor ezek a képességek „leépültek” az érintett cégeknél az évek során, a hivatal koordinációs szerepet gyakorol a területen.

Elmondta azt is: a kormány támogatja a gyűlöletkeltő propagandával, reklámmal foglalkozó jogszabály azon módosítását, hogy

a „reklámszennyezés lehetséges maximális visszaszorítása” történjen meg. A tárcavezető annak a véleményének adott hangot, hogy a változtatással nem lesznek elégedetlenek a reklámból élő cégek.

Vitézy Dávid jelezte: méltányolták, hogy a korábbinál hosszabb időszak alatt – december 31-ig – kelljen ezeket a reklámokat leszerelni, ugyanakkor nagyon szigorú szabályozás jön a citylight hirdetések esetében, amelyeket történelmi városrészekben gyakorlatilag tilos lesz kihelyezni.

Vitézy Dávid a tájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta: az Európai Ügyészségnek fel kell majd vennie magyar ügyészeket, csak jövőre tudják megkezdeni a munkát, így is hat évre visszamenőleg vizsgálják majd az ügyeket.

Egy, a városligeti Biodómmal kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondta:

elhibázott koncepció volt, jelenleg ez is torzó; növénykertként nyit majd meg.

Vitézy Dávid arról, hogy a Magyar Nemzeti Galéria esetében mi a kormány álláspontja, elmondta: a kormány pontosan érzékeli azt, hogy a Várban a mai elhelyezés a jelenlegi formában nem tartható fenn.

Annak az épületnek a műszaki állapota annyira leromlott, hogy az már hosszú távú műtárgybiztonsági veszélyeket is hordoz magában. Tarr Zoltán kulturális miniszterrel megvizsgálják, hogy a galériának hogyan lehet új jövőképet alkotni. Két lehetséges irányt jelölt meg: az egyik, hogy a Budavári Palotán belül keresnek jövőt számára, a másik, hogy nemzetközi példák alapján kortárs épület ad otthont számára.

A piaci árak csökkenése miatt nem indokolt a védett üzemanyagár fenntartása

A jövedéki adóról szólva Vitézy Dávid azt mondta: a mostani javaslat annak csökkentett szintjéről szól, azzal együtt, hogy a védett üzemanyagár fenntartása a piaci árak csökkenése miatt ebben a formában most nem indokolt.

Vitézy Dávid a védett ár kivezetésének időpontjáról azt mondta,

a javaslatot a gazdasági és energetikai miniszter nyújtja majd be.

A miniszter az M1-es autópályán történt, nyolc halálos áldozattal járó baleset kivizsgálásáról azt mondta: áttekintették, hogy a jóváhagyott különböző forgalomtechnikai terveknek és útügyi műszaki előírásoknak megfelelnek-e a terelések, forgalmi jelzések, ideiglenes fölfestések, táblázások. A jelentés azt igazolta, hogy ezek a vonatkozó szabályoknak megfelelnek. Ahol kisebb beavatkozásra volt szükség, azt a koncesszor folyamatosan elvégzi. Ezzel együtt ez nem azt jelenti, hogy minden rendben van – rögzítette.

Felidézte, hogy az autópályákat 35 évre koncesszióba adták a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő autópálya-koncesszornak, és azokat a jogokat, amiket más utakon az állam lát el – így a forgalmi rend meghatározásával kapcsolatos jogokat is – a koncesszor gyakorolja.

Kitért arra: a korábbi hatályos előírások szerint az autópályákon egyidejűleg csak 8 kilométert lehetett zárni, de ezeket a szabályokat feloldották és engedélyezték, hogy majdnem 40 kilométer hosszan lezárások legyenek.

Ez a lezárás nem találkozik a közérdekkel, ez is tipikus példája annak, hogyan szolgálta ki a korábbi kormány a Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevével fémjelzett autópálya-koncesszornak a magánérdekeit

– jegyezte meg.

Jelezte: a nyárra azt kérte az autópálya-koncesszortól, hogy a korábbinál sokkal nagyobb figyelmet fordítson arra, ha beragad a forgalom. Osszanak vizet és próbálják elkerülni azt, hogy torlódások alakuljanak ki. Amint az építkezések olyan ütemnél tartanak, hogy be tudnak avatkozni, igyekeznek visszatérni ahhoz, hogy a közérdeket szolgálják – jelezte.

Vitézy Dávid hozzátette, hogy a beruházási célú, valóban a gazdaság fejlődését szolgáló hitelprogram megmarad, a döntés csak a likviditást érinti. A kis- és középvállalkozásoknak a helyreállítási alap uniós forrásaiból egy új programot dolgoz ki a Magyar Fejlesztési Bank, amely szintén a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását célozza.

Megjegyezte,

a jövőben felvett likviditási hitelnek a BUBOR-hoz igazítása 70 milliárd forint költségvetési kiadáscsökkenést jelent, amit a kormány közszolgáltatások fejlesztésére és javítására tud fordítani.

Az előző kormány közpénzből „főszerkesztősdit játszott” a Mandinerben

A miniszter kérdésre válaszolva a vita hevében elhangzó állításként értékelte Magyar Péter Orbán Balázsnak a parlamentben tett megjegyzését, miszerint amikor visszaszerzik az MCC-t, akkor ők fogják megmondani, mi legyen a Mandinerben, mi lesz a lap sorsa.

Nem gondolnám, hogy a kormány szeretne főszerkesztői feladatokat ellátni a Mandinerben

– jelentette ki.

Vitézy Dávid közölte, az előző kormány volt az, amelyik közpénzből ott „főszerkesztősdit játszott”, és különböző propagandákat jelentetett meg, éppen ezzel a gyakorlattal szeretnének szakítani, „erről szól az, hogy az állam visszaveszi az alapító jogokat, és nem engedi, hogy közvagyont, közvagyont, mindannyiunk közös vagyonát magáncégként kezeljenek gyakorlatilag, bármiféle kontroll és szabályozás nélkül ezek a vagyonkezelő alapítványok”.

A minisztériumi átvilágításokra vonatkozó kérdésre válaszolva Vitézy Dávid elmondta: főszabály szerint az „alapfokú feltárást” a tárcák saját stábjai végzik, ebbe így nem vonnak be külső erőforrást; csak akkor tesznek így, ha találnak olyan „visszaélésgyanús ügyet”, amely mélyebb, az alaptevékenységet már akadályozó áttekintést igényel.

Példaként hozta fel, hogy az általa vezetett minisztérium a mohácsi híd ügyében saját erőforrásból jár el, míg az útdíjfizetésnél valószínűleg szükség lesz külső erőforrásra. Kiemelte: minden esetben a közbeszerzés szabályai szerint járnak el.

Szólt arról is:

egyszerre cél a múlt ügyeinek feltárása és az „összekutyult” rendszerek észszerűsítése is.

A mohácsi hídberuházással kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: nem autópálya- vagy gyorsforgalmi út, hanem egy városi útszakasz része az átkelő, az M9-est sem erre vezetik majd el, a szakmai álláspont pedig már korábban is az volt, hogy 2050-ig nem indokolt a kétszer kétsávossá tétel.

Megemlítette: ennek ellenére döntött Lázár János tárcája az előleg 20-ról 98 százalékra emeléséről, valamint ebből egy 76 milliárd forintos összeg kifizetéséről.

Semmilyen közlekedéspolitikai indoka nincs itt a kétszer kétsávos kialakításnak, ez csak arra szolgált, hogy még gyorsan az adófizetők pénzéből sok tízmilliárd forintot ki lehessen tolni

– jegyezte meg a miniszter a hídhoz vezető út bővítésére utalva.

A lakhatási nehézségekről és a budai fonódó villamosvonal meghosszabbításáról is szólt a miniszter

Amikor az uniós helyreállítási alap felhasználásáról kérdezték, Vitézy Dávid elmondta: ebből a forrásból megvalósítható a Budapest környéki HÉV-vonalak járműveinek cseréje, valamint országos bérlakás- és kollégiumépítési programot indítanak ebből a pénzből.

Utóbbi kapcsán megjegyezte: a lakhatási válság Budapest mellett az egyszerre egyetemi és ipari központokként is szolgáló nagyvárosokat sújtja, így „jelentős részben” Budapestre kerülhetnek ezek a pénzek, aminek kapcsán felmerül a Diákváros koncepció vagy Rákosrendező fejlesztése.

Megemlítette: a budai fonódó villamosvonal déli irányú hosszabbítása „várhatóan elnyeri az uniós forrást”, ahogyan a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosfejlesztés is. Hangsúlyozta: a 2029-ben záruló finanszírozás miatt „csak olyan beruházások jöhetnek szóba, amiknek kész tervei vannak”.