Az egy évvel korábbi jelentős visszaesés is érdemi szerepet játszott az építőipari termelés júliusi emelkedésében a továbbiakban pedig az alapanyaghiány és a drasztikus áremelkedés keresletromboló hatása vet árnyékot a kilátásokra – így kommentálták az elemzők a legfrissebb statisztikai adatokat.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott jelentése szerint júliusban az építőipar termelése 22,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az épületek építése 21,1, az egyéb építményeké 25,4 százalékkal nőtt a tavaly júliusi, rendkívül alacsony bázishoz mérve. Tavaly júliusban 16,5 százalékkal esett vissza az épületek építése és 25,2 százalékkal a mélyépítés teljesítménye, az építőipar termelése összességében 21,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek megküldött kommentárjában előre bocsátotta, hogy az alacsony bázis is szerepet játszik az építőipari termelés júliusi növekedésben.

Felhívta a figyelmet arra, hogy

az építőipar idei legnagyobb kihívása az elszabaduló alapanyag-ellátási és áremelkedési problémákkal való szembenézés, ami jelentős kínálati problémákat okoz az iparágban.

Ennek csúszások, kivitelezési viták és elhalasztott beruházások lehetnek a következményei a következő időszakban, miközben a kereslet továbbra is erős, mind magán, mind állami oldalról.

A Takarékbank elemzői csapatának várakozása szerint valamivel 10 százalék feletti visszapattanás jöhet idén az iparágban, amiben némi bázishatás is szerepet játszik, de az anyaghiány és az elszabaduló költségek hatással lehetnek a második fél év kibocsátására – figyelmeztetnek.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is bázisidőszak gyenge adatának szerepét emelte ki elöljáróban, és hozzátette, hogy

az építőipari termelés kismértékű csökkenése az előző hónaphoz képest némi korrekciót jelent az előző két hónap dinamikus bővülése után.

Értékelése szerint az érdemi éves növekedés mutatja, hogy folyamatos a gazdaság kilábalása a válságból, a válság során leállított beruházásaikat újraindították a vállalkozások. Ugyanakkor az építőipari termelést korlátozta az építőanyagok hiánya.

Kiemelte: a rendelésállomány alakulása azt mutatja, hogy az építőipari termelés a következő időszakban tovább tud majd bővülni, amennyiben az ehhez szükséges építőanyag és szakképzett munkaerő rendelkezésre áll. A növekedést egyaránt támogathatják a vállalkozások és az állam beruházásai, de segítenek a lakásépítések és -felújítások is.  Hosszabb távon azonban az építőipari árak emelkedése gátat szabhat a kereslet növekedésének. Az építőipar teljesítménye a harmadik negyedévben érdemben hozzájárulhat a gazdaság éves bővüléséhez, míg negyedéves alapon a hozzájárulás attól függ, hogy augusztusban és szeptemberben mennyire sikerült úrrá lenni az építőanyaghiányon – írta a Századvég Gazdaságkutató vezető szakértője.