A természeti erőforrások – amiket évtizedeken keresztül végtelennek hittünk – nagyon is végesek, tudjuk, hogy társadalmaink biztonsága a természeti környezet megóvása nélkül nem lehetséges – erről beszélt Áder János köztársasági elnök a Planet Budapest 2021 elnöki megnyitóján. Az államfő hangsúlyozta: megoldásokat kell keresni a fenntartható életmódhoz: erre keresi a válaszokat a Planet Budapest 2021 Expó is.

Az az évtizedek óta ismert mondás, hogy gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan, már kevés – húzta alá. Jelenleg az elnök szerint helyesen így hangzik: cselekedj globálisan, cselekedj lokálisan.

Hozzátette: a Glasgow-i klímacsúcs után néhány héttel a világ 120 országából azért gyűltek össze, hogy

a következő napokban a klímaváltozás mellett a fenyegető vízválságról, a biodiverzitás megőrzéséről, a körforgásos gazdaság megteremtésének feltételeiről tanácskozzanak.

Áder János a világtalálkozón megvitatni tervezett témák közé sorolta a klímaváltozás fenyegetésének vagy lehetőségeinek, az energiabiztonság kontra nemzetközi stabilitás kérdését, a körforgásos gazdaság és zöld finanszírozás témáját, vagy a víz- és élelmiszerbiztonság, a technikai ugrás kapujában lévő közlekedés és szállítás kérdéskörét, ahogy a hulladékgazdálkodást is.

Kiemelte: Magyarország az Európai Unió azon tíz országa közé tartozik,

ahol 1990 óta több mint 30 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás. Ráadásul úgy csökkent 32 százalékkal az emisszió az országban, hogy közben a GDP 64 százalékkal nőtt

– mondta.

Magyarországon jelenleg a megtermelt áram 70 százaléka szén-dioxid-mentes, és az elmúlt 100 évben közel duplájára nőtt az erdővel borított terület nagysága. Mi lenne, ha csak a legfejlettebb országok – az úgynevezett G20-ak, amelyek a világ kibocsátásának 80 százalékáért felelnek – hasonló mutatókkal rendelkeznének – tette fel a kérdést Áder János.

A bolygó - amely táplál, éltet, gyönyörködtet – évmilliók alatt vált az általunk ismertté – folytatta, tízezer éve alapvetően stabil a klímája, de az emberiség egyetlen évszázad alatt ezt felborította.

„Száz-kétszáz év is kell ahhoz, hogy egy centiméternyi termékeny humusz keletkezzen, de mi néhány év alatt – rossz technológiával, kapzsisággal – a talajt terméketlenné tesszük”

– mutatott rá. Hozzátette: a Földön lévő víztömegnek csak 7 ezreléke könnyen hozzáférhető, jó minőségű, folyékony halmazállapotú édesvíz, miközben az emberiség folyamatosan szennyezi.

Kitért arra, hogy a fenntarthatósági expón magyar, lengyel, cseh és szlovák vállalatok mutatják be termékeiket, ötleteiket a fenntartható élelmiszertermelés, vízgazdálkodás, energiaellátás, közlekedés, városépítés és hulladékgazdálkodás területén.

Hozzátette: 183 kiállító mutatja be termékeit,

megoldásait a klímalábnyom csökkentéséről, az épületek energia-felhasználásának és a közlekedés kibocsátásának csökkentéséről, a termőföldek megóvásáról, a talaj termőképességének és vízmegtartó képességének javításáról, vagy az élelmiszerpazarlás megelőzéséről.

A kiállítók között van több évtizede alapított vállalkozás és épp most induló startup is. Egy azonban közös bennük: ők nem beszélnek a problémákról, nem sóhajtoznak, nem riogatnak, nem másra várnak, cselekszenek – mutatott rá.

Magyarország a közös célok elérése érdekében megtett lépései között kiemelte:

az ország utolsó szénerőművét 2025 és 2030 között bezárják, ami közel 10 százalékkal csökkenti a szén-dioxid kibocsátását.

A kieső áramtermelést naperőmű, gázerőmű, valamint hulladékégetés révén biztosítják. Hozzátette: az ország a mostani 22 százalékról 2050-re legalább 27 százalékra növeli erdőterületei nagyságát.

A mostani közel 3000 megawattról 2030-ra duplájára növelik a naperőművek beépített kapacitását, 2030-ra elektromosra cserélik a városi tömegközlekedésben használt buszokat. Az a cél, hogy 2030-ra a szennyvíz 100 százalékát megtisztítsák Magyarországon – ismertette.

A 11 európai biogeográfiai régió közül a Pannon régió az egyik leggazdagabb, az idén adták át az öt szomszédos országgal közösen létrehozott közel egymillió hektár területű Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumot. A világon elsők között Magyarország vezette be a fenntartható fejlődésről szóló tantárgy oktatását a középiskolákban – sorolta.

A köztársasági elnök Ken Liu, kínai származású amerikai író mondását idézte, miszerint:

nem az számít, hogy mennyi időnk van, hanem hogy mit kezdünk vele.

A mondás – a sokasodó gondok, a megoldásra váró feladatok miatt – némileg módosítva jelenleg már így hangzik: az is számít, hogy mennyi időnk van, de az még inkább, hogy mit kezdünk vele – összegezte.

Lengyel elnök: A V4 követendő példa az EU számára

Andrzej Duda lengyel elnök szerint a V4-ben zajló együttműködés a fenntarthatóság tekintetében is követendő példa az EU számára; Zuzana Caputová szlovák államfő pedig a globális fellépés fontosságáról beszélt a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó keddi megnyitóján.

„A regionális partnerség keretében együttműködve sikerrel tudunk szembeszállni napjaink kihívásaival. A V4 országainak hatékony lépései a fenntartható fejlődés érdekében másokat is inspirálnak, hogy javítsák a társadalmi élet minőségét” – emelte ki beszédében Andrzej Duda lengyel elnök a Hungexpón zajló rendezvényen.

Kiemelte: örül annak, hogy a visegrádi együttműködésben résztvevő országok egyre gyakrabban képeznek közös platformot a legfontosabb témákban.

„A V4 fennállásának harmincadik évfordulója mutatja, hogy az Európai Unión belül a V4 a leggyorsabban fejlődő régió és nemcsak a korábbi gazdasági lemaradást képes hatékonyan ledolgozni, hanem képes fejlődési impulzust adni és segíthet visszaállítani a megfelelő vágányra az európai fejlődést”

– mondta.

Andrzej Duda kitért arra, hogy a nyáron leköszönt lengyel V4-elnökség prioritása volt az uniós ipar versenyképességének visszaállítása, és hogy az EU saját erőforrásaira építve teremtsen megfelelő feltételeket a gazdasági fejlődés számára.

A lengyel elnök hangsúlyozta, hogy a pandémia megváltoztatta a korábbi üzleti modelleket, a járvány idején felgyorsult az innováció, különösen az orvostudomány, az egészségügy, az oktatás, a távmunka, a közigazgatás területén.

„Lengyelországban is jelentősen nőtt a kutatással foglalkozó cégek száma, ezek intelligens megoldásokat ajánlanak a fenntartható fejlődést szolgáló számos szegmensben, a raktározásban, az energiaelosztásban, a levegő- és a vízminőség javításában. Ezt segíti a versenyképességet támogató politika” – mondta Andrzej Duda. Hozzátette: „örülünk annak, hogy a V4 jelenlegi magyar elnöksége alatt is figyelembe veszik hozzáállásunkat ezekhez a kérdésekhez”.

Lengyelország koncentrálni fog a stratégiai jellegű infrastrukturális beruházásokra, a fenntartható szállításra, egészségre, digitalizációra, innovativitásra, mindezt a zöld célok, az alacsony kibocsátás figyelembe vételével – fejtette ki a lengyel elnök. Hozzátette: a megújuló erőforrások fejlesztése mellett az atomenergia kihasználását is fontosnak tartják, és átmenetileg a földgázból adódó lehetőséget sem vetik el energiabiztonságuk megőrzése érdekében.

„Akárcsak Magyarország, mi is konzekvens módon csökkentjük kibocsátásunkat, közben pedig nő az ország GDP-je, ez kivételes és jellegzetes a régiónkban”

– szögezte le végül Andrzej Duda.

A konferenciát videóüzenetben köszöntötte Zuzana Caputová szlovák államfő, aki szerint a pandémia arra is emlékeztet minket, hogy ökoszisztémáink össze vannak kapcsolódva, és lépéseink, tetteink fel tudják borítani a természeti egyensúlyt.

„Csupán egy hónappal vagyunk a glasgow-i klímacsúcs után, fenn kell tartanunk a nyomást, és törekednünk kell globális klímalábnyomunk csökkentésére. Szlovákiában ma már 46 százalékkal alacsonyabb a kibocsátás, mint 1990-ben volt, elektromos energiánk 80 százalékban szén-dioxid-kibocsátás tekintetében alacsony forrásokból származik. A fenntartható fejlődés megköveteli, hogy globálisan lépjünk fel, ami a legnagyobb kibocsátókra is vonatkozik”

– fejtette ki Zuzana Caputová.

A szlovák államfő szerint olyan vezetőkre van szükség, akik felismerik annak fontosságát, hogy most egy nagy ugrást kell megtenni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a demokráciák is veszélyben vannak, zajlik a dezinformáció, terjednek a hazugságok és meg kell védeni a független médiát. Hozzáfűzte: a hosszú távú fenntartható fejlődés eléréséhez védelmezni kell a bolygót és a demokráciát.