Elindult Magyarországon az előző kormány által törvénytelenül felhasznált javak ügyében kezdeményezett elszámoltatás, azonban a folyamatnak a jogállamiság elve mentén kell haladnia - mondta Magyar Péter miniszterelnök az AP amerikai hírügynökségnek adott, szerdán közzétett interjújában.

"A magyar emberek érthető módon látni akarják a felelősök elszámoltatását, megbüntetését és az ellopott javak visszaszerzését" - jelentette ki Magyar Péter, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a folyamatnak éppen ama jogállamiságnak a keretein belül kell zajlania, "amelyet Orbán Viktor kormánya olyan gyakran semmibe vett".

Jóllehet már több korábbi kormánytisztségviselőt vettek őrizetbe korrupcióval kapcsolatos gyanú miatt, a miniszterelnök azt mondta, érzi a sürgetést a gyorsabb eredmények érdekében. Rámutatott azonban arra is, hogy a kormány jogállamiságon alapuló, demokratikus országot akar építeni, olyan országot, amely betartja az európai uniós jogot és az alapjogokat, "ez pedig időbe telik".

"Igyekszem elmagyarázni az embereknek, hogy a maffia- és bűnügyi filmeknél sem az első tíz perc a legizgalmasabb, hanem a közepe és a vége" - tette hozzá.

"Orbán kormányzása idején a magyarok azt látták, hogy ez a csodálatos ország, amely olyan jól teljesített a 2004-es EU-s csatlakozás idején, az EU egyik legszegényebb, legkorruptabb tagállamává vált" - tette hozzá.

Magyar az Európai Unió Bírósága által az országra a migráció ügyében 2024-ben kiszabott egyszeri 200 millió eurós bírság, valamint a napi egymillió eurós bírság ügyével kapcsolatban aláhúzta: az ítélet óta "teljesen új politikai környezet" alakult ki az EU-ban a bevándorlás témájában. Kiemelte: Magyarország már így is egymilliárd eurót veszített a büntetés miatt.

"Nem gondolom, hogy ez jogos" - jelentette ki.

Mint mondta, reményei szerint az ügyben az év végéig egyezség születik, a kérdést pedig az EU következő hétéves költségvetési tervéhez kötötte, amelynek elfogadásához egyébként a tagállamok egyhangú jóváhagyása szükséges.

"Nem hiszem, hogy lehetne közös EU-s költségvetés anélkül, hogy megoldanánk ezt a problémát" - szögezte le.

Magyarország és Ukrajna kapcsolataira kitérve a kormányfő az ukrán parlamentben a múlt héten elfogadott nyelvtörvényt említette, amely szerinte "lehetőséget nyújt arra, hogy új fejezetet nyissunk az ukrán-magyar kapcsolatokban, amelyek éveken át rendkívül fagyosak voltak".

Emellett méltatta Kijevet azért is, mert elismerte a szovjet-ukránoknak a magyarok 1944 és 1946 közötti deportálásában és megkínzásában vállalt felelősségét, a beismerést a megbékéléshez vezető úton tett fontos lépésnek minősítve.

Kétségeinek adott mindazonáltal hangot Ukrajna EU-s tagságát illetően, hangsúlyozva, hogy a tagságnak érdemalapúnak kell lennie és hozzátette: nem tartja jó ötletnek, hogy egy háborúban lévő ország csatlakozzon a szervezethez.

"Aláásná az Európai Unió hitelességét, ha egyes jövőbeli tagokat a gyorsítósávra tennénk" - mondta.