A globális élelmiszer-ellátásra is súlyos csapást mérhet az ukrajnai háború, Ukrajna és Oroszország ugyanis a világ legnagyobb élelmiszer-exportőrei közé tartozik. A háború kitörése előtt Ukrajna bonyolította a világ búzaexportjának negyven százalékát, egyes afrikai országok esetében pedig a búzakészletek több mint kétharmada, Uganda esetében csaknem száz százaléka származott a jelenleg háborúban álló kelet-európai országokból.

Ukrajna az egyik legnagyobb beszállítója a Világélelmezési Programnak (WPF), az ENSZ élelmezési segélyekkel foglalkozó humanitárius szervezetének. A háború miatt azonban most megfordul az áramlás: a WFP azon ügyködik, hogy az ukránok számára biztosítsa a szükséges ellátmányt. Az ukrajnai háború mélyreható változásokat generál a globális élelmiszer-ellátásban, ami messzemenő következményekkel járhat az élelmezésbiztonságra az egész világon – írja az Our World In Data statisztikai portál.

Összefoglalójában az Ourworldindata.org felvázolja, mely országok élelmiszer-ellátása függ leginkább a világ legnagyobb gabonanövény- és olajexportőrei közé tartozó Ukrajnától és Oroszországtól, valamint a két, háborúban álló ország mivel és milyen arányban járul hozzá a globális élelmiszerexporthoz.

Mint ismert,

Ukrajna és Oroszország a vezető gabonanövények, azaz a búza, a kukorica és az árpa, valamint a napraforgóolaj domináns exportőreiként rendkívül fontos szerepet játszanak a globális élelmiszerpiacokon,

hiszen számos ország élelmiszer-ellátása nagymértékben az orosz és ukrajnai alapélelmiszer-behozatalra támaszkodik. A portál rávilágít, hogy 2019-ben a globális búzaexport mintegy negyede, a kukorica- és az árpakivitel egyötöde Ukrajnából és Oroszországból származott. Tőlük indult a napraforgóolaj forgalmának közel kétharmada, míg Ukrajna egymagában adja a globális export csaknem felét.

Az APK-Inform márciusban közzétett prognózisa szerint Ukrajna 2022-es gabonatermelése – óvatos becsléssel is – a felére eshet vissza és mintegy harmadával csökkenhet az ország által két aratás közötti időszakban bonyolított export mennyisége. Ennek következményeként pedig világpiaci szűkösség és a nyomában érkező további drasztikus áremelkedések várhatók.

Az ukrajnai és oroszországi élelmiszer-termelés visszaesésének lehetséges hatásai azonban nem mindenhol lesznek egyformán érezhetők. A legkiszolgáltatottabbak azok az országok, amelyek közvetlenül importálnak Ukrajnából és Oroszországból. Az Our World In Data grafikonjaiból kitetszik, hogy a Közel-Keleten és Észak-Afrikában számos ország nagymértékben támaszkodik az Ukrajnából és Oroszországból származó búzaimportra: Egyiptomban, Líbiában és Libanonban 2019-ben a búzakészletek több mint kétharmada származott a jelenleg háborúban álló kelet-európai országokból. Uganda extrém eset: a közép-afrikai ország 2019-ben a hazai búzaállományának 99 százalékát importálta Ukrajnából és Oroszországból.

Az Oeconomus Gazdaságkutató a Bloomberg értesüléseire hivatkozva ugyanakkor arról számol be, hogy az orosz búzaexport márciusban az Ukrajnában dúló háború ellenére is a megszokott ütemben zajlott – Oroszország több mint kétmillió tonna gabonát exportálhatott márciusban. Ugyanakkor a lendület nem biztos, hogy a következő időszakban kitart, mivel kevés új ügyletet kötöttek meg – írják.

Az ukrán és orosz kukorica exportja a búzáénál ugyanakkor nagyobb földrajzi kiterjedésű: ezt az alapélelmiszert Kelet-Ázsia és Európa országai is jelentős tételekben importálják.

Mint arról korábban beszámoltunk, a háború kezdete óta súlyos támadások értek több ukrán gabonatárolót: a Kijevhez közeli Brovarijban 50 ezer tonna élelmiszer semmisült meg, amikor az orosz haderő március végén csapást mért Európa egyik legnagyobb élelmiszerraktárára, ám a Fekete-tenger téréségben folyó harcok is lehetetlenné teszik a gabonakivitelt.

A háború kezdete óta több nemzetközi segélyszervezet és médium felhívta a figyelmet a közel-keleti országok akadozó gabonaexportjából származó veszélyekre. Az ENSZ globális élelmiszerválságra figyelmeztetett, adatai szerint a rosszul tápláltak száma világszerte nyolcmillióról akár 13 millióra is nőhet a konfliktus nyomán 2022-ben és 2023-ban. Az ínség elsősorban Ázsiában, a szubszaharai térségben, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában fenyeget.