2024 March 28 Thursday

HÍREK

feature-top
HÍREK

Történelmi csúcson a foglalkoztatottak száma

Forrás: hirado.hu Kép: MTI Fotó

A legfrissebb foglalkoztatottsági adatok azt mutatják, hogy továbbra is rekordmagas a hazai foglalkoztatottsági mutató. Eszerint Magyarországon már a hatodik hónapja több mint 4,7 millió munkavállalóval lehet számolni.

Mindezzel párhuzamosan pedig rekordalacsony a munkanélküliség, éves szinten 3,6 százalék körülire lehetett tenni az állástalan emberek arányát.

Annak ellenére tehát, hogy a veszélyek korát éljük,

2022-ben átlagosan mindössze 238 168 volt a regisztrált álláskeresők száma, ami történelmi sikernek is mondható, hiszen hazánkban a rendszerváltás óta soha nem volt még ennyire kevés álláskereső.

Összehasonlításul: amikor 2010-ben a baloldal átadta az Orbán Viktor által vezetett nemzeti, kereszténydemokrata pártoknak a kormányrudat, még közel 600 000 kerestek munkát.

Mindent elmond a munkaerőpiac jó helyzetéről, hogy a válságidőszakban sem a munkanélküliség volt a legnagyobb, a gazdaság lendületét fékező probléma, hanem az ellenkezője, vagyis a munkaerőhiány.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint tavaly júniusban volt a legalacsonyabb a regisztrált álláskeresők száma. Akkor 230 305 főt tartottak nyilván. Az elmúlt hónapban, decemberben ennél csak 40-nel többen kerestek munkát Magyarországon.

Gyorsan lépett a kormány a válság miatt veszélybe került munkahelyek megmentéséért, így őrizve meg a magas foglalkoztatottságot – magyarázta az okokat korábban a Híradónak Pásztor Szabolcs. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója kiemelte: a kabinet több olyan intézkedést is hozott, amelyek a vállalkozásokat segítették. Egyebek mellett megtartotta az alacsony adókat és a Széchenyi-kártya-programot, kedvezményes hiteleket biztosított, illetve elindította a gyármentő programot is. „A magyar kormányzat a munkaerőpiacon keresztül igyekszik lendületben tartani a gazdaságot, és tekintve, hogy már hosszú hónapok óta 4,7 milliós a foglalkoztatottság, illetve tényleg történelmi mélységbe zuhant a regisztrált álláskeresők száma, ez eddig kifizetődik, és sikeres programnak mondható” – hangsúlyozta Pásztor Szabolcs.

Mivel az elhibázott brüsszeli szankciók miatt az egekbe emelkedő energiaárak egész iparágakat sodortak veszélybe, a kormány 2023-ban is folytatja az energiaintenzív kis- és középvállalkozások támogatását. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint az első három hónapban 120 milliárd forinttal segítik a feldolgozóipar vállalkozásait a rezsiköltségek kifizetésében, továbbá a támogatási programot kiterjesztik a turisztikai szektorra is.

Mindezeken túl az idei esztendő legfontosabb gazdaságpolitikai célja, hogy a magyar gazdaság úgy kerülje el a recessziót, hogy közben az Európai Unióhoz képest meg tudja őrizni a növekedési többletét.

A tavalyi esztendő egészére 4,5 százalék körüli GDP-növekedés várható, amivel nagyságrendileg két százalékpontos többletünk lesz az eurózóna átlagához képest. A kormány 2023-ban is ezen a pályán kívánja tartani a magyar gazdaságot. Célja a másfél százalékos gazdasági növekedés, amivel nagyságrendileg két százalékpontos növekedési többletünk lehet a friss előrejelzések szerint recesszióba kerülő eurózónához képest. Az eurózónában ugyanis az átlagos piaci várakozás 0,1 százalékos csökkenést jelez.

Ami az inflációt illeti: a kormány úgy számol, hogy az év végére várhatóan egy számjegyűre csökken. A tetőzést most januárban kell elszenvedni, de februártól már fordulat lesz, és jó esély van arra, hogy a megfelelő intézkedések esetén az év végére tíz százalék alá csökken.

Agrárminisztérium: Tovább erősödhetnek a mezőgazdasági együttműködéseink Ugandával.