Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában adott interjút.

A negyedik hullám lassan bekeríti Magyarországot, riasztó a helyzet Romániában, ezért a határhoz közeli két kórházban ötven betegüket látjuk el – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott interjújában, hozzátéve, hogy a két ország közötti különbség az oltottak arányára vezethető vissza, ami Magyarországon mintegy kétszer magasabb.

– Senki nem fogja tudni elkerülni a delta variánst, ami sokkal agresszívabb, mint a korábbiak voltak, ezért abból kell kiindulni mindenkinek, hogy a veszély sokkal nagyobb, mint korábban volt.

A kormányfő közölte, hogy a hétvégén ő is megkapja a harmadik oltást. – Mindenkinek mondom, hogy a harmadik oltás felér egy életbiztosítással – tette hozzá.

A maszkviseléssel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: fontos, hogy zsúfolt helyen vegyük fel a maszkot, de hangsúlyozta, hogy nem a maszk, hanem az oltás véd meg. – Vakcinánk, kórházi ágyunk, orvosunk, lélegeztető gépünk van bőséggel, fel vagyunk készülve egy negyedik hullámra – mondta.

Arról is beszélt: Magyarországnak minden reménye megvan arra, hogy legyen saját fejlesztésű vakcinája, amit a magyar oltóanyaggyár gyárthatna. Ez azonban még nem biztos, így a gyár működése érdekében biztosítani kell, hogy a máshol fejlesztett vakcinákból is legyen megrendelés – fejtette ki azzal kapcsolatban, hogy akár már idén megkaphatja Magyarország a Szputnyik oltás technológiáját.

Európát körbe zárták a migránsok

Bakondi György belbiztonsági főtanácsadó szerint fokozódik a migrációs nyomás, Brüsszelben azonban a kötelező kvótát erőltetik.

A kormányfő a migrációról szólva úgy értékelt: a nyugat-európaiak feladták azt a reményt, hogy a „saját nemzetük asszonyai és férfiai” a demográfiai válságon úrrá tudnak lenni.

„Azt mondták, hogy ha nem megy, ha nem születik elég gyerek, német, belga vagy francia, pótolni kell a hiányzókat. Hiányzik egy német, jó lesz helyette egy afrikai vagy jó lesz egy ázsiai. Darab, darab, a szállítószalag mellett ez is jó, az is jó” – fogalmazott. Szerinte ez egy olyan gondolkodásmód, amely a magyar embert „mellbe vágja”.

Hangsúlyozta: Magyarország ezzel szemben még harcol, hogy sikerüljön elmozdítani azokat az akadályokat, amelyek miatt végül kevesebb gyermek születik, mint amennyit a fiatalok vállalni akarnak.

Úgy vélte, a „nyugati gőgből” fakad az, hogy a migránsokkal kapcsolatos politikát Magyarországra akarják erőltetni, mert a nyugatiak nem érik be azzal, hogy sikeresek, ahhoz is ragaszkodnak, hogy nekik van igazuk. Nekik nem elég, hogy szabadok, úgy élhetnek, ahogy ők akarnak, és olyan döntéseket hozhatnak, amit a saját népük kíván, ők azt is akarják, hogy ismerje el mindenki, hogy az ő döntésük az egyetlen jó döntés, és utána vegye is át, tehát meg akarják nekünk mondani, hogy hogyan éljünk – fejtette ki a miniszterelnök, aki szerint minél nagyobb egy ilyen gondolkodású ország, annál nagyobb veszélyt jelent Magyarországra.

A kormányfő arra is kitért: a németek a barátaink, és „sok szép évet húztunk le velük együtt”, de az utóbbi időben például a migráció kérdésében Németország egy „német Európát” akar megvalósítani, amelyben ők akarják megmondani, hogy milyennek kell lennie Európának.

Kijelentette: Magyarország szervezi az ellenállást, 12 ország most közösen írt egy levelet arról, hogy a kötelező kvóták helyett milyen lépéseket kellene tenni Európa külső határainak védelme érdekében.

Úgy fogalmazott: „virágcsokrokkal, plüssmacikkal” és „fogadóbizottságokkal” nem lehet megvédeni határt, a határra rátámadó, a kerítésen átjutni akaró migránsokat meg kell állítani.

Rezsiharc

Brüsszel meg akarja adóztatni egy bonyolult rendszer bevezetésével azokat az embereket és családokat, akiknek saját autójuk és lakásuk van, a visegrádi országok azonban ennek ellenállnak, és a jövő héten esedékes európai csúcstalálkozón semmiképpen nem járulnak hozzá olyan döntésekhez, amelyek tovább emelnék a villany és a gáz árát.

A klímavédelem jó dolog – jegyezte meg Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy annak költségeit nem a lakossággal, hanem a károsanyag-kibocsátó nagy cégekkel kell megfizettetni.

Ehhez az árszabályozási rendszer átalakítása, a spekulációs elemek kiküszöbölése szükséges – jegyezte meg, megemlítve, nem szabad a pénztőkét beengedni erre a területre, mert abból baj származik.

Kiemelte: Bécsben vagy Berlinben kétszer-háromszor annyit fizetnek az emberek a villanyért, a gázért, mint Budapesten, Svédországban pedig a budapesti gázár nyolcszorosát fizetik.

Emlékeztetett arra, hogy a 2010-ben felálló kormány egyik első küzdelme a Brüsszellel éveken át vívott rezsiharc volt. Megemlítette: a piaci árak esetén évente 380-400 ezer forinttal fizetne többet a mostaninál egy átlagos magyar család.

Hangsúlyozta, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok mintegy tizenöt alkalommal adtak engedélyt a nemzetközi multicégeknek az árak emelésére, és a „Gyurcsány-féle erőcsoport” a parlamentben most is azt követeli, hogy a kormány vezesse be a piaci árat a gáz- és az áramszolgáltatás tekintetében.