2024 November 26 Tuesday

HÍREK

feature-top
HÍREK

Áttörés: Az EU-tagállamok fele követel új migrációs politikát

Forrás: hirado.hu Kép: MTI/EPA/ANSA/Francesco Ruta

Már nemcsak Budapest és Varsó, de még csak nem is csak Közép- és Kelet-Európa, hanem Athén és Koppenhága, összességében pedig az EU-tagállamok közel fele követeli, hogy az Európai Bizottság hagyjon fel a bevándorlással kapcsolatos idealizmusával – figyelmeztetett a Le Figarónak adott nyilatkozatában Jean-Thomas Lesueur, a Thomas More Intézet igazgatója, aki úgy látta: ezek a tagállamok felismerték a destabilizáció veszélyét.

Tizenkét tagállam (Ausztria, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Ciprus) belügyminiszterei levelet küldtek október 7-én Margaritis Schinas európai biztosnak, jelezve elégedetlenségüket a közös migrációs politika kapcsán – derül ki a Lesueurrel készült beszélgetésből.

A levél címzettje Margaritis Schinas európai életmód előmozdításáért felelős, valamint Ylva Johanssonnak, a belügyekért felelős biztos volt. Udvarias és konstruktív hangvétele ellenére

ez a levél figyelmeztetés az európai migrációs politikával szemben, és felhívás a Bizottságnak a cselekvésre

– emeli ki Lesueur.

A Bizottság által júniusban bemutatott, „Az erősebb és ellenállóbb schengeni térség stratégiájának” megvitatását és módosítását felajánló aláírók nem kertelnek:

a 2006-ban elfogadott és 2016-ban felülvizsgált Schengeni határellenőrzési kódex szerintük „nem foglalkozik kellőképpen a külső határok illegális átlépésével”, „nem kínál egyértelmű szabályokat”, nem javasol eszközöket „komoly fenyegetés” esetére.

Európa e koncepció szerint eleve csak a fent említett, komolynak nevezett fenyegetés esetén tehetne érdemi lépéseket.

Lesueur rámutat: az elmúlt időszakban Lengyelország és Magyarország mellett még tíz tagállam hallatta hangját a migráció és az európai jogrend kérdéseit illetően. Az elemző szerint ez annak a jele, hogy ezek az országok politikai értelemben is felismerték a destabilizáció veszélyét.

Czomba Sándor: A következő három évben a minimálbér 9, 13 és 14 százalékkal növekszik, a garantált bérminimum pedig jövőre 7 százalékkal fog emelkedni, így a várható 3-4 százalékos infláció mellett dinamikus lesz a bérnövekedés.