A kormány elszánt arra vonatkozóan, hogy januártól 200 ezer forintra emelkedjen a minimálbér – nyilatkozta az M1 Híradójának a pénzügyminiszter. Varga Mihály arról is beszélt, hogy a fizetésemelés csökkentheti a munkaerőhiányt, erősítheti a fogyasztást, mindez pedig lendületben tarthatja a gazdaságot. A kérdésben heteken belül megszülethet a megállapodás.

Hozzávetőleg két és fél millió munkavállalót érint, hogy jövőre a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezerre nő. Ez mintegy 20 százalékos emelkedést jelent. Így jövőre a legkisebb bér is nagyobb lesz, mint az átlagbér volt a baloldali kormányzás idején.

Az M1 Híradó információi szerint a minimálbérrel kapcsolatos egyeztetések a kormány, a munkaadók és a munkavállalók között már a végéhez közelednek, akár már november elején megállapodhatnak.

A pénzügyminiszter az M1 Híradónak arról beszélt, hogy

több minden is indokolja ezt az intézkedést, például az, hogy amikor dinamikusan bővül a gazdaság, akkor legyen elegendő munkaerő.

Fontos az is, ha emelkednek a bérek, akkor erősödik a fogyasztás is, ami GDP-növekedés egyik hajtómotorja. Annak érdekében, hogy a vállalkozásoknak ne okozzon gondot a bérek emelése, a kormány több segítséget is nyújt.

„A tárgyalópartnereinknek, a munkaadóknak és a munkavállalóknak elmondtuk, hogy mit tudunk vállalni a költségvetés oldaláról; 1,5 százalékos szakképzési járulék csökkentést, 2,5 százalékos szociális hozzájárulási adó csökkentést, ez összesen egy 4 százalékos nagyon komoly tehercsökkenést jelent a munkaadói oldalról. És ehhez szeretnénk még hozzátenni egy olyan vállalkozói támogatást, ami a vállalkozások speciális adójánál, az iparűzési adónál adna további lehetőséget”

– fogalmazott Varga Mihály.

Ez utóbbi azt jelentheti, hogy a kormány az önkormányzatok költségvetési helyzetét is figyelembe véve megfontolja azt a korábbi kamarai javaslatot, amely a helyi iparűzési adó megfelezését kiterjesztené 2022-re.

Ezzel az intézkedéssel a magyar munkavállalók kétharmadát foglalkoztató kis- és középvállalkozások 150 milliárd forintot takaríthatnának meg. Ennek több mint háromszorosa, hozzávetőleg 500 milliárd forint maradna a vállalkozásoknál a szakképzési járulék és a szocho csökkentésével. Így összesen mintegy 650 milliárd forintot fordíthatnak a cégek bérfejlesztésekre.

„Nyilván, hogyha a minimálbér emelkedik, hogyha a garantált bérminimum emelkedik, akkor ezért az a többi bérre is van pozitív hatással” – tette hozzá a pénzügyminiszter.

Vagyis egy tempós, két számjegyű átlagbér növekedésre lehet számítani jövőre. Az elemző szerint ugyanakkor nemcsak az számít, hogy hó végén mennyivel több fizetést kapunk majd, hanem az is, hogy ez a többlet mennyit is ér valójában.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője szerint a 20 százalékos minimálbér emeléssel az átlagbérek is 10-12 százalékkal nőhetnek, ami az infláció jelenlegi szintjével számolva is magasabb reálbért jelent. Fontos, hogy

a minimálbér-emeléssel együtt növekszik az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, a keresetpótló juttatás, az örökbefogadói díj, a rehabilitációs ellátás, a rokkantsági ellátás, a táppénz, a csed és a gyed összege is.

Utóbbi például a 2010-es összeg több mint két és félszeresére, 280 ezer forintra nő.